Ezt tudniuk kell a német nyugdíjrendszerről a kint dolgozó magyaroknak

Németországban a politika legfontosabb kérdései közé tartozik a nyugdíjrendszer jövője, nem csak a kormányzat, hanem a lakosság megítélése szerint is. Nő az aggodalom, hogy a német kötelező nyugdíjrendszer nem lesz képes elegendő ellátást nyújtani időskorban a társadalom gyors demográfiai öregedése miatt, emiatt a német nyugdíjfilozófiában a kötelező állami nyugdíj mellett kiemelten fontos szerepet szánnak a foglalkoztatói és a privát nyugdíjmegoldásoknak is.

Ennek jegyében az új évezred első éveiben (2001-ben és 2004-ben) nagy horderejű nyugdíjreformokat hajtottak végre egyebek között a német nyugdíjrendszer első pillérjének fenntarthatósága, valamint a második és harmadik pillér jelentős megerősítése érdekében.

A német nyugdíjszámítás a 2001-ben bevezetett nyugdíjpontok rendszerére épül. A nyugdíj havi összegét a következő képlet alapján állapítják meg:

• személyes nyugdíjpontok (db)
• x  bónusz/málusz szorzótényező (%)  
• x aktuális nyugdíjérték (euró-összeg)  
• x nyugdíjtípustól függő szorzótényező (%)

Nyugdíjpont (persönliche Entgeltpunkte)

A biztosított minden biztosítási év után az adott évben elért relatív kereseti helyzetét tükröző nyugdíjpontot kap. A nyugdíjpont értékét elsősorban az éves - kötelező járulék alapját képező - kereset határozza meg, amelyet a német nemzetgazdasági átlagbérhez kell viszonyítani, vagyis a személyes kereset összegét el kell osztani a nemzetgazdasági átlagbér összegével.

A képletnek megfelelően pontosan egy pontot ér a járulékfizetők átlagos kereseti szintjének megfelelő kereset. Ha ennél magasabb a kereset, 1-nél nagyobb értékű, ha kisebb a kereset, 1-nél kisebb értékű nyugdíjpontot kap az adott évben a biztosított.
 
A kereset alapján meghatározott nyugdíjponthoz hozzá kell adni a járulékfizetéssel nem járó, de biztosítási időnek minősülő tartamok alapján járó pontokat is. A kisgyermek nevelése alapján például a gyermek három éves koráig a szülők évente 1 pontot, összesen egy gyermek után 3 pontot kapnak. A szülők meg is oszthatják egymás között e pontokat. Ez a rendelkezés két gyermek esetében már önmagában megalapozhatja egy szülő nyugdíjjogosultságát: ha valaki legalább 5 évig él Németországban és ezalatt felnevel legalább két kisgyermeket legalább 3 éves korukig, akkor anélkül is nyugdíjjogosultságot szerez, hogy keresőtevékenységet folytatott volna, miután ezt a gyermeknevelési időtartamot a német nemzetgazdasági átlagbér alapján veszik figyelembe minden évben – ezt jelenti az évi 1 pont gyermekenként. Az évi egy pontra a kisgyermekes szülő attól függetlenül jogosult, hogy folytat-e keresőtevékenységet.

Bónusz/málusz szorzótényező (Zugangsfaktor)

Alapesetben a szorzó értéke 1,00 (ha nincs sem levonás, sem bónusz a nyugdíj kapcsán).

A korhatár előtti nyugdíjak esetében a szorzótényező havi 0,3%-nak, de összesen legfeljebb 14,4%-nak megfelelő mértékben csökken.

A rokkantsági nyugdíj esetében a szorzótényező szintén havi 0,3%-nak, de legfeljebb 10,8%-nak megfelelő mértékben csökkenhet.
 
A szorzó értéke havi 0,5%-nak megfelelő mértékben nő, ha az érintett személy a nyugdíjkorhatára betöltését követően a nyugdíj igénylése nélkül tovább dolgozik (nyugdíjbónusz).

Aktuális nyugdíjérték (aktueller Rentenwert)

A nyugdíj összegét az aktuális nyugdíjérték mint szorzótényező révén befolyásolja a német gazdasági fejlődés éves alakulása. Az aktuális nyugdíjérték megegyezik annak a havi nyugdíjnak az összegével, ami egy átlagkeresőt illetne meg a tárgyévben. Az átlagkeresetet a német Nemzeti Számlák alapján határozzák meg.

A számítás nem egyszerű, de az elve talán igen:

az előző évi aktuális nyugdíjértéket megszorozzák

• az előző évi nemzetgazdasági bruttó átlagkereset változásának mértékével, majd
• az előző évi nyugdíjjárulék  változásának százalékos mértékével, majd
• az előző évi fenntarthatósági szorzótényezővel

így kapják meg a tárgyévi aktuális nyugdíjértéket.

A munkavállalók és a munkáltatók által fizetendő éves nyugdíjjárulék-mértéket a rendszerbe épített fenntarthatósági alap (a járulékfizetők számának a nyugdíjasok számához viszonyított arányától függő biztonsági alap) befolyásolhatja. Ez az alap az egy havi német nyugdíjkiadás 20-150%-a között fluktuálhat. Ha az előrejelzések szerint a következő évi járulékbevételek nem biztosítják, hogy az alap e keretek között maradjon, akkor ennek megfelelően növelhetik vagy csökkenthetik a nyugdíjjárulék mértékét.
 
2024. július 1-je óta egy nyugdíjpont 39,32 eurót ér.
 
A törvény garantálja, hogy a tárgyévet követő évi aktuális nyugdíjérték semmilyen esetben sem lehet kisebb, mint a tárgyévi aktuális nyugdíjérték. A fenntarthatósági szorzótényező (Nachhaltigkeitsfaktor) a nyugdíjrendszer függőségi rátájának a változását méri. Vagyis azt, hogyan változik a járulékfizetők száma a rendszer által fizetett ellátásokban részesülő nyugdíjasok számához képest.
 
A képlet alkalmazása hosszú távon a bruttó helyettesítési ráta csökkenéséhez vezet, mivel az aktuális nyugdíjérték növekedése elmaradhat a bruttó nemzetgazdasági átlagbér növekedésétől. A helyettesítési ráta 2030-ig nem lehet alacsonyabb, mint 43%, 2030 után viszont szükség szerint bármilyen irányban változhat, a demográfiai folyamatok miatt természetesen nem kizárt a további csökkentés. A jelenlegi politikai szándék arra irányul, hogy 2025-ig legalább 48%-on tartsák a bruttó helyettesítési rátát. Ez is tanúsítja, hogy a német állami nyugdíj csak az egyik összetevő az időskori megélhetés biztosításában, a másik két összetevőnek – foglalkoztatói nyugdíj, magánnyugdíj – is kiemelt szerepet kell játszania.

Nyugdíjtípustól függő szorzótényező (Rentenartfaktor)

Az egyes nyugdíjtípusokhoz más szorzótényező tartozik, így például öregségi nyugdíj esetén a szorzótényező 1, az ideiglenes özvegyi nyugdíj esetén 0,25, a végleges özvegyi nyugdíj esetén 0,55 és így tovább.
 
A fentiek alapján meghatározott összetevőket helyettesítik a nyugdíjképletbe, így számítják ki a nyugdíj induló havi összegét.

A német nyugdíjkorhatár a születési évtől függ

Születési év / nyugdíjkorhatár / a nyugdíjkorhatár betöltésének éve
 
1958               66 év                                                 2024  
1959               66 év 2 hónap                                   2025
1960               66 év 4 hónap                                   2026
1961               66 év 6 hónap                                   2027
1962               66 év 8 hónap                                   2028
1963               66 év 10 hónap                                 2029
1964-től          67 év                                                 2031

A német öregségi nyugdíjhoz minimálisan szükséges biztosítási időtartam 5 év (60 hónap)

A különböző öregséginyugdíj-típusokhoz különböző hosszúságú minimális biztosítási időtartamok tartoznak. Az abszolút minimum 5 év mellett a 15, 20, 35 és 45 év biztosítási tartamok  különböző nyugdíjtípusokra teremtenek jogosultságot.
 
Ha az előírt minimális 5, 15, 20, 35, 45 éves időtartam egyes hónapjaiban nem történt  keresőtevékenység miatti kötelező járulékfizetés annak következtében, hogy a nyugdíjigénylő erre önhibáján kívül (pl. betegség vagy terhesség miatt) képtelenné vált, akkor a külföldön (EU tagállamokban) szerzett biztosítási időtartamok német beszámítása során a hiányzó hónapok erejéig visszamenőleg meghosszabbítják a minimális időtartamot annyi hónappal, amennyi hónapban a fentiek miatt nem történt járulékfizetés – így a járulékfizetéssel fedezett (vagyis a nyugdíjjogosultság szempontjából többet érő) hónapok száma nő.
 
Erre a speciális visszamenőleges német tartamhosszabbításra lehetőséget adó, más EU tagállamban szerzett időtartamok egyebek között a következők:

• rokkantsági vagy öregségi nyugdíj folyósításának tartama,
• táppénz folyósításának tartama,
• munkanélküli ellátások folyósításának tartama,
• a gyermeknevelés időtartama a gyermek három éves koráig.

Rugalmas korhatár előtti öregségi nyugdíj

Németországban a munkából a nyugdíjba való átmenet rugalmasabbá tétele érdekében Flexirentengesetz címmel 2016-ban új törvényt fogadtak el. Ennek alapján 2017. júliusától a korábbinál rugalmasabb módon lehet a korhatár előtti nyugdíj mellett kiegészítő tevékenységet folytatni. A korhatár előtti nyugdíj mellett szerzett keresetet a nyugdíjak éves kiigazítása (nyugdíjnövelés) során figyelembe veszik. Emellett a korhatár előtti nyugdíjakat terhelő málusz (levonás) ellensúlyozására lehetőség nyílik arra, hogy az ilyen korhatár előtti nyugdíjba vonulást tervező munkavállalók 50 éves koruk betöltését követően önkéntes kiegészítő járulékot fizessenek.
 
További rendelkezés, hogy 2017. januárjától a korhatár előtti nyugdíjban részesülő személy is köteles nyugdíjjárulékot fizetni a nyugdíj melletti  keresőtevékenységgel szerzett keresete után mindaddig, amíg be nem tölti a rá irányadó nyugdíjkorhatárát, viszont ennek révén nyugdíjnövelésre lesz jogosult a korhatára betöltését követően.
 
Új lehetőség, hogy a nyugdíjkorhatára betöltését követően tovább dolgozó öregségi nyugdíjas lemondhat a nyugdíj mellett szerzett keresetének járulékmentességéről, így további nyugdíjpontokat, ezáltal szerves nyugdíjnövelési jogosultságot szerezhet.

A német nyugdíjnövelés

A német nyugdíjrendszerben minden évben július 1-jén az aktuális nyugdíjérték (aktueller Rentenwert) szerint szabályozzák a nyugdíjak összegét. Vagyis nem csak az adott évben megállapítandó, új nyugdíjak összegére, hanem a korábban megállapított összes nyugdíj összegére is hat az aktuális nyugdíjérték. Ha az aktuális nyugdíjérték nő, akkor az összes nyugdíj összege ennek megfelelően nő. A törvényi garanciánál fogva az aktuális nyugdíjérték nem csökkenhet, ezért legrosszabb esetben a nyugdíjak összege nem változik a következő évben.

Az önkéntes járulékfizetés

Minden 16. életévét betöltött németországi lakos állampolgárságától függetlenül jogosult arra, hogy önkéntes járulékfizetéssel

• növelje (vagy a minimális 60 havi biztosítási időből hiányzó időtartamok ilymódon történő megszerzésével megalapozza) nyugdíjjogosultságát, vagy
• egyéb jogcím hiányában nyugdíjjogosultságot alapozzon meg, vagy
• két biztosítási időtartam közötti hiányzó időtartamot megszerezzen.

Ha valaki korhatár előti nyugdíj igénybevételére jogosult, akkor a korhatár előtti nyugdíj összegét csökkentő málusz (levonás) ellensúlyozására előzetesen vállalhat önkéntes többletjárulékfizetést.
 
Önkéntes járulékfizetést akkor is teljesíthető, ha az EU valamelyik tagállamának állampolgára nem él Németországban, de legalább egy alkalommal fizetett már német járulékot.
 
dr. Farkas András nyugdíjszakértő