Az adócsökkentés nem elég a versenyképesség növeléséhez
Hazánkban a harmadik legmagasabb a bérek adóterhelése (48,2%) az OECD államok között, és ez egyértelműen rontja a gazdaságunk versenyképességét. Így üdvözölni kell még a legkisebb lépést is, ami a probléma megoldása irányába mutat. Ugyanakkor Zara László, az Adótanácsadók Egyesületének elnöke szerint kétséges, hogy a most bejelentett - a tervezetthez képest 0,5%-kal nagyobb - szociális hozzájárulási adó csökkentés, valóban hatékonyan járul-e hozzá a cél eléréséhez.
A nagyobb cégek a megtakarításból technológiai beruházásokat hajthattak volna végre, vagy a már ott dolgozók bérét emelhették volna differenciáltan, vagy esetleg új munkahelyeket teremthettek volna. A fejlesztés és a munkahelyteremtés a termelés növekedéséhez vezetett volna, a béremelés pedig a jó munkaerő megtartását támogatta volna. Az egyesület már akkor is hangsúlyozta, hogy a megoldás lényege éppen az lett volna, hogy a vállalkozások maguk dönthettek volna a helyzetükhöz a legjobb illő megoldásról.
Ugyanakkor a szervezet már akkor sem tartotta valószínűnek, hogy a mikrovállalkozásokra akár a nagy, egy lépésben végrehajtott csökkentésnek számottevő hatása lenne. Mivel a megtakarítás náluk nem lett volna elég beruházások megvalósítására, így leginkább a tulajdonosok bérének növekedéséhez és tisztulásához vezet az adócsökkentés.
A többlépcsős és kisebb mértékű adócsökkentés miatt tehát erősen kétséges, hogy a 2016-os adócsökkentés (27%-ról 22%-ra) következtében növekedett-e a vállalkozások versenyképessége, illetve lehetővé vált-e több munkahely megteremtésének lehetősége a megtakarításból. Ráadásul a szervezet elemzésében nem számolt azzal, hogy a minimálbér emelésével kombinált adócsökkentés valójában azonnal növeli a vállalkozások költségeit, míg az adócsökkentés hatására beinduló jótékony folyamatokat elodázza. Vagyis a költségek még az előtt megjelennek, mielőtt a cégek megtermelték volna a magasabb bérek és adóterheik fedezetét.
2017-re világos, hogy az adócsökkentés több lépcsőben valósul meg, kisebb mértékű lesz az ideálisnál, és kötelező béremeléssel párosul, mindez együtt elodázza a versenyképesség elérésének időpontját. Valamint továbbra sem látszik kirajzolódni az a gazdaságfejlesztési stratégia, amelynek csak egyik eleme az adócsökkentés, és amelyet a szervezet már tavaly is hiányolt.
Ezért az egyesület hangsúlyozza, hogy az adócsökkentés önmagában nem elég: jó lenne mielőbb látni, hogy melyek lesznek azok a kiemelt területek, amelyektől a várt gazdasági növekedést remélik a jogalkotók.
- 2026.05.08Benchmarking képzés A képzés során a résztvevők megismerik a benchmarking alkalmazásában rejlő lehetőségeket és konkrét gyakorlati példákon és feladatokon keresztül sajátíthatják el a benchmarking alkalmazásához szükséges legfontosabb ismereteket és készségeket, amiket azután a saját szervezetüknél is képesek lesznek alkalmazni.
Részletek
Jegyek
- 2026.05.21Fókuszban a "Hard HR" A workshop során a NIVEUS | PAYROLL és a NIVEUS | LEGAL szakértői a munkavállalói életciklus mentén haladva tekintik át a legfontosabb foglalkoztatási helyzeteket, a belépéstől kezdve a foglalkoztatás különböző szakaszain át egészen a kilépésig. Minden egyes ponton kiemelik azokat a kritikus jogi, adózási és bérszámfejtési kérdéseket, amelyek közvetlenül hatnak a HR döntéseire.
Részletek
Jegyek
- 2026.05.31Az Év Felnőttképzője 2026. - Páyázzon! A HR Portal által alapított díj célja, hogy láthatóvá tegye azokat a felnőttképző intézményeket, amelyek mérhető eredményekkel és valódi munkaerőpiaci hatással dolgoznak.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Mi tesz egy tréninget valóban hatékonnyá 2026-ban? Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek
A magyarok idén átlagosan nem költenek többet nyaralásra, mint tavaly, mégsem csökkent az utazási kedv. Sőt: egyre többen terveznek külföldi utat,... Teljes cikk
Óriási különbségek jellemzik az EU munkaerőköltségeit: míg az átlag közel 35 euró (kb. 14 000 Ft) óránként, a skála 12 (kb. 4 800 Ft) és 57... Teljes cikk
2026 januárjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 840 600, a nettó átlagkereset 585 700 forint volt. A bruttó... Teljes cikk
- 110 új munkahely jön létre Mezőtúron 7 napja
- Ezer új munkahely jön létre Miskolcon 2 hete
- A bérnövekedés árnyéka: Sokan hiába dolgoztak, reálértéken veszítettek 2 hete
- Mit várnak a fiatalok a diákmunkától 2026-ban? 3 hete
- 50 új munkahelyet teremt a Knaus Tabbert Nagyorosziban 3 hete
- Szociális segélyek, járadékok 3 hete
- 150 új munkahely Napkoron a milliárdos beruházás nyomán 3 hete
- Felmérés: mennyit tudnak a magyarok az EU bértranszparencia-irányelvéről? 4 hete
- Családpolitikai célú juttatások a GDP %-ában - grafikon 4 hete
- Kétszáz munkahelyet hoz létre a Rosenberger Csoport új beruházása 1 hónapja
- Kétszáz új munkahely jön létre Sóskúton 1 hónapja

Milyen tanulságokat rejt a HR számára egy extrém csapatépítő?