Szerző: Barna Eszter
Megjelent: 2 éve

Az egészséges munkavállaló mindenki érdeke

A cím látszólag triviális kijelentésnek tűnhet, a munkáltatók mégis csak az elmúlt években kezdenek rájönni, hogy számukra is megéri törődni dolgozóik egészségével, úgymond megéri ebbe hosszabb távon is befektetni. A helyzetet a munkaerőhiány és ennek következtében, a munkavállalók jóllétéről szóló közbeszéd megváltozása is kiélezte.

Amíg a munkavállaló könnyen helyettesíthető volt, kevésbé törődtek vele. Mára a helyzet azonban megváltozott. A munkaerőpiacon egyre több szó esik a munkahelyi egészségről, a munkahelyi wellbeingről, és ennek kapcsán a munkavállalók megtartásáról, elkötelezéséről. A táppénzen eltöltött idő komoly gazdasági hátrányt jelent, sokba kerül a vállalatoknak. 2016-os adatok szerint a munkavállalók összesen 1 millió 160 ezer esetben voltak táppénzen, és a táppénzes napok száma meghaladta a 25 milliót.

Ráadásul a magyar lakosság és ezzel együtt a magyar munkavállalók egészségi mutatói régiós és európai összehasonlításban is rosszak. A hosszú várólistákról, kezelések csúszásáról, az ellátás hiányosságairól pedig lépten-nyomon értesülünk. Így egyre hangsúlyosabbá válik az egészségfejlesztés, hatékony megelőzés és az egészségügyi szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés biztosítása, mely területeken a munkáltatóknak egyre nagyobb szerep jut. Ahogy arról korábban írtunk, tudatos egészségfejlesztéssel a táppénzes napok száma akár 10-30%-kal is csökkenthető. A Swiss Medical saját felmérést is készített ezen a területen a hatékonyságról: az elmúlt években öt vállalatnál végzett, 1.600 munkavállalót érintő, egy éves egészségfejlesztési program (melyben előadások, elsősegélynyújtó-képzés, komplex szűrővizsgálat és felfedezett betegség esetén magánorvosi kezelés költségeinek átvállalása szerepelt) során a kiindulást megelőző évben átlagosan 5,5% volt a táppénzes napok száma (a teljes ledolgozott napokhoz képest), a program évében 4% alá csökkent.

Így a munkáltatónak is elemi érdeke, hogy a munkavállalók egészségesek, terhelhetők legyenek, fókuszálni tudjanak, és jól teljesítsenek. Az, hogy egy munkáltató mennyire törődik az alkalmazottak egészségével a munkahelyválasztás egyik fontos szempontjává vált, derül ki a Budai Egészségközpont tapasztalataiból. A munkáltatók által biztosított prevenciós szűrés lehetősége illetve az magánegészségügyi ellátás, az ezt lehetővé tevő biztosítás támogatása a munkaadók számára elégedettebb, lojálisabb munkavállalókat jelenthet, és egyben növeli a cég versenyképességét.

Ezeket a tüneteket, betegségeket „köszönhetjük” a munkahelyünknek

Az egészségügyi szűrésekkel is foglalkozó szolgáltatók szerint számos munkahelyi ártalmakból származtatható problémával találkoznak munkájuk során. A Swiss Medical a multitasking igényéből származó pszichés túlterheltséget emelte ki, mint leggyakrabban előforduló problémát, melynek következtében előbb-utóbb felléphet az ún. debilizáló szorongás (gátló, teljesítményt rontó szorongás, amely elvonja a figyelmet a feladatról), ami magával vonja a korábban megszokott munkaminőség hanyatlását. Így egy káros körforgás alakul ki, amely fenntartja, vagy akár tovább is fokozza a szorongást. Az ilyen pszichés megterhelés leggyakrabban hasi puffadáshoz, gyomorégéshez, általános gyengeséghez, bőrviszketéshez, hajhulláshoz, allergiás panaszok kialakulásához vezet. Megnő a fertőzésekkel szembeni fogékonyság és a daganatos betegségekre való hajlam is.

Másodikként az ülőmunka és a gerinctorna együttes hiánya miatt bekövetkező nyaki merevséget említették, mely a vállba irányuló sugárzó fájdalomhoz, lapocka közötti fájdalomhoz, ill. derékfájáshoz vezet. Míg a nem megfelelő szellőzés és a túl száraz irodai levegő szemfáradást, szemszárazságot és bőrirritációt okoz. A fizikai munkát végzők körében pedig a hibás emelési mozdulat okozta derékfájás a vezető panasz. Második helyen a térdeplő munkát végzők térdízületi túlterhelése okozta fájdalom áll. A fej feletti munkát végzőknél az AC ízület alatti bursa gyulladása (nyáktömlő-gyulladás), ún. impingement szindróma kialakulása jellemző.

A Budai Egészségközpont szűréseinek tapasztalata alapján a legnagyobb arányban diagnosztizált betegségcsoportok közé tartoznak a jóindulatú daganatos betegségek, emésztőrendszeri betegségek és a szem betegségei. A menedzserekre jellemző helytelen és rendszertelen táplálkozás, stressz és ülőmunka nagyban felelősek az anyagcsere-, táplálkozási és endokrin betegsége kialakulásáért. A betegségcsoporton belül legnagyobb számban az emelkedett koleszterinszint és az elhízás kimutatható. A vezető diagnózisok között említették továbbá a magas vérnyomást.

Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - Az egészséges munkavállaló mindenki érdeke
2. oldal - Ülőmunka és ergonómia
  • 2021.06.28Minőségellenőr képzés A minőségellenőrök felkészítése a minőségellenőrzési és fejlesztési tevékenységek eredményes elvégzésére. A minőségellenőrzéshez szükséges alapvető ismeretek és módszerek készségszintű elsajátítása, a résztvevők minőségirányítási kompetenciájának fejlesztése. Részletek Jegyek
  • 2021.08.28Agilis Transformáció Leader képzés online, videokonferenciás Hazánkban egyre több és több vállalat lép az agilis átalakulás útjára, így felértékelődik az agilis transzformációt vezető szakemberek jelentősége. Az Agile Transformation Leader egy olyan szervezetfejlesztő szakember, aki felkészíti és végig kíséri az agilis átalakulás útján a vállalatot. Ügyfél-fókuszt, Design Thinking szemléletet hoz be, vezetőket coachol, csapatokat mentorál, miközben pozitív, felhatalmazó légkört teremt a szervezeten belül. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Szabadidős sportszervezetek pályázhatnak 350 millió forintra

Sportegyesületek és sportvállalkozások 350 millió forintnyi támogatásra pályázhatnak a Fitt, Egészséges Nemzetért Tárt Kapus Program keretében. Teljes cikk

A pályakezdők számára a kellemes munkahelyi légkör a legfontosabb

A kérdőív kitöltőinek jelentős része el tudja képzelni, hogy 5 évnél tovább dolgozik egy munkahelyen. Teljes cikk

Nem a járvány, hanem a pénzhiány tartja vissza a magyarokat a nyaralástól

A magyarok többsége, 57 százaléka idén csak maximum négyéjszakás, belföldi kikapcsolódással számol, mindössze 16 százalék tervez hosszabb... Teljes cikk