Szerző: Barna Eszter
Megjelent: 8 hónapja

Az egészséges munkavállaló mindenki érdeke

A cím látszólag triviális kijelentésnek tűnhet, a munkáltatók mégis csak az elmúlt években kezdenek rájönni, hogy számukra is megéri törődni dolgozóik egészségével, úgymond megéri ebbe hosszabb távon is befektetni. A helyzetet a munkaerőhiány és ennek következtében, a munkavállalók jóllétéről szóló közbeszéd megváltozása is kiélezte.

images

Amíg a munkavállaló könnyen helyettesíthető volt, kevésbé törődtek vele. Mára a helyzet azonban megváltozott. A munkaerőpiacon egyre több szó esik a munkahelyi egészségről, a munkahelyi wellbeingről, és ennek kapcsán a munkavállalók megtartásáról, elkötelezéséről. A táppénzen eltöltött idő komoly gazdasági hátrányt jelent, sokba kerül a vállalatoknak. 2016-os adatok szerint a munkavállalók összesen 1 millió 160 ezer esetben voltak táppénzen, és a táppénzes napok száma meghaladta a 25 milliót.

Ráadásul a magyar lakosság és ezzel együtt a magyar munkavállalók egészségi mutatói régiós és európai összehasonlításban is rosszak. A hosszú várólistákról, kezelések csúszásáról, az ellátás hiányosságairól pedig lépten-nyomon értesülünk. Így egyre hangsúlyosabbá válik az egészségfejlesztés, hatékony megelőzés és az egészségügyi szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés biztosítása, mely területeken a munkáltatóknak egyre nagyobb szerep jut. Ahogy arról korábban írtunk, tudatos egészségfejlesztéssel a táppénzes napok száma akár 10-30%-kal is csökkenthető. A Swiss Medical saját felmérést is készített ezen a területen a hatékonyságról: az elmúlt években öt vállalatnál végzett, 1.600 munkavállalót érintő, egy éves egészségfejlesztési program (melyben előadások, elsősegélynyújtó-képzés, komplex szűrővizsgálat és felfedezett betegség esetén magánorvosi kezelés költségeinek átvállalása szerepelt) során a kiindulást megelőző évben átlagosan 5,5% volt a táppénzes napok száma (a teljes ledolgozott napokhoz képest), a program évében 4% alá csökkent.

Így a munkáltatónak is elemi érdeke, hogy a munkavállalók egészségesek, terhelhetők legyenek, fókuszálni tudjanak, és jól teljesítsenek. Az, hogy egy munkáltató mennyire törődik az alkalmazottak egészségével a munkahelyválasztás egyik fontos szempontjává vált, derül ki a Budai Egészségközpont tapasztalataiból. A munkáltatók által biztosított prevenciós szűrés lehetősége illetve az magánegészségügyi ellátás, az ezt lehetővé tevő biztosítás támogatása a munkaadók számára elégedettebb, lojálisabb munkavállalókat jelenthet, és egyben növeli a cég versenyképességét.

Ezeket a tüneteket, betegségeket „köszönhetjük” a munkahelyünknek

Az egészségügyi szűrésekkel is foglalkozó szolgáltatók szerint számos munkahelyi ártalmakból származtatható problémával találkoznak munkájuk során. A Swiss Medical a multitasking igényéből származó pszichés túlterheltséget emelte ki, mint leggyakrabban előforduló problémát, melynek következtében előbb-utóbb felléphet az ún. debilizáló szorongás (gátló, teljesítményt rontó szorongás, amely elvonja a figyelmet a feladatról), ami magával vonja a korábban megszokott munkaminőség hanyatlását. Így egy káros körforgás alakul ki, amely fenntartja, vagy akár tovább is fokozza a szorongást. Az ilyen pszichés megterhelés leggyakrabban hasi puffadáshoz, gyomorégéshez, általános gyengeséghez, bőrviszketéshez, hajhulláshoz, allergiás panaszok kialakulásához vezet. Megnő a fertőzésekkel szembeni fogékonyság és a daganatos betegségekre való hajlam is.

Másodikként az ülőmunka és a gerinctorna együttes hiánya miatt bekövetkező nyaki merevséget említették, mely a vállba irányuló sugárzó fájdalomhoz, lapocka közötti fájdalomhoz, ill. derékfájáshoz vezet. Míg a nem megfelelő szellőzés és a túl száraz irodai levegő szemfáradást, szemszárazságot és bőrirritációt okoz. A fizikai munkát végzők körében pedig a hibás emelési mozdulat okozta derékfájás a vezető panasz. Második helyen a térdeplő munkát végzők térdízületi túlterhelése okozta fájdalom áll. A fej feletti munkát végzőknél az AC ízület alatti bursa gyulladása (nyáktömlő-gyulladás), ún. impingement szindróma kialakulása jellemző.

A Budai Egészségközpont szűréseinek tapasztalata alapján a legnagyobb arányban diagnosztizált betegségcsoportok közé tartoznak a jóindulatú daganatos betegségek, emésztőrendszeri betegségek és a szem betegségei. A menedzserekre jellemző helytelen és rendszertelen táplálkozás, stressz és ülőmunka nagyban felelősek az anyagcsere-, táplálkozási és endokrin betegsége kialakulásáért. A betegségcsoporton belül legnagyobb számban az emelkedett koleszterinszint és az elhízás kimutatható. A vezető diagnózisok között említették továbbá a magas vérnyomást.

Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - Az egészséges munkavállaló mindenki érdeke
2. oldal - Ülőmunka és ergonómia
  • 2019.11.14recruiTECH BLUE Fizikai munkaerő toborzás – van új a nap alatt? Szerintünk igen! recruiTECH BLUE | 2019. november 14-én a kékgalléros toborzásra koncentrálva, még lazy bird áron Részletek Jegyek
  • 2019.11.15Hogyan változnak a nyugdíjszabályok 2020-ban? Mikor jobb nyugdíjba vonulni a nyugdíj összege szempontjából. Még az idén, vagy inkább jövőre? Ki vonulhat nyugdíjba jövőre, mit jelent a munkáltató számára, ha a munkatárs nyugdíjra jogosulttá válik? Nyugdíj mellett hogyan dolgozhatunk? Mit jelent a munkáltató számára, ha nyugdíjas munkavállalót foglalkoztat? Részletek Jegyek
  • 2019.12.05Adatvédelmi Tisztviselő /DPO Képzés – Dr. Kulcsár Zoltánnal /12. 05-06./ Az adatvédelmi tisztviselő képzés célja, hogy a résztvevők pontosan megismerjék az adatkezelők adatvédelmi kötelezettségeit, kialakuljon bennük az a szintű adatvédelmi tudatosság, amely alkalmassá teszi őket a GDPR szerinti adatvédelmi tisztviselői (DPO) feladatok ellátására. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter