Az építőiparban a legveszélyesebb dolgozni

Veszélyek mindenhol leselkednek ránk: otthon, az utcán, a munkahelyen. A balesetek olykor elkerülhetetlenek, ám a munkahelyen kivédhetők, vagy minimálisra csökkenthetők lennének, ha minden szereplő a szabályok betartásával, kellő fegyelemmel és figyelemmel látná el a feladatát. A tapasztalatok azonban sok helyen mások: a munkavédelmi szabályok figyelmen kívül hagyása, az értelmetlen takarékosság, a műszaki védelem mellőzése, az egyéni védőeszközök hiánya, a veszélyes helyeken lévő rossz munkakörülmények, s a megtörtént balesetek gyakori eltitkolása indokolttá teszi a szigorú kontrollt a munka világában.

Dr. Bánné Koncz Zsuzsanna, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) munkabiztonsági főosztályvezető-helyettesének tájékoztatása szerint a 2003-as kiugró negatív csúcsot - 25 ezer 745 baleset - lassú javulás váltotta fel, s most már jóval 23 ezer alatti (22 ezer 685)balesetszámot mutat a 2006-os statisztika. 123-mal csökkent a halálos kimenetelű munkahelyi balesetek száma is.

Mint a szakember elmondta, továbbra is az építőiparban fordul elő a legnagyobb számban súlyos munkabaleset. Ezek közül a halállal végződők száma harmincöt volt 2006-ban, néggyel kevesebb, mint 2005-ben. A javulás az építőiparban végzett fokozott munkabiztonsági ellenőrzéseknek is köszönhető. A felügyelők nagy számban derítették fel a zuhanás elleni védelem hiányát, valamint a dúcolatlan munkaárkokat (ezek a feltárt összes súlyos veszélyeztetésnek mintegy 16 százalékát adták, s a legtöbb súlyos baleset is ilyen okokból történt), s az ennek eredményeként született szigorú szankciók jogkövetésre bírták az ágazatban tevékenykedőket. A magasban végzett munka biztonsági követelményeinek teljesítése azonban továbbra is jelentős gondot okoz a vállalkozások számára - jegyezte meg a szakember.

Kiemelte: az előírt méretű, és minőségű védőkorlát kialakítása nagyobb anyagi áldozatot követelne, amely sok esetben nem áll rendelkezésre, de több esetben megelőzhető lenne a baj nagyobb odafigyeléssel is. Munkabalesetek sorát okozta a leesés ellen védő egyéni védőeszközök hiánya is. A tapasztalatok azt mutatják, hogy kiválasztásuk nem megfelelő, a munkáltatók néhol csak részben vásárolják meg és adják ki az előírt egyéni védőeszközöket. A munkavállalókat a védőeszközök használatára nem tanítják be, a védőeszközök szükséges iratait a munkavállalóknak nem mutatják be, nem helyezik el hozzáférhető helyen - sorolta a tapasztalatokat Bánné Koncz Zsuzsanna.

Elmondása szerint a mezőgazdaság legveszélyeztetettebb területe az erdőgazdaság, ahol a fakivágás során történnek halálos kimenetelű események. A feldolgozóipari területek közül a faiparban dolgozni jelent fokozott balesetveszélyt, elsősorban a nagy sebességű vágó- és fúróeszközök miatt. A közúti közlekedés során bekövetkező ütközések, az anyagmozgató gépek felborulása és darugém leszakadása, valamint villamos áramütéses balesetek (nagyfeszültségű szabadvezeték megközelítéséből, építési munkaterületen megfelelő védelem hiányában) ugyacsak bővítették az elmúlt év munkahelyi baleseti statisztikáját.

Nem köthetők nemzetgazdasági ágazathoz az emelőgépekkel kapcsolatosan feltárt problémák. Az elmúlt évben több súlyos kimenetelű munkabaleset következett be a szabálytalan kialakításuk és üzemeltetésük következtében. A súlyos jogsértések mintegy 9 százaléka az emelőgépek üzemeltetése során feltárt súlyos veszélyeztetés volt. Az a tény, hogy több mint 41 ezer súlyos jogsértésre irányuló intézkedés történt 2006-ban, mutatja, hogy sok teendőnk van még az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkahelyek kialakítása érdekében - emelte ki a főosztályvezető-helyettes.