Az év elejére 23 ezer fővel több álláskereső lett
Decemberhez képest nőtt az álláskeresők száma januárban, akkor 22,9 ezerrel kevesebb, 414,3 ezer fő volt nyilvántartva a munkaügyi központoknál – derült ki a Nemzeti Foglalkoztatási szolgálat 2014 januári gyorsjelentésének adataiból.
Egy éves távlatban tovább csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma. A 2014. januári zárónapon a munkaügyi központokat átfogó Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat regiszterében 437,2 ezer álláskereső szerepelt, amely az előző év azonos hónapjához képest 32,6 százalékkal (211,3 ezer fővel) csökkent. Ugyanakkor az előző hónaphoz, decemberhez képest nőtt az álláskeresők száma, akkor 22,9 ezerrel kevesebb, 414,3 ezer fő volt nyilvántartva a munkaügyi központoknál.
Januárban az álláskeresők több mint fele semmilyen pénzbeli támogatást nem kapott. 192,5 ezer álláskereső volt jogosult pénzbeli ellátásra, akiknek harmincegy százaléka álláskeresési ellátásban, a többiek pedig szociális jellegű támogatásban részesültek.
Legkevesebben Győr-Moson-Sopron megyében kerestek állást, emellett Budapesten, Vas és Pest megyében is jobb a helyzet az országos átlagnál.
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) által használt definíció szerinti 15-74 éves munkanélküliek száma a 2013 negyedik negyedévében 403,3 ezer főt tett ki, amely 9,1 százalékos munkanélküliségi rátát eredményezett. A munkanélküliségi ráta az előző év azonos időszakához képest 1,6 százalékponttal volt kevesebb.
2014. januárban a nyilvántartásban 53,3 ezer pályakezdő szerepelt, arányuk az összes álláskereső között 12,2 százalékot jelentett. A pályakezdők létszáma az előző év azonos hónapjához képest 27,7 százalékkal mérséklődött.
A legtöbb pályakezdő fiatalt Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben tartották nyilván, de e két megye mellett még jelentős a Hajdú-Bihar megyében regisztrált pályakezdő álláskeresők száma is.
A pályakezdők aránya az összes álláskereső között a fővárosban (7,1 százalék) volt a legalacsonyabb.
A pályakezdő álláskeresők zárónapi száma a következőképpen alakult a megszerzett legmagasabb iskolai végzettség szerint: 36,9 százalékuknak legfeljebb általános iskolai, 19,8 százalékuknak szakiskolai, szakmunkásképző, 14,9 százalékuknak gimnáziumi, 22,9 százalékuknak szakközépiskolai, technikumi, 5,5 százalékuknak felsőfokú iskolai végzettsége volt.
A tartósan, egy éven túl nyilvántartásban lévő álláskeresők száma tovább csökkent az előző hónaphoz és az előző év januárjához képest is. A 127,5 ezer tartós állás nélküli az összes álláskeresőhöz viszonyítva 29,2 százalékos aránnyal szerepelt az év első hónapjában. Januárban a 25 éven aluli korosztályba 67,9 ezer álláskereső tartozott, az 50 éven felüli állástalanok száma 109,3 ezer fő volt. Az előbbiek 15,5 százalékot, az utóbbiak pedig 25,0 százalékot képviseltek az álláskeresők között.
A legnagyobb arányban 25 év alatti álláskereső Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, legkisebb arányban a fővárosban található. Az idősebb – 50 év feletti – korosztály jelenléte az álláskeresők között leginkább a fővárosra és Fejér megyére jellemző. A regisztrált álláskeresők között a szakképzetlenek aránya 49,2 százalék volt, az országos átlagtól alacsonyabb érték tizenhárom megyében mutatkozott januárban, a legalacsonyabb aránnyal Győr-Moson-Sopron és Csongrád megye rendelkezett.
Januárban 35,7 százalékkal kevesebben, összesen 75,6 ezren kerültek álláskeresői nyilvántartásba, mint egy évvel korábban. Közülük mintegy 5,0 ezer fő – az összes belépő mintegy 6,6 százaléka – első alkalommal kérte regisztrációját.
A 2014-es év első hónapjában a foglalkoztatók összesen 32,0 ezer üres álláshelyet jelentettek be, amely egy év alatt szignifikáns emelkedést mutatott. Az újonnan bejelentett állások hetven százalékához a foglalkoztatók támogatást igényeltek – ezek legnagyobb része általában közmunka, de más esetekben is igényelhető támogatás.
A legtöbb új 3 ezer feletti munkaerőigény Borsod-Abaúj-Zemplén, Békés, Szabolcs-SzatmárBereg és Hajdú-Bihar megyéből érkezett, e négy területi egység esetében megjelenő álláslehetőségek a teljes kínálat 43,4 százalékát tették ki.
Összességében 2014. januárban 122,2 ezer munkahely állt rendelkezésre, amelyből a zárónapon 64,2 ezer állás maradt üres, betöltetlen. A vizsgált hónapban az újonnan bejelentett támogatott álláshelyek száma 22,3 ezer volt, amely az előző év azonos hónapjához képest 73,8 százalékkal emelkedett.
A legnagyobb támogatott munkaerőigény-kínálattal Borsod-Abaúj-Zemplén, Békés, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megye rendelkezett. A támogatott állások aránya hét megyében 80 százalék felett volt decemberben. A tárgyhónapban az újonnan bejelentett nem támogatott álláshelyek száma 9,7 ezer darabot tett ki januárban, amely egy év alatt 25,4 százalékos növekedést mutatott. A legnagyobb munkaerő-kereslettel Győr-Moson-Sopron megye és Budapest rendelkezett. Januárban a nem támogatott állások elsősorban mechanikaigép-összeszerelő, egyéb szolgáltatási és szállítási, egyszerű ipari és bolti eladó foglalkozásokra vonatkoztak.
2014 januárjában 6 cég 181 főt érintő létszámcsökkentési döntését jelentette be az illetékes munkaügyi kirendeltségeken. Az érintett létszám jelentős csökkenést mutatott az előző év azonos időszakához és az elmúlt hónaphoz képest is. A vizsgált időszakban a csoportos létszámcsökkentés csupán három megyét jellemzett, Budapestet és Borsod-Abaúj-Zemplén, illetve Veszprém megyét
Januárban az álláskeresők több mint fele semmilyen pénzbeli támogatást nem kapott. 192,5 ezer álláskereső volt jogosult pénzbeli ellátásra, akiknek harmincegy százaléka álláskeresési ellátásban, a többiek pedig szociális jellegű támogatásban részesültek.
Legkevesebben Győr-Moson-Sopron megyében kerestek állást, emellett Budapesten, Vas és Pest megyében is jobb a helyzet az országos átlagnál.
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) által használt definíció szerinti 15-74 éves munkanélküliek száma a 2013 negyedik negyedévében 403,3 ezer főt tett ki, amely 9,1 százalékos munkanélküliségi rátát eredményezett. A munkanélküliségi ráta az előző év azonos időszakához képest 1,6 százalékponttal volt kevesebb.
53 ezer pályakezdő munka nélkül
2014. januárban a nyilvántartásban 53,3 ezer pályakezdő szerepelt, arányuk az összes álláskereső között 12,2 százalékot jelentett. A pályakezdők létszáma az előző év azonos hónapjához képest 27,7 százalékkal mérséklődött.
A legtöbb pályakezdő fiatalt Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben tartották nyilván, de e két megye mellett még jelentős a Hajdú-Bihar megyében regisztrált pályakezdő álláskeresők száma is.
A pályakezdők aránya az összes álláskereső között a fővárosban (7,1 százalék) volt a legalacsonyabb.
A pályakezdő álláskeresők zárónapi száma a következőképpen alakult a megszerzett legmagasabb iskolai végzettség szerint: 36,9 százalékuknak legfeljebb általános iskolai, 19,8 százalékuknak szakiskolai, szakmunkásképző, 14,9 százalékuknak gimnáziumi, 22,9 százalékuknak szakközépiskolai, technikumi, 5,5 százalékuknak felsőfokú iskolai végzettsége volt.
A tartósan, egy éven túl nyilvántartásban lévő álláskeresők száma tovább csökkent az előző hónaphoz és az előző év januárjához képest is. A 127,5 ezer tartós állás nélküli az összes álláskeresőhöz viszonyítva 29,2 százalékos aránnyal szerepelt az év első hónapjában. Januárban a 25 éven aluli korosztályba 67,9 ezer álláskereső tartozott, az 50 éven felüli állástalanok száma 109,3 ezer fő volt. Az előbbiek 15,5 százalékot, az utóbbiak pedig 25,0 százalékot képviseltek az álláskeresők között.
A legnagyobb arányban 25 év alatti álláskereső Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, legkisebb arányban a fővárosban található. Az idősebb – 50 év feletti – korosztály jelenléte az álláskeresők között leginkább a fővárosra és Fejér megyére jellemző. A regisztrált álláskeresők között a szakképzetlenek aránya 49,2 százalék volt, az országos átlagtól alacsonyabb érték tizenhárom megyében mutatkozott januárban, a legalacsonyabb aránnyal Győr-Moson-Sopron és Csongrád megye rendelkezett.
Januárban 35,7 százalékkal kevesebben, összesen 75,6 ezren kerültek álláskeresői nyilvántartásba, mint egy évvel korábban. Közülük mintegy 5,0 ezer fő – az összes belépő mintegy 6,6 százaléka – első alkalommal kérte regisztrációját.
Sok a közmunka az üres állások között
A 2014-es év első hónapjában a foglalkoztatók összesen 32,0 ezer üres álláshelyet jelentettek be, amely egy év alatt szignifikáns emelkedést mutatott. Az újonnan bejelentett állások hetven százalékához a foglalkoztatók támogatást igényeltek – ezek legnagyobb része általában közmunka, de más esetekben is igényelhető támogatás.
A legtöbb új 3 ezer feletti munkaerőigény Borsod-Abaúj-Zemplén, Békés, Szabolcs-SzatmárBereg és Hajdú-Bihar megyéből érkezett, e négy területi egység esetében megjelenő álláslehetőségek a teljes kínálat 43,4 százalékát tették ki.
Összességében 2014. januárban 122,2 ezer munkahely állt rendelkezésre, amelyből a zárónapon 64,2 ezer állás maradt üres, betöltetlen. A vizsgált hónapban az újonnan bejelentett támogatott álláshelyek száma 22,3 ezer volt, amely az előző év azonos hónapjához képest 73,8 százalékkal emelkedett.
A legnagyobb támogatott munkaerőigény-kínálattal Borsod-Abaúj-Zemplén, Békés, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megye rendelkezett. A támogatott állások aránya hét megyében 80 százalék felett volt decemberben. A tárgyhónapban az újonnan bejelentett nem támogatott álláshelyek száma 9,7 ezer darabot tett ki januárban, amely egy év alatt 25,4 százalékos növekedést mutatott. A legnagyobb munkaerő-kereslettel Győr-Moson-Sopron megye és Budapest rendelkezett. Januárban a nem támogatott állások elsősorban mechanikaigép-összeszerelő, egyéb szolgáltatási és szállítási, egyszerű ipari és bolti eladó foglalkozásokra vonatkoztak.
Hat cég jelentett be csoportos létszámcsökkentést
2014 januárjában 6 cég 181 főt érintő létszámcsökkentési döntését jelentette be az illetékes munkaügyi kirendeltségeken. Az érintett létszám jelentős csökkenést mutatott az előző év azonos időszakához és az elmúlt hónaphoz képest is. A vizsgált időszakban a csoportos létszámcsökkentés csupán három megyét jellemzett, Budapestet és Borsod-Abaúj-Zemplén, illetve Veszprém megyét
Fata László az egyik legismertebb hazai cafeteria szakértő. Legújabb könyvéről, a Cafeteria kalandparkról írtunk ismertetést.
Vajon milyen a Jó főnök?