Az ország keleti felében él a legtöbb pályakezdő munkanélküli

Egyre kevesebb azon fiataloknak a száma, akik a nyolcadik osztályt befejezve először és egyben utoljára éneklik a mindannyiunk számára ismerős dalt. A többség számára folytatódik a tanulás, jön a szakmunkásképző vagy a gimnázium, majd az érettségi, utána főiskola, egyetem. Egyszer persze a diákélet is véget ér. A sikeresebbek gyorsan karriert építenek, de szép számmal akadnak olyanok, akik pályakezdőként sokáig csak a munkanélküliséggel szembesülnek. Mintegy harminchétezer, 15 és 24 év közötti pályakezdő fiatal gyarapítja a munkanélküliek számát a statisztikai sorban.

Az év kezdetétől hét regionális munkaügyi központ működik. A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal szintén 2007 januárjával alakult meg, a regionális munkaügyi központok és kirendeltségek munkájának irányításával, koordinálásával megbízva. A regionális munkaügyi központok kirendeltségein veszik álláskeresőként nyilvántartásba a munkájukat elvesztett személyeket, továbbá a pályakezdő fiatalokat is. A kirendeltségeken olyan személyek is megjelennek, akik ugyan munkaviszonyban állnak, de jobb állást keresnek. A kirendeltség munkatársai álláslehetőségek ajánlása mellett különböző munkaerőpiaci információkat, szolgáltatásokat nyújtanak (pályaválasztási, pályakorrekciós tanácsadás, munkatanácsadás, álláskeresési technikák oktatása stb.), továbbá gyakran javasolják valamilyen szakképzettség megszerzését. Ennek egyik oka, hogy az adott régióban, kistérségben a birtokolt szakmával lehetetlen elhelyezkedni. Gond az is, hogy bizonyos szakképzettségből túlkínálat van, illetve a fiatalok olyan szakmát szereztek, melyre a munkáltatók részéről egyszerűen nincs igény.

Borsod-Abaúj-Zemplénben 6300, Szabolcs-Szatmár-Beregben 5800, Hajdú-Bihar megyében közel 3300 fő pályakezdő álláskeresőt tartanak nyilván - sorolta a legrosszabb helyzetben lévő megyéket Lőrincz Leó, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal főosztályvezetője. Pozitív ellenpéldaként említette Győr-Sopron megyét, ahol a fiatal munkanélküliek száma az 500 főt sem éri el, de Vas és Komárom-Esztergom megyében is az átlagnál jóval kevesebb az állástalan fiatal. Fontos tapasztalat, hogy a vállalkozók a gyakorlattal rendelkezőket kívánják foglalkoztatni.

A 2006. december végi adatok alapján valamivel több, mint 2300 olyan pályakezdő álláskereső szerepel a nyilvántartásukban, akik nem rendelkeznek alapfokú iskolai végzettséggel sem - tudatta a főosztályvezető. Mint mondta, próbálják az oktatási intézményeket tájékoztatni, milyen képzésekre lenne szükség. Ez viszont országos probléma: a munkaerőpiaci igény és a szakképzésből kikerülők között nincs összhang. Már a pályaválasztásnál szükséges volna a fiatalokat olyan intézménybe irányítani, ahonnan kikerülve nagy valószínűséggel elhelyezkedhetnek - mondta. Hangsúlyozta: tárcaszintű egyeztetésre van szükség az oktatási és a szociális és munkaügyi minisztérium között, hiszen a munkaügyi szervezet önmagában az önkormányzatot, mint iskolafenntartót nem utasíthatja arra, hogy valamely szakirányú képzést ne indítson el. Csupán tájékoztatja, orientálja, de természetesen információt nyújt a munkaerőpiacról, a munkáltatók munkaerőigényéről.

Lőrincz Leó a munkaerő mobilitásának hiányát is kiemelte. Úgy ítéli meg: még mindig erős a lakóhelyhez való kötődés, főleg az alacsonyabb iskolai végzettségűek és a szakképzetlenek esetében. Más a helyzet a diplomásoknál, hiszen a középiskola után lényegében megszűnik szoros kapcsolatuk a szülői házzal, ezáltal könnyebben vállalnak munkát az ország bármely területén, vagy akár külföldön is.