Megjelent: 4 éve

Az új cafeteriarendszer kihívást jelent az önkéntes nyugdíjpénztáraknak

A munkavállalók számára továbbra is fontos a nyugdíj- és egészségpénztári megtakarítás, ezért a cafeteriarendszer várható átalakítása után a készpénzes béren kívüli juttatás egy része jelentheti a fedezetet az egyéni befizetésekre - derül ki az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége által rendezett Pénztár-konferencián, amelyen szó volt a cafeteriarendszer átalakításáról is.

Bár az öngondoskodást a dolgozók fontosnak tartják, sokan vannak, akik anyagi okokból nem engedhetik meg maguknak, hogy egyénileg takarékoskodjanak a nyugdíjpénztári vagy egészségpénztárakkal. A cafeteriarendszeren keresztül a munkáltatók eddig kedvezményes adóteher mellett adhattak támogatást a tagoknak. A tervek szerint azonban jövőre 15 százalékponttal közel 50 százalékra nő ennek a juttatásnak az adóterhelése, ami sok munkáltatónál nem fér bele a kiadásokba.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak és egészségpénztárak többségét tömörítő Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) által szervezett, csütörtöki Pénztár-konferencián kiderült, hogy a jövőre a munkavállalóknak készpénzben adható - ám a nyugdíjalapot nem gyarapító - cafetériajuttatás fedezetet teremthet a jelenlegi és belépő pénztártagok egyéni befizetéseire. Az ÖPOSZ szerint azonban továbbra is szükség lenne arra, hogy a munkáltatók kedvezményes adózás mellett támogathassák az önkéntes nyugdíjpénztári és egészségpénztári tagsággal rendelkező munkavállalók megtakarításait. A szövetség szerint az egyéni kedvezmények megtartása vagy fokozása mellett megfontolandó lenne egy a cafeteriarendszert nem érintő, hanem közvetlenül a nyugdíj- és egészségcélú, ezen belül az önkéntes pénztári megtakarítások bővülését elősegítő kedvezmény bevezetése.

Az öngondoskodás szempontjából szükség van a tagok megtakarítási hajlandósága ösztönzésére. Az ÖPOSZ korábbi felmérése szerint a munkavállalók 46 százaléka tervezi, hogy részben, vagy teljes mértékben kiegészíti az adóteher növekedése miatt kieső munkáltatói hozzájárulást. Ugyanakkor a nyugdíjpénztári tagoknál 12 százalékos, az egészségpénztári tagoknál pedig - még magasabb - 32 százalékos azoknak az aránya, akik nem lesznek képesek fedezni a korábbi munkáltatói hozzájárulást.

Az állam szerepe és célja

A csütörtökön rendezett Pénztár-konferencián Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügyekért felelős államtitkára arról beszélt, hogy az elmúlt években erősödött a nyugdíjrendszer fenntarthatósága, a magasabb színvonalú nyugellátásokhoz ugyanakkor fontos a kiegészítő rendszerek kiemelt kezelése, az öngondoskodás ösztönzése.

Szerinte közös érdek a pénztári szféra további erősödése és az öngondoskodás további térnyerése. Hornung Ágnes szerint az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások mellett szól, hogy rugalmasak, tagi kölcsönt biztosíthatnak, fedezetként használhatóak hitelhez, és kiemelkedő hozamokat értek el. Az egészségpénztárak előnyei között említett az államtitkár, hogy a megelőző jellegű szolgáltatások igénybevételére ösztönzik a tagokat, emellett segítik a magánszféra fehéredését. Hornung Ágnes utalt arra is, hogy az állami szerepvállalás csökkentésével párhuzamosan a kiegészítő rendszereknek, így az önkéntes nyugdíjpénztáraknak nagyobb teret lehet adni.

Növekedés, kedvező elemek és kockázatok

Hardy Ilona, az ÖPOSZ elnökségi tagja előadásában kiemelte, hogy a szervezet kutatásai szerint a pénztártagok körében a nyugdíjra és egészségügyi kiadásokra való felkészülés jelenti a legfontosabb célok egyikét. A pénztári szektor egyik legfontosabb céljaként Hardy Ilona a pénztári megoldások előnyeinek tudatosítását és a pénztári megtakarítók számának gyarapítását nevezte, mellyel nőhet a pénztári vagyon, így a tagok megalapozhatják a biztosabb jövőjüket, legyen szó egészségről vagy a nyugdíjról.

Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi szervezetek felügyeletéért felelős ügyvezető igazgatója a Pénztár-konferencián közölte: az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások összege megközelíti az 1200 milliárd forintot és a növekedés meghaladta a GDP-bővülést. Kandrács Csaba a kockázatok között említette a tulajdonosi kontroll gyengeségét, a tagszervezései nehézségeket, a tagdíjnemfizetést, valamint az alacsony hozamkörnyezet miatt mérséklődő pénztári eredményeket.

A jegybanki vezető a pénztári szektor kitörési pontjai közé sorolta az öngondoskodási szemlélet fokozását, a tagi aktivitás növelését és a tagszervezés élénkítését.

György László, a Századvég Gazdaságkutató vezető közgazdásza szerint az önkéntes pénztári megtakarításoknak szerepe lehet a tőkekínálat bővülésében, az egészségágazati növekedésben, az öngondoskodás és a pénzügyi kultúra elterjedésében, ezzel párhuzamosan fenntarthatóbbá válhat az adósságpálya, a fokozódó pénzügyi és egészségtudatosság mérsékelheti az állami kiadásokat.


  • 2020.06.16Gyakorlatban startol az új Tbj 2020. július 1-jétől már a mindennapos munka során alkalmazni kell a bérszámfejtés, járulékmegállapítás és az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak megállapítása során is. Elméletben már sokat tudunk róla, de mi a helyzet a gyakorlati oldalon? Részletek Jegyek
  • 2020.08.30Sämling Solution most induló online nyílt képzései! Összes képzésünk elérhető online, professzionális csapatunk profi megoldásokkal a megszokott színvonalon a következő képzéseket ajánlja figyelmébe: Virtuális csapatok menedzselése, Practical Task&Project menedzsment, Hogyan oktassunk online, Kreatív problémamegoldás, Megtartó erőim a változó időkben, Reziliencia,Virtuális interjútechnika Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter