Bátrabban is vállalhatnánk munkát külföldön
Két évvel hazánk uniós csatlakozása után az mfor.hu utánajárt a magyarországi munkaerőpiacot érintő legfontosabb tendenciáknak. Kérdésünk az volt, mi változott leginkább az EU bővítés óta, illetve mire számíthatnak a magyarok a tagországok munkaerőpiacainak további megnyitásával.
Dr. Nagy Károly, a Zsigmond Király Főiskola tanára szerint a legfontosabb tanulság az EU legutóbbi bővítésének második évfordulóján az, hogy elmaradtak azok a drámai változások, amelyektől annak idején sokan tartottak. Nem lepték el a nyugat-európai országok munkaerő-piacát az újonnan csatlakozó államokból kiáramlók, és a magyarok sem vándoroltak ki tömegesen külföldre.
Ennek egyik oka, hogy az országon belül szintén nagyon kicsi a mobilitás földrajzilag és strukturálisan (azaz szektorok között) is. A költözés kerékkötője sokszor a merev lakáspiac (a fővárosi és a vidéki ingatlanok nagyságrendekkel eltérő árai) és az itteni iskolarendszer sajátosságai. Az év közben alig tagolt tanítást nyáron egy hosszú szünet ellensúlyozza, ami a családok többségét a nagyszülők segítségére utalja.
Szlovákiából többen jönnek
Kovács Géza, a Foglalkoztatási Hivatal Nemzetközi és Migrációs Főosztályának vezetője lapunknak elmondta, hogy a legfontosabb változás az EU csatlakozás óta hazánkban a munkaerő ki- és beáramlásának felerősödése volt, ez azonban sehol nem okozott problémát.
A régebbi tagországokból - azaz az EU15-ből - a statisztikák szerint viszonylag kevesen, egy-kétezren jönnek évente hozzánk munkavállalás céljából. Ez a szám alig több, mint Magyarország EU tagsága előtt, a kimutatások azonban nem pontosak, mivel nem mindenkinek kötelező regisztráltatnia magát.
Összességében a múlt évben 53 324 munkavállalási engedélyt adtak ki Magyarországon külföldieknek, s ennek döntő része a román és az ukrán állampolgároké. Említést érdemel még a Szerbia-Montenegróból érkező 1 571 és a 4 470 Európán kívüli munkavállaló.
A legjelentősebb egyértelműen a szlovák munkaerő hazánkba-áramlása. 2004. május 1. óta több tízezer szlovák állampolgár jött munkavállalás céljából hazánkba. Ez több mint háromszor annyi szlovák ingázót jelent az ország észak-nyugati részén lévő üzemekben, mint korábban. Volt aki 3 napra érkezett, mások több évre jöttek. A Foglalkoztatási Hivatal főosztályvezetője szerint jelenleg is 15 ezren lehetnek az országban.
A szlovák munkakeresőket a földrajzi közelség mellett a nyelvtudás is segíti a könnyű elhelyezkedésben, mivel legtöbbjük beszél magyarul. Lengyel munkavállalókból körülbelül néhány százan lehetnek a többi újonnan csatlakozó országból pedig maximum néhány tízes nagyságrendben tartózkodhatnak hazánkban.
Ennek egyik oka, hogy az országon belül szintén nagyon kicsi a mobilitás földrajzilag és strukturálisan (azaz szektorok között) is. A költözés kerékkötője sokszor a merev lakáspiac (a fővárosi és a vidéki ingatlanok nagyságrendekkel eltérő árai) és az itteni iskolarendszer sajátosságai. Az év közben alig tagolt tanítást nyáron egy hosszú szünet ellensúlyozza, ami a családok többségét a nagyszülők segítségére utalja.
Szlovákiából többen jönnek
Kovács Géza, a Foglalkoztatási Hivatal Nemzetközi és Migrációs Főosztályának vezetője lapunknak elmondta, hogy a legfontosabb változás az EU csatlakozás óta hazánkban a munkaerő ki- és beáramlásának felerősödése volt, ez azonban sehol nem okozott problémát.
A régebbi tagországokból - azaz az EU15-ből - a statisztikák szerint viszonylag kevesen, egy-kétezren jönnek évente hozzánk munkavállalás céljából. Ez a szám alig több, mint Magyarország EU tagsága előtt, a kimutatások azonban nem pontosak, mivel nem mindenkinek kötelező regisztráltatnia magát.
Összességében a múlt évben 53 324 munkavállalási engedélyt adtak ki Magyarországon külföldieknek, s ennek döntő része a román és az ukrán állampolgároké. Említést érdemel még a Szerbia-Montenegróból érkező 1 571 és a 4 470 Európán kívüli munkavállaló.
A legjelentősebb egyértelműen a szlovák munkaerő hazánkba-áramlása. 2004. május 1. óta több tízezer szlovák állampolgár jött munkavállalás céljából hazánkba. Ez több mint háromszor annyi szlovák ingázót jelent az ország észak-nyugati részén lévő üzemekben, mint korábban. Volt aki 3 napra érkezett, mások több évre jöttek. A Foglalkoztatási Hivatal főosztályvezetője szerint jelenleg is 15 ezren lehetnek az országban.
A szlovák munkakeresőket a földrajzi közelség mellett a nyelvtudás is segíti a könnyű elhelyezkedésben, mivel legtöbbjük beszél magyarul. Lengyel munkavállalókból körülbelül néhány százan lehetnek a többi újonnan csatlakozó országból pedig maximum néhány tízes nagyságrendben tartózkodhatnak hazánkban.
- 2026.09.17Vezetői képzés - Készségfejlesztés modul (A) Képzésünkkel a résztvevők vezetői tudásának és készségeinek fejlesztésére, valamint a szervezetekben használt irányítási, problémamegoldási, és hatékonyságnövelési témakörökre fókuszálunk.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Ne maradjon le a tréningpiac legjobb napjáról! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.24BLUE | recruiTECH & HRTECH & LearnTECH A BLUE konferencia idén 3 területet egyesít: recruiTECH, HRTECH és LearnTECH, hogy teljesen lefedje a kékgalléros toborzás, digitalizáció és képzés‑fejlesztés kihívásait. Csatlakozz szeptember 24-én!
Részletek
Jegyek
