Szerző: HRPortal.hu hírszerkesztő Megjelent: 12 éve

Betegszabadság, táppénz

A munkavállalót a betegsége miatti keresőképtelenség idejére naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadság illeti meg. Nem számít bele a tizenöt napba a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenséget. A keresőképtelensége a kezelőorvos igazolja. A betegszabadság időtartamára a munkavállaló részére távolléti díjának 80 százaléka jár.

Év közben kezdődő munkaviszony esetén a munkavállaló a naptári évre járó betegszabadság időarányos részére jogosult, ha azonban a munkavállaló az év folyamán már munkaviszonyban állt, és igénybe vett betegszabadságot, akkor csak a még igénybe nem vett részre. A betegszabadság naptári évben igénybe nem vett része később nem igényelhető.

A betegszabadság kiadásánál a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokat kell figyelembe venni. Ha a munkavállaló a munkaszüneti nap miatt mentesülne a munkavégzési kötelezettsége alól, ezt a napot munkanapként kell figyelembe venni. A heti kettőnél több pihenőnapot biztosító munkaidő-beosztás esetén a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkavállaló két pihenőnapját. A tizenöt napnál hosszabb keresőképtelenség esetén az első tizenöt napra betegszabadság, a további napokra táppénz jár. A táppénzt a társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező munkáltató maga állapítja meg, és folyósítja. Kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltató esetén az illetékes Megyei (Fővárosi) Egészségbiztosítási Pénztár. Határozattal állapítja meg a munkáltatót terhelő táppénz hozzájárulás összegét, ami a kifizetett táppénz bruttó összegének 1/3-a. Betegszabadság kizárólag a munkavállaló saját betegsége esetén jár.
Nem jogosult betegszabadságra a bedolgozó, egyéni vállalkozó, segítő családtag, társas vállalkozás tagja, kivéve, ha munkaviszony keretében munkát végez, megbízás alapján munkát végző személy, szakmunkástanuló, munkaviszony megszűnése után keresőképtelenné vált személy.

A táppénz összegének meghatározása az előző naptári évben elért bruttó kereset alapján történik a munkáltató adatszolgáltatása alapján, amennyiben a munkavállalónak nincs harminc napnál hosszabb megszakítása a munkaviszonyában. A munkaviszony harminc napnál hosszabb megszakítása esetén a keresőképtelenséget megelőző száznyolcvan napi jövedelemből történik a táppénz alapjának meghatározása. A harmincnapi megszakításba nem számít be a táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély folyósításának az ideje. A biztosításban töltött időt naptári napokban kell megállapítani.
A táppénz mértéke folyamatos, legalább két évi munkaviszony esetén 70%-a, egyébként 60%-a a táppénz alapjaként megállapított jövedelemnek. A munkaviszony megszűnését követően az első, második vagy harmadik naptári napon keresőképtelenné vált munkavállalónak passzív jogon jár táppénz, maximum 90 napig.

Zagyva Beáta

Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
5 dolog, amire figyeljünk Black Friday-kor

A Black Friday tökéletes alkalom, hogy tudatos pénzügyi gondolkodásra tanítsuk a gyerekeket. De mi van, ha a szülő is a vásárlási pszichózis... Teljes cikk

Csaknem egyheti bért buktak a brit alkalmazottak a Brexit-sokk miatt

Londoni pénzügyi elemzők számításai szerint a brit EU-tagsági népszavazás sokkjához közvetlenül köthető fontgyengülés és az ebből eredő... Teljes cikk

Eddig 32 millió forintot gyűjtöttek a nőnek, akit azért rúgtak ki, mert bemutatott Trump-nak

Juli Briskman október végén került reflektorfénybe, amikor a mellette elhaladó amerikai elnöknek üdvözlésképpen középső ujját mutatta fel. Az... Teljes cikk

Andacs Botond az Index kiadójának új vezetője

Andacs Botond a hét év után távozó vezérigazgatót, Pusztay Andrást váltja a kiadó élén - írja a Médiapiac. Teljes cikk

Csokoládékereskedők csaltak el 626 millió forint adót

Egy tatabányai és egy budapesti cég a gyanú szerint 626 millió forint adót csalt el, mert Lengyelországból, Szlovákiából és Bulgáriából behozott... Teljes cikk

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár