kapubanner for mobile

Betegszabadság, táppénz

A munkavállalót a betegsége miatti keresőképtelenség idejére naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadság illeti meg. Nem számít bele a tizenöt napba a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenséget. A keresőképtelensége a kezelőorvos igazolja. A betegszabadság időtartamára a munkavállaló részére távolléti díjának 80 százaléka jár.

Év közben kezdődő munkaviszony esetén a munkavállaló a naptári évre járó betegszabadság időarányos részére jogosult, ha azonban a munkavállaló az év folyamán már munkaviszonyban állt, és igénybe vett betegszabadságot, akkor csak a még igénybe nem vett részre. A betegszabadság naptári évben igénybe nem vett része később nem igényelhető.

A betegszabadság kiadásánál a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokat kell figyelembe venni. Ha a munkavállaló a munkaszüneti nap miatt mentesülne a munkavégzési kötelezettsége alól, ezt a napot munkanapként kell figyelembe venni. A heti kettőnél több pihenőnapot biztosító munkaidő-beosztás esetén a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkavállaló két pihenőnapját. A tizenöt napnál hosszabb keresőképtelenség esetén az első tizenöt napra betegszabadság, a további napokra táppénz jár. A táppénzt a társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező munkáltató maga állapítja meg, és folyósítja. Kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltató esetén az illetékes Megyei (Fővárosi) Egészségbiztosítási Pénztár. Határozattal állapítja meg a munkáltatót terhelő táppénz hozzájárulás összegét, ami a kifizetett táppénz bruttó összegének 1/3-a. Betegszabadság kizárólag a munkavállaló saját betegsége esetén jár.
Nem jogosult betegszabadságra a bedolgozó, egyéni vállalkozó, segítő családtag, társas vállalkozás tagja, kivéve, ha munkaviszony keretében munkát végez, megbízás alapján munkát végző személy, szakmunkástanuló, munkaviszony megszűnése után keresőképtelenné vált személy.

A táppénz összegének meghatározása az előző naptári évben elért bruttó kereset alapján történik a munkáltató adatszolgáltatása alapján, amennyiben a munkavállalónak nincs harminc napnál hosszabb megszakítása a munkaviszonyában. A munkaviszony harminc napnál hosszabb megszakítása esetén a keresőképtelenséget megelőző száznyolcvan napi jövedelemből történik a táppénz alapjának meghatározása. A harmincnapi megszakításba nem számít be a táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély folyósításának az ideje. A biztosításban töltött időt naptári napokban kell megállapítani.
A táppénz mértéke folyamatos, legalább két évi munkaviszony esetén 70%-a, egyébként 60%-a a táppénz alapjaként megállapított jövedelemnek. A munkaviszony megszűnését követően az első, második vagy harmadik naptári napon keresőképtelenné vált munkavállalónak passzív jogon jár táppénz, maximum 90 napig.

Zagyva Beáta

  • 2026.11.17Munkajog képzés HR-eseknek Munkajog képzés HR-eseknek érthetően. 2 napos intenzív, átfogó kurzus a Munka törvénykönyvéről. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.11.20Vida Ági a Kapcsolódás Napján Milyen mintákat hozunk gyerekkorunkból, és hogyan jelennek meg a felnőtt kapcsolatainkban? Vida Ági „Hogyan hatnak a gyermekkori kötődési mintáink a felnőttkori kapcsolatainkra?” című előadásával vár a Kapcsolódás Napja 2026. november 20-án, Budapesten, a SUGÁR Moziban.info button Részletek ticket button Jegyek