Egy új asztal lenne a hatékonyság kulcsa?

A neurológia, a társadalom- és viselkedéstudomány fejlődése befolyással van a hatékony munkaterek megtervezésére is. A kutatók mára pontosan ismerik bizonyos építészeti elemek hatását a térben tartózkodókra, amit kár lenne nem kihasználni akkor, amikor minden lehetőséget megragadnak a cégek dolgozóik hatékonyabbá tételére. Lássunk néhány kulcs elemet, amivel érdemes foglalkozni a kutatások szerint!

Belmagasság:

mivel nem esztétikai szempontokat figyelünk most, a nagyobb belmagasság sem jobb a kisebbnél, mindössze azt kell tudni, mit várunk el azoktól, akik ilyen vagy olyan térben dolgoznak. Az alacsonyabb belső tér a matematikai, a tágas magasság pedig a fogalmi gondolkodást kapcsolja nagyobb teljesítményre. Vagyis nagy belmagasságú térben jobban megy az átfogó, stratégiai gondolkodás, az alacsony belső pedig inkább a behatárolt, nagy koncentrációt igénylő feladatokhoz ideális.

Érdekes bizonyíték erre, hogy állítólag a mostanában divatos, régi gyárépületekben székelő infó-cégek sok programozója valamiféle sátrat eszkábál a saját asztala fölé, tudattalanul előállítva a munkafolyamatához szükséges optimális teret.

Távolság és láthatóság:

a kutatások eredménye szerint szorosan összefügg a szervezeten belüli együttműködés szintje az irodában mért távolságokkal. Egyszerűen fogalmazva, minél többet kell gyalogolni egy kolléga asztalához a sajátunktól, annál kevésbé leszünk motiváltak, hogy kapcsolatba lépjünk vele. Ha valakihez 80 lépésnél többet kell megtennünk, valószínűleg szinte nem is beszélünk vele. Vagyis az elrendezésnél érdemes figyelembe venni a szervezet munkafolyamatait és egyáltalán nem biztos, hogy csak azoknak kell "elérhető távolságban" lennie, akik már most is napi munkakapcsolatban vannak. Egy jól átgondolt költözködéssel az irodán belül ösztönözhetjük az együttműködést, és akár új, üdvös folyamatok indulhatnak el. Figyelembe kell venni ugyanakkor azt is, hogy az elmúlt években növekedett a dolgozók terület igénye, szellősebb tereket, több saját helyet szeretnének. Ugyanilyen fontos a láthatóság is. Ha valaki a szemünk előtt van, egy rövid pillantás is újból és újból emlékeztet, hogy meg kell majd beszélnünk vele valamit. A láthatóság jól szervezett központi közlekedőkkel, közös terekkel akár szeparált irodákban is megoldható. Szükség is van némi szeparálásra, mert kutatások szerint a modern, nyitott, egylégterű irodákban folyó nyüzsgés a dolgozók közérzetét 32 százalékkal, hatékonyságukat 15 százalékkal rontja. Az ilyen típusú irodák nem kívánt agytevékenységet váltanak ki, és ez akadályozza a munkaerőt feladata elvégzésében.

Természet:

Évtizedekkel ezelőtt elfogadott elmélet, hogy az ember és a természet között van valamilyen ösztönös kötelék. Mostanra azt is egyértelműen kimutatták, hogy a hatékonyságra és a stressz szintjére is jótékony hatással van a természettel való vizuális kapcsolat. Legyen ez akár egy növény, akár a szabad kék ég látványa. Csalni itt nem lehet, egy szép poszter vagy "álablak" egyáltalán nem vált ki azonos hatást.

Zajszint:

az építészek régóta foglalkoznak a terek akusztikájával, mostanra azonban azt is felmérték, hogy pontosan hogyan hat a produktivitásra és kreativitásra a minket körülvevő hanghatás. Az eredmények szerint körülbelül 70 decibel az ideális zajszint, ez nem túl hangos, hogy zavarja a kreatív gondolkodást, de elég ahhoz, hogy ne érezzük kellemetlen vákumban magunkat.

Fény:

az végképp nem újdonság, hogy a fény direkt hatással van a hangulatra és aktivitásra. Mindenképpen elég sok kell belőle ahhoz, hogy megelőzzük a biológiai reakcióként fellépő álmosságot. A legjobb természetesen a természetes világosság, amennyire lehetséges. Ha viszont ez nem, vagy nem elegendő mennyiségben áll rendelkezésre, mindenképpen meleg fényű lámpákkal célszerű megvilágítani az iroda tereket. Ez ugyanis bizonyítottan csökkenti a stresszt - szemben a hideg neonok ragyogásával.

A cikk az enrtrepeneur.com bejegyzése alapján készült.