Négynapos munkahét: a dolgozók jobban érzik magukat, a cégek sem járnak rosszabbul

Négynapos munkahét: mit mutat a legnagyobb nemzetközi kutatás?

A BBC World Service által ismertetett, a Nature Human Behaviour tudományos folyóiratban megjelent kutatás eddig a legnagyobb vizsgálatnak számít a négynapos munkahét hatásairól. A Boston College kutatói összesen 141 vállalat több ezer munkavállalóját követték nyomon az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Ausztráliában, Kanadában, Írországban és Új-Zélandon.

A kutatás négy fő területet vizsgált: a kiégést, a munkahelyi elégedettséget, valamint a testi és lelki egészséget. Az eredmények szerint a rövidebb munkahét jelentősen javította a dolgozók jóllétét anélkül, hogy rontotta volna a szervezetek teljesítményét.

Nem csökkent a termelékenység

A kutatás vezető szerzője, Wen Fan szerint:

a részt vevő vállalatoknál nemcsak a munkavállalók közérzete javult, hanem a termelékenység és az árbevétel is nőtt. A kísérleti időszak lezárását követően a cégek mintegy 90 százaléka úgy döntött, hogy megtartja a négynapos munkarendet.

A kutatók szerint a kedvező eredmények nem abból fakadtak, hogy a dolgozók négy nap alatt ugyanannyi munkát próbáltak elvégezni, mint korábban öt alatt. A vállalatok inkább átszervezték működésüket: csökkentették a felesleges megbeszélések számát, egyszerűsítették a folyamatokat, és nagyobb hangsúlyt fektettek a hatékony munkaszervezésre.

Egyre több ország próbálja ki a négynapos munkahetet

A kutatás szerint a rövidebb munkahéttel kapcsolatos kísérletek világszerte terjednek. Izlandon a munkavállalók többsége már csökkentett munkaidőben dolgozik vagy jogosult arra, míg Dél-Afrikában, Brazíliában, Franciaországban, Spanyolországban és más országokban is indultak hasonló programok.

Tokió önkormányzata 2025-ben kezdte tesztelni a négynapos munkahetet a közszférában, Dubaj nyári pilotprogramot indított, Dél-Koreában pedig több tucat vállalat kísérletezik négy- vagy négy és fél napos munkarenddel.

A fiatalabb munkavállalók egyre inkább igénylik a rugalmasságot

A szakértők szerint a rövidebb munkahét iránti igény mögött egyre inkább a fiatalabb generációk állnak. Egy 2025-ös nemzetközi felmérés alapján a munka és a magánélet egyensúlya először előzte meg a fizetést a munkavállalók legfontosabb szempontjai között.

A kutatók ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy a négynapos munkahét nem minden ágazatban vezethető be azonos módon. A mezőgazdaságban, a bányászatban vagy más munkaintenzív területeken jóval nehezebb alkalmazni ezt a modellt, mint a tudásalapú vagy irodai munkakörökben.

Nem csodaszer, de egyre több bizonyíték szól mellette

A kutatás szerzői hangsúlyozzák, hogy a négynapos munkahét nem jelent univerzális megoldást minden munkáltató számára. Az eddigi tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják, hogy megfelelő szervezeti felkészülés mellett javíthatja a munkavállalók egészségét és elégedettségét, miközben a vállalatok működési eredményei sem romlanak, sőt egyes esetekben még javulhatnak is.

kép: magnific