Elbocsátások a Duna Televíziónál

A néhány héten belül várható hivatalos bejelentés oka, hogy a színlelt szerződések felszámolása, valamint az adóemelés évente több százmilliós pluszkiadást jelent a gazdasági egyensúlyára évek óta kínosan vigyázó intézmény számára.

„Eddig nyújtózkodhatunk, eddig ér a takaró" jelentette ki az egyik forrás, azt közölve, az üzemi tanáccsal és a szakszervezetekkel egyezséget fognak kötni a karcsúsítás menetéről. Mint mondta, az átszervezésekkel például a szeptemberben elindult, információs műsorokat összefogó Hírórával számos párhuzamosságot sikerül kiküszöbölniük, de az információ szerint a menedzsment a szervezet egyszerűsítését is tervezi.

Cselényi László elnök másfél évvel ezelőtti hivatalba lépése után mintegy ötszázan, a tavalyi elbocsátási hullám után pedig mintegy százzal kevesebben dolgoztak a társaságnál, amelynél a létszám a színlelt szerződések idei, kötelező megszüntetése miatt körülbelül 170-nel emelkedett.

Az MTI néhány hete arról számolt be, hogy a közszolgálati rádió és a közszolgálati televíziók kiadásait összesen egy-másfél milliárd forinttal növeli az általános forgalmi adó emelése és a színlelt szerződések felszámolása.

A Magyar Televízióban évi 800 millió és egymilliárd forint közötti összeggel, a Magyar Rádióban 220-250 millióval emeli meg éves szinten a kiadásokat a két tétel.

Szekeres László, a Duna Televízió gazdasági alelnöke még augusztusban beszélt arról az MTI-nek, hogy ebben az évben az áremelkedések, a forint árfolyamának romlása, valamint a színlelt szerződések átalakítása 150 milliós pluszkiadást jelent, a várt támogatások egy részének kiesése miatt pedig mintegy félmilliárdos nem várt terhük van a második félévre".