Éleslátás adómentesen: így juthat a munkához szükséges szemüveghez a munkavállaló

Egyre több munkavállaló tölti a napját monitor előtt. Milyen egészségügyi és jogi következményei lehetnek ennek?
Bartók Szandra: A számítógép előtti munkavégzés a legtöbb munkahelyen mindennapos, sokszor a teljes munkaidő jelentős részét monitor előtt töltjük. A jogalkotó felismerte, hogy ez nem csupán kényelmetlenség, hanem egészségvédelmi kérdés is, ezért kötelezően előírta a munkáltatóknak a rendszeres foglalkozás-egészségügyi vizsgálatot. Ha kiderül, hogy a képernyő előtti munkavégzéshez külön szemüveg szükséges, a munkáltatónak kötelessége azt biztosítani, mégpedig adómentesen. A Niveus Payrollnál mi is azt tapasztaljuk, hogy a munkavállalók egyre tudatosabban figyelnek a szemük egészségére és a támogatási lehetőségek kihasználására. 

Hogyan zajlik a jogosultság megállapítása?
Bartók Szandra: A folyamat első lépése a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat, amelyet legalább kétévente meg kell ismételni, panasz esetén pedig soron kívül is el kell végezni. Ha a foglalkozás-egészségügyi orvos indokoltnak látja, a munkavállalót szemész szakorvoshoz irányítja. Optometrista igazolása önmagában nem elegendő, kizárólag szemész szakorvosi javaslat alapján adható adómentes szemüveg.

Mi az, ami kifejezetten adómentesen elszámolható, és mi az, ami nem?
Bartók Szandra: Fontos hangsúlyozni, hogy a munkáltató nem általánosságban a dolgozó látáskorrekciós eszközeit finanszírozza. Az adómentesség csak a kifejezetten a képernyős munkavégzéshez szükséges szemüvegre vonatkozik. Ha valaki eleve szemüveges, és a mindennapi élethez is használja a szemüvegét, annak költségei nem számolhatók el. Az adómentes juttatás kizárólag arra az eszközre terjed ki, amelyet a szakorvos kimondottan a képernyős munkához írt elő.

És ha a szakorvos multifokális szemüveget javasol?
Bartók Szandra: Ha a szemész szerint a munkavégzéshez multifokális lencse szükséges, a munkáltató ennek költségét is adómentesen térítheti. Nem a lencse típusa tehát a meghatározó, hanem az, hogy a szakorvosi vizsgálat kifejezetten a képernyő előtti munkavégzéshez rendeli el.

Milyen adminisztrációra kell figyelni?
Bartók Szandra: A költségtérítéshez szükséges a beutaló, az orvosi igazolás, valamint egy olyan számla, amely a munkáltató nevére és adószámára szól. 

Van bármilyen értékhatár, amit a jogszabály előír?
Bartók Szandra: A jogszabály nem határozza meg, hogy pontosan milyen értékű szemüveglencse és keret számít minimálisan szükségesnek az adómentes térítéshez. A munkáltató a szakorvos által indokolt eszköz minimálisan szükséges költségét köteles megtéríteni adómentesen. Az ezen felüli – például divatkeretből vagy extra lencséből fakadó – rész már adóköteles juttatás megtérítés esetén. Érdemes akár egy olyan ajánlatot is kérni az optikai szaküzlettől, amely a minimálisan elérhető árakat foglalja össze, így a végleges számla összegéből az adómentesen adható térítés könnyedén megállapítható. A nem megfelelő elkülönítés adókockázatot teremthet, ezért az adómentes támogatást szigorúan a munkavégzéshez szükséges eszközökre kell korlátozni, megfelelő dokumentációval alátámasztva.

Érdemes belső szabályzatot készíteni?
Bartók Szandra: Igen, kifejezetten ajánlott. A munkáltató így rögzítheti a szemüvegtérítés feltételeit és a maximális értékhatár meghatározásához szükséges folyamatot. Ez a gyakorlat elősegíti az átláthatóságot, és egységes kereteket ad a munkavállalói igények kezeléséhez. A munkáltató dönthet úgy, hogy kizárólag a kötelezően előírt támogatást nyújtja, azonban lehet nagyvonalú is azzal, hogy az extrákat is finanszírozza. Gyakran tapasztaljuk, hogy egy jól megfogalmazott belső szabályzat nemcsak a bérszámfejtést teszi egyszerűbbé az esetleges adóköteles tételek rögzítése miatt, amely elengedhetetlen a megfelelő adómegállapításhoz, hanem a munkavállalók számára is világossá teszi a folyamat minden lépését. 

Kik jogosultak a támogatásra? 
Bartók Szandra: A jogszabály alapján mindenki, aki rendszeresen monitor előtt dolgozik napi szinten legalább 4 órában, jogosult a szükséges vizsgálatra és eszközre – függetlenül attól, hogy teljes vagy részmunkaidőben, irodában vagy otthon végzi a munkát.

A nyitóképen Bartók Szandra.