Elhanyagolják dolgozóik egészségének védelmét a kis cégek
Az európai kis- és középvállalkozások baleseti statisztikája sokkal rosszabb az átlagosnál, ami annak is betudható, hogy nincs elég anyagi forrásuk a munkavédelemre. A Kezdeményezés az Egészséges Munkahelyért kampány a kisebb cégeket szeretné tájékoztatni arról, miként tehetik egészségesebbé és termelékenyebbé szervezetüket.
Az Európai Unióban kiemelten kezelik a munkahelyi biztonság kérdését, olyannyira hogy külön szervezetet hoztak létre, hogy gyűjtse és terjessze a témával kapcsolatos információkat. Az Európai Munkavédelmi Ügynökség tavaly indította el a Kezdeményezés az Egészséges Munkahelyért (KEM) kampányát kifejezetten a tíz új EU-tagállam és az akkor még csatlakozni kívánó Bulgária és Románia számára, a programba pedig idén már Törökországot és Horvátországot is bevonták.
A kampány során a 14 országban 40 ingyenes szemináriumból álló képzéssorozatot rendeznek, amelyen a kockázatértékelésről szóló útmutatóval "látják el" a résztvevőket - ismertette Gádor János, az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség magyarországi vezetője a kampány tegnapi budapesti megnyitóján. Mint mondta, a rendezvény igen népszerű, amit bizonyít az is, hogy a csütörtöki képzésen több mint száz kis- és középvállalkozás képviselője vett részt. Ebben az évben Miskolcon, Székesfehérváron, Szombathelyen és Kecskeméten lesz még felvilágosító képzés - tette hozzá a szakember.
A program egyik legfőbb célja, hogy preventív szemléletű munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi kultúrát honosítsanak meg a tagállamokban. Ennek érdekekében a tagországokban működő Nemzeti Fókuszpontok a kkv-k számára hasznos ismeretanyagot nyújtanak, a kockázatértékeléssel kapcsolatos kiadványokat készítenek, és internetes szolgáltatásokat indítanak különböző témákról, úgy mint a fogyatékossággal élő személyek integrációja, munkahelyi megtartása, a biológiai veszélyek vagy a munkahelyi erőszak és zaklatás megelőzése.
Az európai munkavállalók 35 százaléka úgy érzi, munkája veszélyezteti egészségét
Egy a munkafeltételeket vizsgáló friss európai felmérés szerint a munkavállalók közel 28 százaléka azt vallja, hogy olyan krónikus egészségi problémái vannak, melyek összefüggésbe hozhatók jelenlegi vagy korábbi munkájával, a munkavállalók 35 százaléka pedig úgy érzi, hogy munkája veszélyezteti az egészségét. Az Európai Bizottság ezért egy új ötéves stratégiát dolgozott ki, és célul tűzte ki, hogy 2012-re 25 százalékkal csökkentik a munkahelyi balesetek számát.
A kkv-k baleseti statisztikája a legrosszabb
Gádor János hangsúlyozta: a kibővült Európai Unióban jelentősen megnövekedett a kis- és középvállalkozások szerepe, míg a régi EU tagországokban a foglalkoztatottak csupán 66 százaléka dolgozik kkv-nél, a tíz újonnan csatlakozott tagállamban a foglalkoztatottak 72 százalékát ezek a cégek alkalmazzák. Figyelemreméltó adat az is, hogy a tíz új tagországban a baleseti arány háromszorosa az EU 15-ök országaiban tapasztaltnál, valamint a kkv-k baleseti statisztikája még a régi tagállamokban is szembeszökően rosszabb az átlagosnál. Ennek az is oka lehet, hogy a kisebb cégeknél nincs külön munkavédelmi szervezet, és általában az anyagi fedezet sincs meg ennek működtetésére - mondta Gádor János.
2,2 milliárd forint munkavédelmi bírságot szabtak ki tavaly hazánkban
A szakember szerint a cégeknek alapvető érdeke, hogy áldozzanak a munkavédelemre, hiszen egy baleset után az anyagi károk mellett munkaügyi perek indulhatnak, a kiesett munkavállaló helyére új dolgozót kell keresni, és csökkenhet a termelés is. Hazánkban tavaly 22 685 munkahelyi balesetet jelentettek be, ami nem tükrözi teljesen a valóságot, mivel a cégek sok esetet eltitkolnak - mutatott rá Gádor János. 2006-ban 123 halálos munkabaleset történt, és bár az adatok csökkenést mutatnak az előző évhez képest, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőségnek (OMMF) 2,2 milliárd forint bírságot kellett kiszabnia az elmúlt évben. A balesetek gyakoriságát tekintve még mindig az építőipar és a mezőgazdaság a legérintettebb, területi megoszlásban pedig Budapest és környéke vezet, a legkevesebb baleset Zala megyében történt.
Gádor János szerint tudatosítani kell a szervezetekben: ha a munkatársak érzik, hogy figyelnek egészségükre, testi épségükre, hatékonyabban, motiváltabban dolgoznak majd, csökken a fluktuáció, kevesebb lesz a betegségek miatti hiányzás. A jótékony gazdasági hatások mellett a cég jó hírnevét is növeli, ha kiemelt figyelmet fordít a munkavédelemre - hangsúlyozta a szakember.
Az új munkavédelmi problémákra még nem készültek fel a szakemberek
Groszmann Mária, az OMMF megbízott elnökhelyettese arra hívta fel a figyelmet, hogy a foglalkozási megbetegedések mellett megjelentek az úgynevezett foglalkozással összefüggő betegségek is. Az előbbiekhez tartoznak például a rákkeltő anyagok általi megbetegedések, de ide sorolhatók a vegyi anyagok miatt kialakult különféle betegségek -allergiák, bőrbetegségek -, amelyek többsége egyértelműen összefüggésbe hozható a munkahelyi körülményekkel. A foglalkozással összefüggő betegségek esetében feltételezhető, hogy a munkahelyi feltételek hozzájárulhatnak kialakulásukhoz, így pl. a kardiovaszkuláris megbetegedések esetén. Megváltoztak a munkakörülmények, ezzel együtt pedig új problémák is megjelentek, amelyek megoldására még nem készültek fel kellőképpen a szakemberek - jegyezte meg Groszmann Mária.
Szilágyi Katalin
A kampány során a 14 országban 40 ingyenes szemináriumból álló képzéssorozatot rendeznek, amelyen a kockázatértékelésről szóló útmutatóval "látják el" a résztvevőket - ismertette Gádor János, az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség magyarországi vezetője a kampány tegnapi budapesti megnyitóján. Mint mondta, a rendezvény igen népszerű, amit bizonyít az is, hogy a csütörtöki képzésen több mint száz kis- és középvállalkozás képviselője vett részt. Ebben az évben Miskolcon, Székesfehérváron, Szombathelyen és Kecskeméten lesz még felvilágosító képzés - tette hozzá a szakember.
A program egyik legfőbb célja, hogy preventív szemléletű munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi kultúrát honosítsanak meg a tagállamokban. Ennek érdekekében a tagországokban működő Nemzeti Fókuszpontok a kkv-k számára hasznos ismeretanyagot nyújtanak, a kockázatértékeléssel kapcsolatos kiadványokat készítenek, és internetes szolgáltatásokat indítanak különböző témákról, úgy mint a fogyatékossággal élő személyek integrációja, munkahelyi megtartása, a biológiai veszélyek vagy a munkahelyi erőszak és zaklatás megelőzése.
Az európai munkavállalók 35 százaléka úgy érzi, munkája veszélyezteti egészségét
Egy a munkafeltételeket vizsgáló friss európai felmérés szerint a munkavállalók közel 28 százaléka azt vallja, hogy olyan krónikus egészségi problémái vannak, melyek összefüggésbe hozhatók jelenlegi vagy korábbi munkájával, a munkavállalók 35 százaléka pedig úgy érzi, hogy munkája veszélyezteti az egészségét. Az Európai Bizottság ezért egy új ötéves stratégiát dolgozott ki, és célul tűzte ki, hogy 2012-re 25 százalékkal csökkentik a munkahelyi balesetek számát.
A kkv-k baleseti statisztikája a legrosszabb
Gádor János hangsúlyozta: a kibővült Európai Unióban jelentősen megnövekedett a kis- és középvállalkozások szerepe, míg a régi EU tagországokban a foglalkoztatottak csupán 66 százaléka dolgozik kkv-nél, a tíz újonnan csatlakozott tagállamban a foglalkoztatottak 72 százalékát ezek a cégek alkalmazzák. Figyelemreméltó adat az is, hogy a tíz új tagországban a baleseti arány háromszorosa az EU 15-ök országaiban tapasztaltnál, valamint a kkv-k baleseti statisztikája még a régi tagállamokban is szembeszökően rosszabb az átlagosnál. Ennek az is oka lehet, hogy a kisebb cégeknél nincs külön munkavédelmi szervezet, és általában az anyagi fedezet sincs meg ennek működtetésére - mondta Gádor János.
2,2 milliárd forint munkavédelmi bírságot szabtak ki tavaly hazánkban
A szakember szerint a cégeknek alapvető érdeke, hogy áldozzanak a munkavédelemre, hiszen egy baleset után az anyagi károk mellett munkaügyi perek indulhatnak, a kiesett munkavállaló helyére új dolgozót kell keresni, és csökkenhet a termelés is. Hazánkban tavaly 22 685 munkahelyi balesetet jelentettek be, ami nem tükrözi teljesen a valóságot, mivel a cégek sok esetet eltitkolnak - mutatott rá Gádor János. 2006-ban 123 halálos munkabaleset történt, és bár az adatok csökkenést mutatnak az előző évhez képest, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőségnek (OMMF) 2,2 milliárd forint bírságot kellett kiszabnia az elmúlt évben. A balesetek gyakoriságát tekintve még mindig az építőipar és a mezőgazdaság a legérintettebb, területi megoszlásban pedig Budapest és környéke vezet, a legkevesebb baleset Zala megyében történt.
Gádor János szerint tudatosítani kell a szervezetekben: ha a munkatársak érzik, hogy figyelnek egészségükre, testi épségükre, hatékonyabban, motiváltabban dolgoznak majd, csökken a fluktuáció, kevesebb lesz a betegségek miatti hiányzás. A jótékony gazdasági hatások mellett a cég jó hírnevét is növeli, ha kiemelt figyelmet fordít a munkavédelemre - hangsúlyozta a szakember.
Az új munkavédelmi problémákra még nem készültek fel a szakemberek
Groszmann Mária, az OMMF megbízott elnökhelyettese arra hívta fel a figyelmet, hogy a foglalkozási megbetegedések mellett megjelentek az úgynevezett foglalkozással összefüggő betegségek is. Az előbbiekhez tartoznak például a rákkeltő anyagok általi megbetegedések, de ide sorolhatók a vegyi anyagok miatt kialakult különféle betegségek -allergiák, bőrbetegségek -, amelyek többsége egyértelműen összefüggésbe hozható a munkahelyi körülményekkel. A foglalkozással összefüggő betegségek esetében feltételezhető, hogy a munkahelyi feltételek hozzájárulhatnak kialakulásukhoz, így pl. a kardiovaszkuláris megbetegedések esetén. Megváltoztak a munkakörülmények, ezzel együtt pedig új problémák is megjelentek, amelyek megoldására még nem készültek fel kellőképpen a szakemberek - jegyezte meg Groszmann Mária.
Szilágyi Katalin
Fata László az egyik legismertebb hazai cafeteria szakértő. Legújabb könyvéről, a Cafeteria kalandparkról írtunk ismertetést.
Aki válaszol: Endrei-Kiss Judit
Szexuális zaklatás a médiabirodalomban - igaz történet alapján