Elillan majd minden önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás?
Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) által szervezett legutóbbi Pénztárkonferencián körvonalazódni látszott, hogyan képzeli az állam az önkéntes nyugdíjpénztárak kétezer milliárd forintot meghaladó (2134 milliárd Ft) vagyonának átszivattyúzását az építőiparba és ingatlanpiacra. Ezt fejti ki most a NyugdíjGuru News legfrissebb hírlevelében dr. Farkas András nyugdíjszakértő.
Nagy port vert föl egy új kormányzati javaslat, amely szerint az önkéntes nyugdíjpénztárakban felhalmozott nyugdíjcélú megtakarításaikat a pénztártagok saját szabad elhatározásukból adómentesen, felső összeghatár nélkül ingatlanvásárlásra vagy ingatlannal kapcsolatban fölvett hitel törlesztésére is felhasználhatják 2025. január 1. és december 31. között. Az intézkedés csak egy évre, 2025-re szólna (egyelőre). Az akció nyilván meghosszabbítható lenne, ha még maradna pénz a pénztárakban és arra a gazdaságösztönzés érdekében még 2026-ban is szükség lenne.
A pénztári számlán lévő összeg ingatlancélú kivétele szigorúan önkéntes lenne, minden pénztártag saját maga dönthetne, nincs semmilyen kényszer. Csak éppen olyan mértékű adókedvezmény járna hozzá, ami a legtöbb pénztártagot akár az azonnali és teljes számlakisöprésre is ösztönözhetné. Ugyanis a nyugdíjpénztári számlán lévő összeget adómentesen lehet majd erre a célra kivenni, nem kell a kivett összegre szja-t fizetni, továbbá az államtól már megkapott, az éves befizetések 20%-ával egyező mértékű, évente legfeljebb 150 ezer forint összegű szja-jóváírások és az azokra egyébként kivetendő 20%-os büntetőkamat összegét sem kell megfizetni az államnak.
A javaslattevők indoklása szerint a nyugdíjkorhatárt betöltött nyugdíjpénztári tagoknak úgyis csak az elenyésző töredéke kéri pénztári járadékként a számláján lévő összeg kifizetését, az elsöprő többség egyösszegű kifizetést akar (amit jellemzően gyorsan felélnek), így miért ne lehetne előrehozni ezt a kifizetést, ráadásul biztosan értelmes, hosszú távú befektetési (azaz ingatlanbefektetési) céllal.
A hivatalos javaslat előterjesztői szerint azonban így sem kell attól tartani, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári vagyon elolvadna, hiszen a kormányzati kalkuláció szerint legfeljebb 300 milliárd forint mozdulhat meg jövőre lakáscélokra a nyugdíjpénztári megtakarításokból, ami mintegy 30 ezer lakástranzakció finanszírozásában játszhat szerepet, vagyis e kivonást követően is megmaradna 1800 milliárd forint körüli összegben az önkéntes pénztári számlákon lévő összeg. Az intézkedés keretrendszere persze lehetővé teheti a teljes önkéntes nyugdíjpénztári vagyon elillanását és az ingatlanpiacon történő lecsapódását. Számolni kell azzal a pszichológiai pozitív visszacsatolással is, amit a lehetőséggel élő tagok példája válthat ki a többi tagban (hólabda-effektus).
A kérdés az, hogy összhangba hozhatók-e a rövidtávú gazdaságösztönző célok a hosszútávú megtakarítások növeléséhez fűződő társadalmi érdekkel, vagy a jelen oltárán könnyen feláldozható a jövő anyagi biztonsága. A választ csak jövő év végén adhatjuk meg, akkor derül ki, mennyi pénz mozgott át a pénztáraktól az ingatlanpiacra.
E tekintetben érdemes tisztában lenni azzal is, hogy a magyar nyugdíjrendszer súlyosan fejnehéz, az állami nyugdíj teszi ki a nyugdíjaskori bevétel átlagosan 85 százalékát. Ennek két fő oka az, hogy a kötelező állami nyugdíjpillér mellett Magyarországon a szükségesnél jóval erőtlenebb az öngondoskodás pillére, de ennél is fájdalmasabb, hogy teljes mértékben hiányzik a munkáltatói nyugdíjpillér.
Ráadásul öt éve a cafeteria rendszer keretében a dolgozók nyugdíjcélú előtakarékossága ösztönzése érdekében biztosított minimális adóelőnyöket is elvonták a munkáltatóktól, így például az önkéntes nyugdíjpénztári tagság támogatása számukra ugyanannyiba kerül, mintha munkabért fizetnének az érintett dolgozónak - aki nyilván a béremelést választja, ha ilyen opciót nyújt neki a foglalkoztató.
A munkáltatói érdekeltség könnyen javítható lenne, például úgy, ha a támogatás összege mentesülne a szociális hozzájárulási adó (13%) alól.
dr. Farkas András
NyugdíjGuru News
- 2024.12.10Munkajog képzés HR-eseknek Munkajog képzés HR-eseknek érthetően. 2 napos intenzív, átfogó kurzus a Munka törvénykönyvéről. Gyakorló munkajogász oktatóink segítenek értelmezni az Mt. szabályait a saját praxisukból hozott példák segítségével, továbbá tanácsokkal látják el a résztvevőket munkajogi kérdéseikben. Oktatók: DR. FODOR T. GÁBOR és DR. NYERGES ÉVA Részletek Jegyek
- 2024.12.10Compliance szituációk kezelése Szeretné Compliance folyamatait megfelelően kezelni? Szervezete nagy hangsúlyt fektet az átláthatóságra? Képzésünkön áttekintjük mi a HR és a cégvezető hatásköre ezekben a szituációkban. Részletek Jegyek
- 2024.12.122024.12.12 Díjmentes Vezetői Egynapos programok Díjmentes Vezetői Egynapos programsorozatunkat a nagy érdeklődésre való tekintettel folytatjuk. Képzéseinken szemléletet, azonnal alkalmazható tudást adunk, módszereket és gyakorlatok próbálhatnak ki a résztvevők, mindezt teljesen díjmentesen. A nyílt programokat olyan vezetőknek, munkavállalóknak ajánljuk, akik szeretnék bővíteni tudásukat és látásmódjukat. A képzések különlegessége, hogy bármelyik téma vállalati képzés formájában is megvalósítható, melyre támogatás igényelhető a GINOP PLUSZ-3.2.1-21 pályázati alapból. Pályázati forródrót: +36 20 338 3808 Részletek Jegyek
- 2024.12.31Gazdasági teljesítmény mérése - E-learning és konzultáció Ajánljuk mindazoknak, akik gazdasági területen dolgoznak vagy ezzel ismerkednek, és érdeklődnek a számvitel által nyújtott lehetőségek iránt. Továbbá azon controllerek, vezetők számára, akik döntés előkészítésben vesznek részt, és szeretnék átlátni a beszámolók által kínált mutatószámok jelentőségét, szerepét. Részletek Jegyek
Rosszul járnak idén a nyugdíjasok, a nyugdíjprémium mellett a pótlólagos nyugdíjemelés is elúszott. Nem számíthat kisegítő támogatásra az a... Teljes cikk
Rég várt pozitív fordulatot hozott a július-szeptemberi időszak az önkéntes nyugdíjpénztárak taglétszámában, amivel párhuzamosan folytatódott az... Teljes cikk
A jövő évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló salátatörvényben a nyugdíjtörvényt módosító rendelkezések is szerepelnek.... Teljes cikk
- Hamarosan levél érkezik, melyben a nyugdíjra félretett pénzek elköltésére hívják fel a figyelmet 1 hete
- Ezért tartják fontosnak a pénzügyi tudást a magyarok 2 hete
- Fordulat a nyugdíjpénztáraknál, rekordévet zárhat az egészségpénztári szektor 3 hete
- 17 évig kell dolgozni egy új lakás megvásárlásához a fővárosban 4 hete
- Mikor lehet figyelembe venni 1988 előtti kereseteket is a nyugdíjszámítás során? 1 hónapja
- Miért nem képes a magyar nyugdíjrendszer megakadályozni a nyugdíjasok elszegényedését? 1 hónapja
- Miért (lenne) elkerülhetetlen a magyar nyugdíjrendszer reformja? 1 hónapja
- Kétszer annyit tesznek félre havonta a magyarok, mint öt éve 1 hónapja
- Már 19 évesen elkezdenek befektetni a magyar fiatalok 2 hónapja
- Megszűnik az egyetlen hazai foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató 2 hónapja
- Jövőre ingatlant is lehet venni a nyugdíjpénztárból - kinek az érdekét szolgálja az új javaslat? 2 hónapja