Jövőre ingatlant is lehet venni a nyugdíjpénztárból - kinek az érdekét szolgálja az új javaslat?

Egy kormányzati javaslat szerint (ami 2025. január 1-jétől jogszabály lesz) az önkéntes nyugdíjpénztárakban felhalmozott nyugdíjcélú megtakarításaikat a pénztártagok saját szabad elhatározásukból adómentesen, felső összeghatár nélkül ingatlanvásárlásra vagy ingatlannal kapcsolatban fölvett hitel törlesztésére is felhasználhatják 2025. január 1. és december 31. között.

A nyugdíjpénztári megtakarítások lakáscélú felhasználása a pénztártagok hosszú távú érdekeit tudja szolgálni, amennyiben az öngondoskodás rendszerébe illeszkedően, megfelelően hosszú távra alakítják ki, így még a fiatalabb generációk számára is vonzóbbá teheti a nyugdíjpénztári takarékoskodás megkezdését - reagált a hírre az MTI-nek az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ).

A jelenlegi elképzelések lényege, hogy jövőre, egyszeri intézkedésként lakhatási célra lehetne használni az önkéntes pénztárakban gyűjtött nyugdíjmegtakarításokat.

Piaci felmérés alapján ez mintegy 300 milliárd forint forrásnak felelhet meg, ami 60 milliós lakásárakkal és 15 százalékos önrésszel számolva nagyságrendileg 30 ezer tranzakciót jelentene lakáshitelt vagy más forrásokat is bevonva - írja az ÖPOSZ a közleményben. Kiemelték, hogy az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége 30 éve a nyugdíj- és egészségmegőrzési célú öngondoskodás elkötelezett támogatója. Minden olyan szabályozói kezdeményezésben partner, amely a több mint kétmillió pénztártag (a foglalkoztatottak több mint 42 százaléka) hosszútávú érdekeit szolgálja.

Az NGM-nek a pénztárakban kezelt, nyugdíjcélra félretett megtakarítások azonnali lakáscélú felhasználását célzó tervezetére reagálva az ÖPOSZ jelezte: annak érdekében, hogy a jogszabálymódosítási javaslat összhangba kerüljön a pénzügyi tudatosság és öngondoskodás nyugdíjcélú alapelveivel, a szövetség eljuttatja észrevételeit a szaktárcához. Egyúttal arra is felhívták a figyelmet, hogy ha életbe lép is egy ilyen változás, a pénztárszektor fő tevékenysége továbbra is az öngondoskodás erősítése, az állami nyugdíj kiegészítése marad.

"El a kezekkel az önkéntes nyugdíjpénztáraktól!"

"El a kezekkel az önkéntes nyugdíjpénztáraktól! Az építőipari termelés jelentős visszaesését ne a nyugdíjcélú megtakarítások megnyirbálásával akarják megoldani." - írja közleményében a Nyugdíjas Parlament Országos Egyesület. Mint írják, a szervezet megdöbbenve értesült arról, hogy a Kormány Gazdasági Kabinetje arra készül, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárakban gyűjtögetett megtakarításokat, a biztonságos időskor fedezetét, a jelenlegi kormányzat rövidtávú célok fedezetére kívánja fordítani. Az tervezik, hogy az aktív időszakban félretett, a méltányos időskor elősegítése céljából összegyűjtött összeget a jelenlegi fogyasztásra fordítsák. Az európai unió és a magyar kormány megállapodott abban, hogy 2025. március 31-ig egy új nyugdíjtörvény hatálybalépését biztosítják - írja a közlemény, bár a Pénzügyminisztérium legfrissebb nyilatkozata szerint ez a reform nem fog megvalósulni. A Nyugdíjas Parlament Országos Egyesület szerint a majdani igazságosabb és fenntarthatóbb nyugdíjtörvény egyik pillére lenne a most jelentősen megnyirbálni tervezett önkéntes nyugdíjpénztári struktúra. A tervezett lépés nagymértékben elbizonytalanítja a nyugdíjcélú megtakarítókat, hitelteleníti az öngondoskodásra buzdító intézményeket és szakértőket, jelentősen eltávolítja a fejlett világban kialakított és gyakorlattá vált, hárompilléres nyugdíjrendszer bevezetésének az esélyét - írja az egyesület közleménye.

Új javaslat, új kockázat

Az új javaslat, amely lehetővé tenné az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások ingatlancélú felhasználását 2025-ben, újabb kockázatot jelenthet. Habár a kormány azt hangsúlyozza, hogy a döntés önkéntes és csak egy évre szól, mégis csökkentheti a hosszú távú megtakarítási hajlandóságot - írja véleménycikkében dr. Farkas András nyugdíjszakértő a portfolio.hu oldalon. 

Az Orbán-kormány által a 2010-es évek elején végrehajtott magánnyugdíjpénztári rendszer államosítása jelentős bizalomvesztést okozott az öngondoskodási piacon, amit a mai napig érzünk a szakértő szerint. A magánnyugdíjpénztárak tekintetében nem is az egy évi nyugdíjkiadási szinttel 2010-ben éppen megegyező nagyságrendű, háromezer milliárd forintnyi pénztári vagyon visszaállamosítása volt a leglényegesebb összetevő, hanem az a jelenleg már évi ezermilliárd forint nagyságrendű járulékbevétel, amely 2011 óta nem a magánnyugdíjpénztárakhoz, hanem a Nyugdíjbiztosítási Alapba áramlik, természetesen ezzel jelentősen növelve a bevételi oldal szintjét.

A szakértő szerint mindez a visszájára fordul majd a 2040-es derekán, mert az állami nyugdíjrendszernek attól fogva helyt kell majd állnia azért a nyugdíjrészért is, amelyet a magánnyugdíjpénztárak finanszíroztak volna. Emiatt minden olyan döntés, amely az öngondoskodás révén felhalmozott nyugdíjtőke elvételét és újrahasznosítását célozza, különös körültekintést igényel, mert könnyen és súlyosan visszaüthet.

A szakértő szerint az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) által szervezett legutóbbi Pénztárkonferencián körvonalazódni látszott, hogyan képzeli az állam az önkéntes nyugdíjpénztárak kétezer milliárd forintot meghaladó (2134 milliárd Ft) vagyonának átszivattyúzását a nemzeti nagytőke által uralt építőiparba és ingatlanpiacra. Mindenekelőtt megnyugtatónak szánt elemek sokaságát láthatjuk a kormányzati javaslat kapcsán.Az intézkedés csak egy évre, 2025-re szólna (egyelőre). Az akció nyilván meghosszabbítható lenne, ha még maradna pénz a pénztárakban és arra a gazdaságösztönzés érdekében még 2026-ban is szükség lenne. A pénztári számlán lévő összeg ingatlancélú kivétele szigorúan önkéntes lenne, minden  pénztártag saját maga dönthetne, nincs semmilyen kényszer. Csak éppen olyan mértékű adókedvezmény járna hozzá, ami a legtöbb pénztártagot akár az azonnali és teljes számlakisöprésre is ösztönözhetné. Ugyanis a nyugdíjpénztári számlán lévő összeget adómentesen lehet majd erre a célra kivenni, nem kell a kivett összegre szja-t fizetni, továbbá az államtól már megkapott, az éves befizetések 20%-ával egyező mértékű, évente legfeljebb 150 ezer Ft összegű szja-jóváírások és az azokra egyébként kivetendő 20%-os büntetőkamat összegét sem kell megfizetni az államnak.

Dr. Farkas András szerint logikusabb döntés lenne a lakástakarékpénztár intézményének újraélesztése. Felhívja a figyelmet, érdemes tisztában lenni azzal is, hogy a magyar nyugdíjrendszer súlyosan fejnehéz, az állami nyugdíj teszi ki a nyugdíjaskori bevétel átlagosan 85 százalékát. Ennek két fő oka az, hogy a kötelező állami nyugdíjpillér mellett Magyarországon a szükségesnél jóval erőtlenebb az öngondoskodás pillére, de ennél is fájdalmasabb, hogy teljes mértékben hiányzik a munkáltatói nyugdíjpillér, vagyis a jövőbeni nyugdíjasok anyagi helyzetéért csak az állam és (minimális részben) az egyén felelős, a munkáltató e felelősség alól mentesül. Különösen azóta, hogy öt éve a cafeteria rendszer keretében a dolgozók nyugdíjcélú előtakarékossága ösztönzése érdekében biztosított minimális adóelőnyöket is elvonták a munkáltatóktól.

Az ÉVOSZ szorgalmazza az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások felhasználhatóságát otthonteremtésre

kép: freepik