ESG-intézkedések - ilyen különbségek vannak a kkv-k és a nagyvállalatok között

Az ESG (környezet (E), társadalom (S) és vállalatirányítás (G)) egyre meghatározóbb tényező a vállalatok működésében, ezért a cégeknek érdemes keresniük és integrálniuk vállalati döntéseikbe a fenntartható megoldásokat. A szabályozási és a piaci trendek az ESG jelentések növekvő jelentőségét mutatják, hiszen az ESG általános szabályozási elvvé kezd válni, valamint a befektetők és pénzügyi elemzők egyre inkább beépítik az ESG-szempontokat az értékelési modelljükbe a világot érintő globális környezeti és társadalmi kihívásokra válaszolva. Legutóbb a magyar Országgyűlés 2023 végén egy előremutató ESG-törvényt fogadott el, ami a vállalatok jelentéstételi kötelezettségét és beszállítói láncuk ESG érettségének vizsgálatát írja elő.

A BDO Magyarország ESG üzletága 9 közép-kelet-európai BDO iroda részvételével a régió vállalatainak fenntarthatósághoz való hozzáállásáról, a területen tett kezdeményezéseiről és az ESG-vel kapcsolatban azonosítható akadályokról készített egy kutatást.

Az ESG-törekvések irányai

A felmérésben résztvevő vállalatok 83%-a szerint az ESG a jövőben rendkívül vagy nagyon fontos lesz üzleti működésük szempontjából. A fenntarthatósággal kapcsolatos szempontok integrálását a vállalati döntéshozatalba azonban leggyakrabban az Európai Unió és a nemzeti kormányok szabályozási követelménye ösztönzi. Fontos motiváló tényező még a hírnév növelése és a tulajdonosi elvárások, valamint az érdekelt felek (pl. bankok) elvárásai.

A kérdőív eredményei szerint a vállalatok több mint 40%-a hajlandó többet költeni a jövőben az ESG-re, mint eddig, míg a vállalatok fele (52%) ugyanannyit költene, mint az előző évben. A megkérdezettek 77%-a az energiahatékonyságra és a zöld energetikai beruházásokra összpontosít, 18%-a pedig a fenntarthatósággal kapcsolatos adatok gyűjtésére koncentrál.

A kutatás feltárt néhány különbséget abban, hogy a kkv-k és a nagyvállalatok hogyan integrálják az ESG-intézkedéseket működésükbe. A nagyvállalatok fele nagy vagy rendkívül nagymértékben összpontosít a szén-dioxid-kibocsátásra és a karbonsemlegességre, nagyobb hangsúlyt fektet az etikus magatartásra és az átláthatóságra, mint a kis- és középvállalkozások. A társadalmi kérdésekben viszont a kkv-k motiváltabbak, ők 8%-kal fontosabbnak ítélték a munkavállalók jóllétét és 15%-kal fontosabbnak az oktatást, a képzést és az emberi jogokat a nagyvállalatokkal szemben.

Új szabályozás, alacsony felkészültség

A vállalati fenntarthatósági jelentésről szóló irányelv (Corporate Sustainability Reporting Directive - CSRD) biztosítja, hogy a vállalatok a kettős lényegesség elve alapján megfelelő információkat tegyenek közzé fenntarthatósági kockázataikról és lehetőségeikről, valamint azok emberekre és környezetre gyakorolt hatásáról. Ez az irányelv azt is előírja, hogy a fenntartható jelentéstételre vonatkozó jogi kötelezettségeknek való megfelelés érdekében a vállalatok szabványokat alkalmazzanak. Az Európai Bizottság a CSRD-vel összhangban közös jelentéstételi standardokat fogadott el (European Sustainable Reporting Standards - ESRS), melyek kötelezőek az irányelv hatálya alá tartozó vállalatok számára. Ezt az irányelvet ültette be a magyar jogrendbe a tavaly elfogadott ESG-törvény.

A felmérésből azonban kiderült, hogy a régió vállalatai még nincsenek felkészülve a jogszabályra, leginkább a kapacitás- és információhiány, valamint az összetett és időigényes módszertanok akadályozzák őket abban, hogy az ESG-kritériumokat beépítésék a döntéshozatali folyamataikba és a jelentéstételbe.

Ugyan a kutatás szerint a vállalatok 20%-a már készített ESG-jelentést, és további 40% tervezi a közeljövőben a riport elkészítését, a megkérdezettek 40%-a azonban nem tervez ESG-jelentést készíteni (a kkv-k kétharmada és a nagyvállalatok egyharmada).

A kutatásban résztvevő magyar vállalatoknál hasonló arányok figyelhetők meg: 33%-a készített már ESG-jelentést, 44%-ánál pedig tervben van az első fenntarthatósági jelentés elkészítése. A megkérdezett magyar cégek több mint felére (56%) vonatkozik a CSRD szabályozás, azonban ezen vállalatok csupán 20%-a van ennek tudatában, ezért fontos a vállalatok megfelelő tájékozódása.

Tanácsok az ESG-vel kapcsolatban vállalatok számára

1. Tájékozottság. Figyelje és ismerje meg az új, fenntarthatóságra összpontosító szabályozásokat, különösen az ESG-törvény előírásait!
2. Tudatosság. Ellenőrizze, hogy a szabályozásnak van-e közvetlen vagy közvetett hatása az Ön működésére!
3. Felkészültség. Szánjon időt az előkészületekre, kezdje el időben a felkészülést, mivel a feladatok összetettek és időigényesek lesznek!
4. Éleslátás. Őrizze meg versenyelőnyét és őrizze meg üzleti rugalmasságát stratégiai gondolkodással!

fotó: freepik

Az egész ESG-mozgalom törékenysége - és bizonyos szempontból bukásának egyik fő katalizátora leginkább a nevében rejlik. Olvassa el korábbi cikkünk, melyből kiderül, miért repedezik a talaj az ESG-mozgalom alapkövei alatt.