Az ESG törésvonalai - avagy hogyan lett ez a fogalom a minden és a semmi?

Az ESG (Environment, Social, Governance - azaz környezet, társadalom, irányítás) fogalma egyre inkább beépül a köztudatba és a mindennapok részévé válik. Ennek oka, hogy a környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontok a 21. századi üzleti életben már megkerülhetetlen tényezőnek számítanak. Az ESG ugyanis a világot fenyegető kockázatokra és azok hosszú távú megoldására utal, illetve az lenne a célja, hogy beépítse a tudatos gondolkodást az olykor túlságosan is csak profitorientált vállalati világba.

A bbc.com-on megjelent, Kristen Talman tollából származó cikk szerint azonban az ESG már nem azt jelenti, amit elvileg kellene neki. A kifejezés "kisiklott" - fogalmaz a cikkíró.

A 2015-ös ENSZ klímaváltozási konferencián hetekig tartó intenzív viták után december 12-én a döntéshozók ígérettel álltak elő: 196 nemzet vállalta, hogy 2050-re nettó nulla kibocsátással eléri majd a klímasemlegességet és ezzel megállíthatóvá válik az éghajlatváltozás okozta katasztrófasorozat. Ez a mozzanat jelentette a cégek számára az ESG-mozgalom kezdetét, azaz a környezeti, társadalmi és irányítási kérdésekre való tudatos összpontosítást az üzleti döntésekben. A vállalatok ambiciózus kampányokat indítottak a nettó nullára vonatkozó célkitűzések elérése érdekében világszerte; az ESG-fókuszú befektetési stratégiák változatosak voltak, de leginkább a zöld energiára való áttérést és a fosszilis tüzelőanyagoktól való megválást szorgalmazták.

Az amerikai Verizon távközlési vállalat például vállalta, hogy 2025-re éves villamosenergia-fogyasztásának felét megújuló energiával váltja ki. A francia Axa biztosítótársaság megfogadta, hogy 2030-ra megszakítja a széniparral való kapcsolatát. George Floyd meggyilkolása után pedig olyan globális vállalatok, mint az Apple, az AbbVie, a Facebook, a Pfizer, a Johnson & Johnson és a Procter & Gamble összesen 340 milliárd dollárt (279 milliárd font) ígértek a rasszizmus megfékezésére.

Azonban az évek során, mióta a cégek bejelentették ezeket a nagyszabású ESG-vállalásokat, amelyek gyakran felhajtották a részvényárfolyamokat és erősítették a vállalatok hírnevét, a kifejezés több bajt okozott, mint pozitív változást.

Alison Taylor, az amerikai NYU Stern School of Business klinikai docensa szerint az ESG-mozgalmat egyre gyakrabban bélyegzik "éber" vagy "érzékeny” kapitalizmusnak (woke capitalism), és azzal vádolják, hogy lehetővé teszi a zöldmosást.

Az egész ESG-mozgalom törékenysége - és bizonyos szempontból bukásának egyik fő katalizátora leginkább a nevében rejlik, amely kevés konkrét jelentéssel bíró gyűjtőfogalommá vált.

Ahogy Alex Edmans, a London Business School pénzügyi professzora rámutat: a szavak nem tartoznak össze. "A környezetvédelmi és szociális szempontok arról szólnak, hogy miként szolgáljuk a szélesebb társadalmat. A vállalatirányítás pedig arról szól, hogyan termelünk hozamot" - mondja. A környezetvédelmi kötelezettségvállalás lehet például egy nettó nullás terv. A társadalmi kötelezettségvállalás biztosíthatja, hogy a munkaerő-felvétel méltányos legyen. Az irányítás jelentheti a vállalati politika kereteit: például a vezérigazgató és a munkavállalók közötti bérarányt. És gyakran ezek a törekvések funkcionálisan összeegyeztethetetlenek.

A londoni Tara Shirvani, az EQT Group, egy kockázati tőkebefektetési cég vezető tanácsadója egyetért azzal, hogy a széles körű kifejezés homályosságát az okozza, hogy mindhárom szót magában foglalja, ami megnehezíti a gyakorlati alkalmazását. "Vegyünk például egy lítiumbányászati vállalatot. Sok lítiumra van szükség az energiaátalakítás forradalmához" - mondja. Így egy vállalat olyan latin-amerikai lítiumszállítókhoz fordulhat, amelyek zöld áramot használnak a bányászati tevékenységükhöz - ezzel teljesítve a kifejezés "E" [környezetvédelmi] követelményét. Egy vizsgálat azonban utólag kiderítheti, hogy a beszállító megsérti a munkaügyi törvényeket – azaz az ESG-központú kezdeményezés "S" [szociális] összetevőjét.

Valójában nem meglepő, hogy a nagybefektetők és mások is elzárkóznak e három összekapcsolásától – mutat rá Tara Shirvani.

Az ESG egy nagy gyűjtőfogalommá vált és különböző dolgokat jelent az embereknek. Sokan például azt feltételezik, hogy a kifejezés csak a zöld pénzügyi eszközökbe történő befektetésekre vagy a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére kötelezettséget vállaló vállalatok támogatására vonatkozik. Mások tágabb értelmezésben hisznek, például a hitalapú befektetésben.

A vállalatok mégis szívesen használják az ESG-leírást mindenféle üzleti döntéshez. Sok befektető örömmel fogadta az ESG-ígéreteket: a cégek számára előnyt jelentett, ha azt mondták, hogy ESG-fókuszúak. Ugyanakkor ez a túlzott törekvés afelé, hogy minden cég ESG-fókuszúvá váljon a kifejezés elhasználódásához és jelentése elértéktelenedéséhez vezetett - mondja Edmans. „Az emberek azt mondják, hogy minden, ami jó egy vállalatban, az ESG.”

A kifejezés túlzott használata aztán szép lassan elkezdte feltárni a repedéseket, és ez a jó pontok után számos vállalat számára problémákhoz vezetett.

Az Egyesült Államokban az ESG-befektetés politikai kérdéssé vált, mivel a kritikák szerint egyesek azért tűzik a zászlójukra, hogy az ideológiát (például társadalmi egyenlőség – faji kérdések) a profit fölé helyezzék. A texasi republikánusok ESG-ellenes jogszabályokat szorgalmaztak, akadt olyan közszereplő, aki azzal érvelt, hogy az ESG-befektetők a vállalati világban próbálják elérni azt, amit a szavazóurnáknál nem tudtak. Az Egyesült Királyságban Rishi Sunak miniszterelnök azt mondta, hogy a javasolt nettó nullára vonatkozó jogszabályok olyan kormányzati túlkapás, amely veszélyezteti a brit emberek jogait.

Számos esetben láttak napvilágot a fenntarthatósági kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos vállalati kudarcok: Desiree Fixler, aki egykor a Deutsche Bank vagyonkezelő részlegének, a DWS Groupnak a fenntarthatóságért felelős vezetője volt, feljelentette a vállalatot, amiért félrevezető és eltúlzott ESG-állításokat tett. A Netflix az után került tűz alá, hogy visszavett a sokszínű tartalmakból és megvált bizonyos szereplőktől. Olyan márkák, mint a H&M, a KLM, a Nike és a Samsung zöldmosás elleni pereskedésbe keveredtek.

Ezért van az, hogy az ESG-vel szemben az ellenérzések hada is beindult. Taylor bízik benne, hogy talán a vezetők következő generációja majd hűebben szolgálja azt a tágabb fogalmat, amit az ESG jelent. A docens azt mondja, hiába magyarázza el a diákjainak, hogy volt idő, amikor az üzleti élet politikailag semleges volt. A fiatalok számára ma már egyértelmű, hogy a politikailag független üzlet fogalma a múlt maradványa.

Taylor szerint hallgatói ugyan nem keresik az ESG-kezdeményezésként aposztrofált kötelezettségvállalásokat, de azt a nézetet vallják, hogy az üzleti vállalkozásoknak a társadalomban betöltött szerepüknél fogva el kell ismerniük a körülöttük zajló mozgalmakat, legyen szó akár sokszínűségi kezdeményezésekről, akár a fosszilis tüzelőanyagoktól való megválásról. Ráadásul a globalizált világban az éghajlatváltozás és a szociális kérdések közepette a cégek egyre nagyobb nyomásnak vannak kitéve üzleti gyakorlatukkal kapcsolatban. Függetlenül attól, hogy a vállalatok kerülik-e az ESG terminológiát, a befektetők azt részesítik előnyben, aki a környezetvédelmi, társadalmi és vállalatirányítási szempontokat előtérbe helyezve cselekszik. Nevezzük ezt akárminek is.

fotó: freepik.com