Szegedi Juli
Szerző: Szegedi Juli
Megjelent: 4 éve

Évekig lóg az épületeken, aztán táska lesz belőle - mi az?

Hogyan indult a Cimbi, mesélj az első molinó-termékről!

A Cimbi márkát a ReCreativity alapító tagjai kezdték el kifejleszteni, először a ReCreativity Társadalmi Vállalkozás létezett, aminek keretében kreatív újrahasznosító workshopokat, illetve nemzetközi ifjúsági programokat tartunk itthon és külföldön. A kreatív újrahasznosító foglalkozásokon mindenféle háztartási hulladékkal dolgozunk, ezekből készítünk használati design tárgyakat a résztvevőkkel, dolgozunk fával, textilekkel, papírral, tetra pak dobozzal, nejlonnal, műanyaggal, stb. Ezek mind olyan hulladékok, amik bármely háztartásban megtalálhatóak.

A Cimbi időben nagyjából akkor kezdődött, amikor az alapító tagok, jómagam és Földi Barbara úgy döntöttünk, felmondunk munkahelyeiken és minden idejüket a ReCreativity építésének szenteljük. Ennek pont mostanában három éve már.

A Cimbi már az elejétől egy külön márka volt, ahol csak molinóval dolgozunk, és mivel kész szabásmintákat gyártottunk, és az anyagbeszerzés is egészen máshogy működött, mint a workshopoknál, ezért a kettőt abban különböztetjük meg, hogy a Cimbi egy for ptofit tevékenység, kötött minták vannak, és kizárólag molinó a táskák fő alapanyaga.

Mivel folyamatosan futottak nemzetközi programjaink a kezdetektől fogva, ezért a Cimbi termékfejlesztés mindig egy másodtevékenység volt, de egy év után már elkezdtük tesztelni a termékeket egy karácsony előtti WAMP sorozaton, ahol nagy sikert aratott, ezért webshop fejlesztésbe is kezdtünk.

Mára 12 féle terméktípus található meg a webboltban, ezek mintájuk miatt mind különböznek, Európa- és világszerte futároztatunk termékeket, és folyamatosan kapcsolatban állunk cégekkel, akik olykor nagyobb adag terméket is rendelnek a saját molinójukból, amit aztán a dolgozóiknak vagy a partnereiknek ajándékoznak tovább.

A márkafejlesztés azért is volt új nekünk, mert egy teljesen más jellegű tevékenységgel kell megnyerni a vevőket, ez egy termék, amit be kell árazni, máshogy néz ki az üzleti terv és máshogy néz ki a marketing.

Miért gondoltatok arra, hogy molinókból készítetek táskákat, pénztárcákat?

Mikor az ötletgazda megtalált minket, mi már készítettünk molinóból táskákat, kisebb pénztárcákat, de inkább csak saját használatra, otthon. A molinó egy nagyon jó anyag, egyfajta PVC, mivel alapja műanyag, ezért nagyon tartós, ellenáll az időjárás viszontagságainak (Cimbivé válása előtt hosszú hónapokig az épületeken lóg) illetve szeretünk játszani a mintákkal, a szabással is, hiszen minden molinó különböző. A minták, színek és feliratok már eleve rá vannak nyomtatva a molinókra, és mivel mi csak használt anyaggal dolgozunk, ezért azokkal kell kreatívan játszanunk, amilyen molinókat kapunk a cégektől. A molinót könnyű varrni, bár erős varrógép kell hozzá és könnyű tisztítani, emellett biztosak lehetünk benne, hogy a termékünk jó darabig fogja bírni a mindennapi használatot.

Én mindig is oda voltam a táskákért, és varrtam is sokat az évek során mindenféle anyagokból, de a molinó tűnt a legizgalmasabbnak. Olyan márkát akartunk létre hozni, ami egyszerű designban, így jól kijönnek az alapanyag előnyei, ami újrahasznosított, és hordozza annak az üzenetét, hogy a mai idők embere hogyan tud fenntarthatóan élni akár nagyvárosokban is.

Honnan szerzitek az alapanyagokat?

Az alapanyagokat mindig nagy cégektől, boltoktól, múzeumoktól, nagyobb rendezvényekről, fesztiválokról, plázáktól szerezzük be, van olyan, aki már rendszeresen minket hív, ha egy újabb adag kerülne kidobásra. Eddig soha nem volt problémánk a molinó beszerzéssel, és most is rengeteg áll raktáron, mivel ezek nagyon nagy kiterjedésűek, sok termék készíthető el egy nagyobb darabból. Amikor nagyobb céges megrendelésre dolgozunk, és több száz darabot gyártunk le, akkor mindig az adott cég saját molinóját hasznosítjuk újra. Nagy előnye a működésünknek, hogy az alapanyag költsége csupán annyi, amennyiért a szállítását megoldjuk, de legtöbbször a partnereink ebben is segítenek.

A nagyobb táskák szegélyéhez bicikligumit, a pánthoz pedig biztonsági övet használunk. Bicikligumit bármelyik biciklis bolt/szervíz szívesen felajánl, örülnek is, ha elvisszük tőlük ezt a fajta hulladékot, még soha nem távoztam üres kézzel ez után a kérdés után egyetlen boltból sem. A biztonsági öveket pedig roncstelepekről szerezzük be.

A termékek egyetlen nem újrahasznosított kiegészítői a zipzárak, tépőzárak, patentok, és a logó, amiket nagykereskedésekből szerzünk be, a logó pedig egyenesen Taiwanból érkezik.

Mit szóltak a cégek, hogy használni akarjátok a molinóikat?

Az évek során egészen különböző reakciókkal találkoztunk. A legtöbb cég természetesen megérti az ajánlatunk legnagyobb előnyét, azt, hogy ezzel egy olyan ügyet támogat, ami az összes partnerének, dolgozójának megmutatja az újrahasznosítás egyik nagyon hasznos és jópofa módját. A dolgozók egyébként is legtöbbször kötődnek a céghez, szívesen hordják a logót, vagy isznak olyan bögréből amit a munkahelyükön kaptak. A Cimbi termékek új színt visznek a dolgozói ajándékok skálájába. ezek a cégek kifejezetten kérik, hogy látszódjon a logójuk, hogy bizonyos darabokat, amik a „legérdekesebbek” vagy a legjobban látható rajta a logó, azt tegyük félre, mert a felsővezetőknek szánják őket. Ők tehát örülnek az ajánlatnak, élnek vele, és szívesen hirdetik, hogy az újrahasznosítás mellé állt a cég.

Találkoztunk már olyan céggel is, amely szintén nagyon szívesen adta a molinóit, de alá kellett írnunk egy papírt arról, hogy nem készül olyan termék, amin a logójuk látható. Ennek az okait nem tudtuk meg, de eleget tettünk a kérésnek, és felhasználtuk a molinókat.

Illetve vannak olyan multi vállalatok, leginkább divatcégek, melyek azért nem adhatják oda a molinóikat, mert az vissza kell szállíttatniuk használat után egy központi helyre, gyakran országokon át. Próbáltuk már felvenni a kapcsolatot az anyavállalatokkal ilyen esetekben, de egyelőre falakba ütköztünk.

Hány fős cég a Cimbi, kinek mi a feladata?

A ReCreativity cég maga egy ügyvezető igazgatót és 2 alapító tagot számlál, az alapító tagok Sipos Anna és Földi Barbara napi szinten részt veszünk a cég működésében, azt igazgatjuk, döntéseket hozunk, stratégiát tervezünk, és a programok megvalósításában ugyanúgy részt veszünk, mint gyakran a táska varrásban.

A Cimbi vonalon többen is dolgoznak jelenleg, Dávid Kálmán volt az ötletgazda, és kezdeti befektető/tanácsadó, én terveztem és a mai napig gyártom is a termékek nagy részét, Földi Barbara a termék úttörését segítette és kapcsolatot tart leendő ügyfelekkel, kampányt szervez, Varga Zsófi pedig pár hónapja állt be a csapatba, mint „mindenes”, manager, aki a webshopot kezeli, fotózza a termékeket, kapcsolatot tart boltokkal és a vevőkkel, online marketinget viszi. Van még egy nagyon kedves varrónőnk, aki szintén részt vett a termékfejlesztés utolsó fázisaiban, és a nagyobb termékeket, a messenger- és a női táskákat készíti.

Hogyan lehet egy ilyen jellegű kollekcióval betörni a piacra?

Ezt mi is folyamatosan kutatjuk, figyeljük, számba vesszük a visszajelzéseket, amiket kapunk, és rengeteg új dologgal próbálkozunk. A molinóból gyártott termékek nem most jelentek meg a piacon, Magyarországon sem mi vagyunk az egyetlenek, akik ezzel foglalkoznak, amit mindenképpen előnyként fogunk fel, mert ez erősíti azt, hogy az emberek szeretik ezeket a termékeket, és a hozzáadott értékkel is azonosulni tudnak, azt hirdetik. A Cimbi abban különbözik a többitől, hogy először is más a design és más a cél: mi nem csak a termékek eladására fektetjük a hangsúlyt, inkább a nagyobb céges megrendelésekre fókuszálunk, mert ilyen esetben nagyobb méretű alapanyagokat dolgozunk fel egyszerre, sok emberhez jutnak el a termékeink egy –egy alkalommal, így a társadalmi hatás is megsokszorozódik: a cég részéről is és az egyének részéről is, akik aztán hordják a termékeket és mesélnek az ötletről.

A Cimbinek emellett története van, a Cimbi egy jóbarát, aki „mindig velünk lóg” és „soha nem hagy el minket”, és emellett még a környezet barátja is. Mi tényleg olyan termékeket, olyan Cimbiket szeretnénk kiadni a kezünkből, amiket utána évekig hord a gazdája, és az után emlegeti, hogy az volt a kedvenc tolltartója, vagy pénztárcája.

Hogyan lehet ma Magyarországon egy ilyen jellegű kezdő cégnek boldogulnia? Mi a legnehezebb?

A mi helyzetünk speciális, mivel társadalmi vállalkozás vagyunk, és ennek a Cimbi, a márkafejlesztés csak egy ága, a másik ág a tréningek, nemzetközi workshopok, nem formális oktatás része. A kettő nagyon jól megfér egymással, és az elmúlt évek növekedése azt bizonyítja, hogy jól működik a cég, eltartja a benne dolgozókat, és projekt alapon a körülötte dolgozókat is.

Nekünk is hosszú út vezetett oda, hogy ma ilyen jókat mesélhetek, de én úgy érzem mi mindig „boldogultunk” mert már a legelején tudtunk, hogy az első egy-másfél évben rengeteg energiát, pénzt, fáradalmat kell befektetnünk, és igen, néhány hibát is el kell követnünk ahhoz, hogy aztán ez elkezdjen megtérülni. Abban az egy évben, amíg szűkösebben éltünk végig hittünk abban és mindent megtettünk azért, hogy a tevékenységünk meghozza az eredményt.

A Cimbivel a legnagyobb kihívás a társadalmi vállalkozásban való elhelyezése volt, pedig a válasz végig a szemünk előtt lebegett: a non profit és for profit águnk tökéletesen kiegészítik egymást, a táskák eladásából származó profit egy részét újra befektetjük a márka működésébe, a másik része pedig a képzésekbe és workshopokba folyik vissza, így tudunk gyakran olyan helyeken, vagy olyan célcsoportoknak is tartani foglalkozásokat, ahol a hátrányos helyzetük miatt ezt egyébként nem tudnák megfizetni.

Eddig a másik kihívás az volt, hogy hol dolgozzunk, mert kezdő vállalkozáshoz híven mi is egymás konyhájában készítettünk üzleti terveket, több helyszínen tároljuk a molinót a város két pontján, én otthon varrom és tárolom a termékeket. Ez a helyzet most megoldódik, mert pont a napokban irodát/közösségi alkotóteret nyitunk Budapesten, ami egy együttműködés eredménye Péter Balázzsal, aki a Murok Cafe kávézóját üzemelteti és a helyet bérli. Mi pedig tőle bérlünk egy részt, ami egy műhelyből és egy kisebb irodából áll.

Milyen marketingeszközöket használtok?

A Cimbi termékek paicra dobása egy terméktalálkozóval kezdődött, ahova 10-12 ismerőst hívtunk el, akik különböztek korban, foglalkozásban, életvitelben, és kifaggattuk őket, milyen kiegészítőket/táskákat hordanak, mik a fő szempontok, aztán pedig teszteltettük velük a termékeket és visszajelzéseket kértünk. Ez még a tervezés időszakában volt, de már olyan termékeket tudtunk bemutatni, amik „majdnem” készen voltak.

Jelenleg leginkább a webshopon keresztül érnek el minket az emberek, amit a termékekhez hasonlóan nagyon egyszerűre terveztünk, hogy inkább a termékek tegyék érdekessé. Itt is közvetítjük a Cimbi filozófiáját. Nagyon sok fiatalt elérünk a Cimbivel a tréningeken keresztül is, ahol a nemzetközi környezet eleve adott, és szóban mesélhetünk egy márkatervezés tapasztalatairól. Azt vettük észre, hogy az emberek és főleg a fiatalok akkor értik meg igazán, miről beszélünk, mikor a kezünkbe fogják a termékeket, kinyitják, becsukják, elhúzzák a zipzárokat, felpróbálják, stb. egészen egyszerűen azért, mert ez élőben történik. Ezért fontosnak tartjuk, hogy minél hamarabb több design boltban is elérhetőek legyenek a termékeink.

A sztorit, némi inspirációt, fotókat az új termékekről, vagy pillanatokat a dolgos mindennapokból a Facebook és Instagram oldalakon osztunk meg.

Mi a célotok a Cimbivel? Gondolok itt anyagi célokra és eszmeiekre egyaránt.

A Cimbivel az a célunk, hogy értékesítésével társadalmi hatást és attitűdváltást váltsunk ki az emberekből, miközben egy minőségi, strapabíró, vidám design terméket használnak. Szeretnénk megtartani a cég magyar profilját, és ezzel válni nemzetközivé, mert már most is azt látjuk, hogy külfödről is szívesen rendelnek az emberek Cimbit, tehát valamiért mégis a mi márkánkat választják, pedig molinó termékekből sokszor a saját országában is találnának hasonlót. Szeretnénk ha a Cimbi még többet termelne a cégnek, amit aztán vissza tudunk forgatni egyéb tevékenységekre, ezzel még több hozzánk hasonló fiatalnak munkahelyet és lehetőséget teremteni egy olyan tevékenységgel, ahol kiélhetik kreativitásukat.

A céges vonalon is szeretnénk nemzetközi projekteket is lebonyolítani a jövőben, amitől már nem is állunk olyan nagyon messze.

Mi az eredeti foglalkozásod, miért kezdtél ezzel a területtel foglalkozni?

Eredetileg szekrényem polcán egy mester Andragógia diploma ékeskedik, amivel felnőttképzési programok szervezésében dolgozhatnék. Ettől nem is estem annyira messzire, mert fiatal felnőttekkel is foglalkozom a tréningeken, de az egyetem legnagyobb előnyének mégis azt tartom, hogy abban az időszakban megtaláltam azt, ami később az életcélom lett, és az egyetem alatt találkoztam barátnőmmel, Barkával, akivel később az egész vállalkozást elkezdtük. Ő biztatott, hogy vegyek részt egy nemzetközi tréningen, mert akkor már pár éve ilyeneket szervezett, és annyira megtetszett, hogy később több program után bevonódtam az Egyesek Ifjúsági Egyesület munkájába, majd Barkával együtt saját pályázatokat kezdtünk írni. Innen nőtte ki magát a ReCreativity, mint önálló vállalkozás 2013 tavaszán.

Az egyetem alatt világosan megláttam, hogy mi az, amit egyáltalán nem, és mi az, amit nagyon szeretek csinálni. Soha nem gondoltam akkoriban, hogy vállalkozni fogok, diplomával, nyelveket beszélve, külföldi gyakorlattal végül nagy nehezen egy évig recepciósként sikerült elhelyezkednem, de akkoriban a félmunkaidő mellett már elkezdtük a ReCreativityt. Egy év után innen mondtam fel, mikor hivatalosan elkezdtük a vállalkozást, és azóta nem volt más munkahelyem, mint a ReCreativity.

Itt minden tudásomat és tapasztalatomat kamatoztathatom. Álmodhatok nagyot, mert a legnagyobb részben rajtam múlik, hogy meg tudom e valósítani. A varrás, a tervezés, a szabás kikapcsol, szeretem, hogy ez a tevékenység is megtöri a rohanó mindennapokat. Mikor varrok egészen más síkon dolgozom, és szeretem, ahogy az eredmény kézzel fogható.

Nem utolsó sorban azt szeretem a vállalkozásban, hogy a Cimbijeimmel dolgozhatok együtt!
  • 2019.12.18CAFETERIA 2020. Előadók: Fata László, cafeteria szakértő, Cafeteria Trend Kopányiné Mészáros Edda, tájékoztatási kiemelt szakreferens, NAV Nádudvari Éva, senior szolgáltatás manager, NEXON Marusinecz Tamás, vezérigazgató, Allianz Foglalkoztatói Nyugdíjszolgáltató Zrt. Részletek Jegyek
  • 2020.01.18 ICF akkreditált Jungiánus coach féléves továbbképzés Magyarországon először a nemzetközileg sikeres Jungian Coaching School továbbképzése, ami ICF krediteket ad, 2020 januártól júiusig, havonta egy hétvégén. Részletek Jegyek
  • 2020.01.22Változásmenedzsment képzés Cél a szervezet változáskezelési képességének fejlesztése. A változási folyamat és a változás összetevőinek a megértése. Az egyének változáskezelési képességének fejlesztése konkrét gyakorlatokon keresztül. A változási programok kritikus sikertényezőinek megismerése. Részletek Jegyek
  • 2020.02.20Készülj fel a 2020-as Munka törvénykönyve változására! Hogyan kell előkészíteni munkajogi szempontból a felmondást? Hogyan működhet jogszerűen az elektronikus munkaidő nyilvántartás? Milyen változások várhatók a Munka törvénykönyvében, az elfogadott uniós irányelvek tükrében? Milyen tanulságok vonhatók le a legújabb munkaügyi bírói gyakorlatból? Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Igaz mese egy kultúraváltásról

Igaz mese egy kultúraváltásról, avagy mitől lesz sikeres a szervezeti kultúra átalakítása. Andó Ildikó, a Vezetői Mesterműhely blog szerzőjének... Teljes cikk

Visszaesett a vállalatok beruházási szándéka

Jelenleg a cégek kevesebb mint fele tervez valamilyen fejlesztést a következő egy év során. Emellett a cégek többsége a beruházásokra szánt... Teljes cikk

IT és gépberuházások várhatók a cégeknél

Továbbra is erős beruházási szándék jellemzi a hazai kkv szektort, jelenleg a cégek 76%-a készül valamilyen fejlesztésre a következő egy év... Teljes cikk