Ezek a szakmák vannak veszélyben a MI miatt

A legfrissebb kutatások szerint a 4,7 millió magyar munkavállaló mintegy ötödének a munkakörét érinteni fogja a mesterséges intelligencia, különösen a feldolgozóiparban, erre pedig válaszokat kell adniuk a cégeknek is. Elhangzott: az IMF becslései szerint a globális munkahelyek 40%-a lesz kitéve az MI-nek a következő években, ami a fejlett gazdaságokban akár 60% is lehet és miközben akár 90 millió munkahely is megszűnhet, de a következő 5 évben akár 170 millió új munkahely is létrejöhet a mesterséges intelligencia következtében, így akár mintegy 80 millió új munkahelyhez járulhat hozzá a MI.

„A fő kockázat ezért nem a munkahelyek megszűnése, hanem a mesterséges intelligencia túlságosan lassú bevezetése lehet. A következő időszakbana „puha készségek” válnak „kemény kompetenciákká”, amelyekre a leginkább szükség lesz, így a legfontosabb lehet ezek közül a kritikus gondolkodás, a MI által adott válaszok validálása, a problémamegoldás, a kreativitás és az áttörést eredményező kreatív kérdések felvetése, az érzelmi intelligencia és az emberi döntések hatásainak felismerése” – jelentette ki Jakab Dávid, a WHC Csoport kormányzati kapcsolatokért felelős vezetője. A friss felmérések szerint a magyar vállalatok mintegy háromnegyede nincs tisztában az EU MI-t szabályozó törvényeivel, a szakemberek szerint a hangsúlyt a szankcionálás helyett a proaktív felkészülésre kellene helyezni.

Elengedhetetlen, hogy a jogalkotók és a vállalatok – különös tekintetben a KKV-k között érdemi párbeszéd legyen. Létfontosságúnak tartják a nemzeti AI Act megfelelési és képzési program elindítását „különösen a magas kockázatú HR és pénzügyi rendszereket használó vállalatok számára, hogy elkerülhetők legyenek a bírságok és létrejöjjön a technológiai biztonság bevezetésének jogi kerete” – tette hozzá. Emellett a szabályzás egyszerűsítését és célzott, nagyszabású, az ipari átállásra fókuszáló nemzeti átképzési program megvalósulását szorgalmazzák, amely fejleszti a készségeketaz MI által érintett mintegy 1 millió munkahelyen. Elhangzott: az, hogy a mesterséges intelligencia ne fenyegetés, hanem versenyképesség fenntartásának eszköze legyen a gyors adaptálódás és a KKV-szektor bevonása szükséges az átalakulásba. 

Veszélyeztetett munkakörök

„Magas az MI-nek való kitettség az irodai feladatok, könyvelői munkák körében, vagy a rutinmunkák területén, ezekkel a munkahelyekkel kapcsolatban lesznek komoly kihívások, de a nők és a diplomások körében is magasabb a kitettség a kutatások alapján” – emelte ki a kutatások alapján Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója. „Kutatásunk megerősíti a nemzetközi trendeket miszerint a legnagyobb átalakulás az irodai és tudásalapú foglalkozásoknál várható. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet adatai szerint az irodai-adminisztratív munkakörökben a feladatok 24%-a magas, további 58% pedig közepes kitettségű az AI-nak” – tette hozzá az igazgató. Az oktatásban, vagy a telemarketing területén is jelentős átalakulásokra kell számítani a friss kutatás alapján, a tőkepiaci szolgáltatások, fehérgalléros munkakörök érintettsége is jelentős az MI-vel kapcsolatban, itt az érintetteknek a rugalmasság és az alkalmazkodási képesség lehet kulcsfontosságú. Ez azért is kiemelt figyelmet érdemel, mert az SSC-k (Shared Service Center, azaz megosztott szolgáltatási központ) vagy a BPO-k (Business Process Outsourcing vagyis -zleti folyamatok kiszervezése) jelentős szerepet játszanak a magyar gazdaságban és nagy a kitettségük az MI-vel kapcsolatban. Ám az autóipar, az elektronika, a minőségellenőrzés, mind-mind érintett, ahol a MI hatékonyságjavulást hozhat. Az egészségügyben is kiválthat feladatokat, illetve hatékonyabbá teheti azok elvégzését az MI, a közigazgatásban az adatvezérelt döntéstámogatásban és a dokumentumfeldolgozásban is jelentős segítséget adhat a jövőben. Ezeken a területeken az elmúlt időben jelentős előrelépések történtek – tette hozzá Pásztor Szabolcs. A mesterséges intelligencia tehát termelékenységnövekedést hozhat, amiből sokan profitálhatnak, ami jövedelem növekedést is eredményezhet – vázolta a kedvező oldalát a változásoknak a szakember.

Megjelentek ezért az MI alkalmazását kereső álláshirdetések, ahol a feladat a mesterséges intelligenciához kötődik, vagy MI-vel kell foglalkozni és a kutatások alapján ezen állások száma dinamikusan növekszik. A mesterséges intelligenciát az Európai Unió vállalkozásainak mintegy 14%-a használta 2024-ben. A sor élén a dánok álltak, mintegy 27%-kal, hazánk a sor vége felé, a 24. helyen állt, mintegy 7,5%-os aránnyal – mutatta be a legfrissebb adatokat Volosinovszki Bence, a Mesterséges Intelligenciáért Felelős Kormánybiztosi Iroda gazdasági szakértője. Igaz, egy év alatt duplázódott az MI-t használó cégeink aránya. „Sokan azt mondják, hogy a nagy nyelvi modellekkel manapság már kiváltható a junior fejlesztői munkakör. Ez egyes esetekben igaz, más esetekben nem. Gyakran mondják: senki sem attól fél, a MI elveszi a munkáját, hanem hogy a menedzsere hiszi azt, hogy az MI el tudja venni a munkáját” – vázolta a helyzetet a szakértő. Az elmúlt két évben a MI területén a szakértő szerint óriási áttörések történtek a robotikában pl. nyelvi modellek humanoid robotokat tudnak irányítani. „A humanoid robotoknak pl. az idősgondozás területén jósolnak óriási jövőt, ez a tömeggyártás révén kiválthatnak embereket az ilyen hiányszakmákban. De az oktatás fejlesztésével, a high-tech autóiparunkra építve humanoid robot gyártásban is szeretnénk európai vezető szerepet elérni. Ez egy új piac, amiben nagyon sokat segítenek a jó kínai kapcsolataink, de az EU-val való közös technológiai együttműködéseink is. A programban több egyetem is részt vesz” – szögezte le a szakértő.   

Ezerből ötven

„A gyógyszeriparban brutális mennyiségű adattal dolgozunk. 2022-ben, a ChatGPT megérkezésekor elkezdtünk az MI használatán gondolkodni és azóta rapid felívelés van ebben. Használjuk molekulamodellezéshez, szövegfeldolgozáshoz és a szolgáltató funkciót betöltő szegmensekben is. Az IT területen junior pozíciók tűnögetnek el nálunk emiatt” – osztotta meg saját tapasztalatukat a konferencia résztvevőivel Lipcsei László Péter, Richter Gedeon toborzási vezetője. Tapasztalataik szerint a munkaerőpiacon az IT pozíciók fele eltűnt a 2022-es kínálathoz képest. „Mi az utóbbi években rengeteget fektettünk bele globális szinten, hogy egy saját nyelvi modellt dolgozzunk ki, ami a mi tudásunk szerint talán még a ChatGPT-nél is nagyobb.

"Nálunk a személyes hatékonyság növelése az elsődleges haszna az MI-nek, a felszabadult idő pedig nem feltétlenül munkahely elvesztéshez vezet, hanem ahhoz, hogy jobb, érdekesebb és értelmesebb munkával tudunk foglalkozni” – mondta Farkas Margit, az EY Magyarország people consulting leadere. „Kormányzati szereplőként irodai munkakörökre alkalmazzuk a MI-t, főleg fordításokban, tolmácsolásban.

„Az IT világa teljesen feje tetejére állt az MI bejövetelével. Néhány hete egy általunk meghirdetett full tech developer pozícióra ezren jelentkeztek, ezt úgy tudtuk megoldani, hogy az MI választotta ki a hirdetésben megfogalmazott elvárások és a CV-k-ben szereplő infók alapján a pozícióhoz leginkább passzoló 50 pályázót. Tehát a toborzási szakember 950 embernek nem is látja az önéletrajzát, azokét, akikről az MI azt állította, hogy nem elég jók. Ezek valóban hoznak hatékonyságnövelést” – osztotta meg tapasztalatait Kónya László, a Deutsche Telekom IT Solutions vezérigazgatója.

„Az üzleti szolgáltatói szektornak nagy a kitettsége, ugyanakkor gyorsan is tud alkalmazkodni az aktuális kihívásokhoz. A költségcsökkentés kapcsán azonban ez az a szektor, ahol a gazdasági visszaesés is gyorsan lecsapódik. A szektor 20 éve létezik Magyarországon, a korábbi boom azonban a Covid után megfordult, a folyamatok automatizálása nem csak a MI kapcsán, hanem már korábbian is terítéken volt” – mondta Lenk István az ABSL Hungary elnöke. Farkas Margit szerint rettentő fontos az MI-vel kapcsolatos képzés, hogy a munkavállalók tisztában legyenek az alapokkal – mire használhatják és mit nem. Nem mindegy például, hogy egy szabadon felhasználható MI-programba (pl. a ChatGPT-be) feltöltenek-e céges adatokat, ami óriási vállalati kockázat lehet. Szerinte a stratégiák készítése előtt ezeken kellene gondolkodni. „A másik oldala a használatnak, hogy MI-ből kijövő információkat kellő intelligenciával, a helyén kezelem-e, nem hallucinál-e a mesterséges intelligencia?” – tette hozzá Lipcsei László Péter.

Lenk István szerint az emberi döntési szempontokat rengeteg területen nem tudja kiváltani a MI: a problémamegoldás, az ügyféllel történő kommunikáció is emberi feladat. Hogy lépést tartsunk a mesterséges intelligenciával, az tökéletesen beleilleszthető a lifelong learning gondolkodásba, így egyáltalán nem kell megijedni az új helyzettől – tette hozzá a szakember.

„A fiataloknak viszont elébe kell mennie az MI-nek, hiszen az az ideális, ha a középiskola, vagy az egyetem alatt már elkezdik felépíteni ezt a fajta tudást és nem egy „0 kilométeres” juniorként jelentkeznek a munkaerőpiacon, hanem szinte medior szintet megközelítően. „Ezért is szerződtünk le a Telekomnál két egyetemmel is MI-programokra, ahol kifejezetten azt a fajta tudást adjuk át, ami a diplomázás után a munkaerő-piaci érvényesüléshez szükséges lesz” – jelentette ki Kónya László.     

A nyitóképen a kerekasztal-beszélgetés résztvevői. Fotó: WHC