Ezért bírságolnak a munkaügyi ellenőrök

Munkaügyi ellenőrzés esetén fontos, hogy a kiérkező ellenőrrel ki és hogyan beszél. Minél rendezettebbek az anyagok, minél jobban látja, hogy foglalkozik a munkáltató a munkaügyi szabályok betartásával, az ellenőr annál kevésbé „köt bele” a dolgokba, érdemes tehát rendesen vezetni az adminisztrációt akkor is, ha ez jelentős papírmunkát igényel. A bírság elkerüléséhez azonban valóban mindennek hibátlannak kell lennie. (A próbanap, próbaidő, vagy épp a bérlevonás kapcsán gyakoriak a bírságok, sokszor nem is tudják a munkáltatók, hogy hibáznak.)

1. A munkaszerződést írásba kell foglalni, ez a munkáltató feladata és felelőssége. Ennek elmaradása miatti érvénytelenségre csak a munkavállaló hivatkozhat, ő is csak 30 napon belül. (Ha kíváncsi, mi az a 3 dolog, amit feltétlenül érdemes rögzíteni alkalmazottak szerződésébe, olvassa el korábbi cikkünket!)

2. A munkaszerződésnek tartalmaznia kell a munkavállaló alapbérét (minimálbér- a FEOR 9…, illetve garantált bérminimum a legalább középfokú végzettséget igénylő munkakörökben), munkakörét és munkahelyét. A munkavégzés helyét a munkaszerződésben kell meghatározni. Ennek hiányában a munkahely az a hely, ahol a munkavállaló munkáját szokás szerint végzi. Így több, vagy változó munkavégzési hely esetén a munkáltató egyoldalú nyilatkozattal határozhatja meg a munkavégzés helyét.

3. A munkaszerződés akkor minősül megkötöttnek, ha abban feltüntetik a szerződő felek nevét, címét, a megkötés helyét, idejét és minden lényeges adatot, valamint mindkét fél aláírása szerepel rajta.

4. A bejelentést az adóhivatal felé (ezt kapja meg az OEP – és így lesz egészségügyi ellátásra és így lesz egészségügyi ellátásra jogosult “érvényes TAJ kártya”) az első napot megelőzően, de legkésőbb az első napon, a foglalkoztatás megkezdése előtt kell megtenni.

5. Bejelentés hiányában történő foglalkoztatás feltárása esetén az ellenőröknek kötelező bírságot kiszabniuk!

6. A munkaügyi ellenőr feladata a jogviszony minősítése valódi tartalma alapján, így a színlelt szerződések feltárása is. Színlelt szerződés esetén azt munkaviszonnyá minősítik át. Hogy ezt elkerüljük, fontos, hogy az alkalmazottakat is megfelelően tájékoztassuk, hogy az ő foglalkoztatása miért, milyen formában van, és az mit jelent. (Például ne mondja egy megbízási szerződéssel dolgozó, hogy jelenléti ívet ír alá.)

7. A munkavállaló a munkakörét az előírt rendben köteles átadni, és a munkáltatóval elszámolni munkaviszonya megszűnésekor. A munkakör-átadás és az elszámolás feltételeit a munkáltató köteles megfelelően biztosítani. A munkaviszony megszüntetésekor a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat, legkésőbb az utolsó munkában töltött napon.

8. A munkáltató köteles (ezért ezt igazolnia kell) a járandóságokat kifizetni (munkabér, pótlékok, szabadság pénzbeli megváltása) az igazolásokat kiadni (személyesen vagy postán).

9. Az ellenőrök nagy hangsúlyt fektetnek a munkaidő nyilvántartásra (Jelenléti ív) és a szabadság kiadását is fokozottan ellenőrzik.

Az esetleges félreértések, jogtalannak érzett bírságok elkerülése érdekében ellenőrzés esetén mindenképp a helyszínen ellenőrizzük a jegyzőkönyveket, ahhoz van lehetőség hozzátenni. Ha például egy alkalmazott szerintünk valótlan dolgot állít, jobban járunk, ha már a helyszínen jegyzőkönyveztetjük, hogy szerintünk nem igaz.