Fiatalok és nyugdíj: Gondolkoznak, de csak kevesen takarékoskodnak

Háromnegyed gondolkodik, de csak töredékük cselekszik

A kutatás eredményei egy éles paradoxont tárnak fel: a 18-35 évesek 75%-a már foglalkozik a nyugdíj kérdésével, és csaknem felük (46%) egyet is ért azzal, hogy egészen fiatalon érdemes elkezdeni a félretevést. Mégis, a szándék és a valóság között mély szakadék tátong: ténylegesen csupán 17% takarékoskodik nyugdíjra. Külön figyelmet érdemel, hogy a maradék 25% - minden negyedik fiatal - még nem is gondolkodik a kérdésen, ami jelzi: az edukációs munkát még folytatni szükséges.

A fiatalok nem igazán bíznak az állami nyugdíjban: 43% szerint nem lesz elég a megélhetéshez, és 29% egyáltalán nem is számít rá. Ennek ellenére kevesen tesznek bármit, halogatnak, mondván: „még ráérek”.

A jelen biztonsága fontosabb, mint a jövő biztosítéka

A kutatás rámutat arra is, milyen célokra fókuszálnak a fiatalok, amikor mégis félretesznek. A megtakarítók körében első helyen áll a biztonsági tartalék képzése (59%), második helyen az utazás és az élmények (39%), harmadikon az ingatlan (33%). A hosszú távú, jövőorientált tervezés – a nyugdíj- és egészségügyi célú megtakarítás – háttérbe szorul az azonnali élmények mögött. A rangsor önmagáért beszél: ma még a célzott nyugdíj-előtakarékosság a lista végén áll – miközben az idő súlyos árat követel minden halogatott évért.

A havi megtakarítási készség is rétegzett: a megkérdezetteknek csupán negyede tesz félre minden hónapban fix összeget, 29% próbál, de nem mindig sikerül, a fiatalok ötöde pedig egyszerűen nem takarékoskodik. A leggyakoribb havi megtakarítási összeg 10 és 50 ezer forint közé esik – ami önmagában elegendő lenne ahhoz, hogy hosszú távon valódi változást hozzon.

Mekkora különbséget jelent 10 év késés?

Az idő a legfontosabb tőke a nyugdíjmegtakarításban, ahol a kamatos kamat hatása hosszú távon sokszorosítja a félretett összegek értékét. A számok segítségével jól érzékelhető, mit jelent valójában egy-két évtized előny – vagy késés:

• Ha valaki 25 évesen kezd el havi 15 ezer forintot félretenni, a hozammal és az évi 150 ezer forintos adó-visszatérítéssel együtt közel 35 millió forint gyűlhet össze nyugdíjas korára.
• Aki ugyanezt 35 évesen kezdi el havi 15 ezer forinttal, már csak 17,5 millió forintra számíthat.
• 45 éves kezdéssel a cél már komolyabb: már havi 60 ezer forint szükséges ahhoz, hogy 32 millió forintos vagyon gyűljön össze a nyugdíjas korig.

Ez a három szám jól érzékelteti a különbséget: aki 25 évesen indul, annak elegendő havi 15 ezer forint; aki csak 45 évesen dönt az öngondoskodás mellett, annak négyszer annyit kell félretennie havonta ugyanannak az eredménynek az eléréséhez. A megtakarítás megkezdésének időzítése jelentősen alakítja a havi ráfordítás nagyságát.

A nemi különbségek figyelmeztetőek

Nemi különbségek is erősen kirajzolódnak: a nők az átlagosnál alacsonyabb arányban foglalkoznak a nyugdíj kérdésével, és ők azok, akik a legnagyobb arányban érzik úgy, hogy gyermekkorban nem kaptak kielégítő pénzügyi alapokat otthonról. A megkérdezett nők 61%-ának a családjában nem voltak a pénzügyeket érintő beszélgetések. Ez azt jelzi, hogy az öngondoskodás terén is van szükség további, célzott edukációra, különösen a női célcsoport körében.

Pénzügyi tájékozódás: az iskola helyett a közösségi média vezet

A kutatás feltárja azt is, honnan tájékozódnak a fiatalok pénzügyi kérdésekben. A legjelentősebb forrás a saját tapasztalat (73%), ezt az online tartalmak követik (41%), majd a családi információk (39%). A közösségi média is jelentős szerepet játszik, különösen a 18-24 évesek körében. Ezzel szemben az iskola csupán a megkérdezettek 22%-ának biztosított pénzügyi ismereteket.