Figyelem: változik a szakképzési hozzájárulás és a munkaadói járulék alapja!

A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvénynek (a továbbiakban: Szht.) a szakképzési hozzájárulás alapjára vonatkozó módosított rendelkezéseit a 2009-ben kezdődő adóév első napjától juttatott jövedelmekre kell alkalmazni. E mellett az új szabályok hatálybalépését követő első mérlegforduló napig (általános esetben 2009. május 31-éig) juttatott jövedelmek alapján keletkezett különbözet a korábbi szabályok szerint képez szakképzési hozzájárulás alapot.

Az átmeneti rendelkezést a kettős könyvvitelt vezetőkre vonatkozó szabályozás indokolja. A kettős könyvvitelt vezető hozzájárulásra kötelezetteknél, a számviteli törvény szerint, az éves bérköltségük része az üzleti év után elszámolt, jóváhagyott prémium, jutalom, valamint a tizenharmadik és további havi fizetés is. Az ő esetükben az éves bérköltség végleges összege csak a számviteli beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg állapítható meg.

Erre figyelemmel az általuk fizetendő szakképzési hozzájárulás alapjának az üzleti év mérlegfordulónapját követő 150 napig bekövetkezett - az üzleti évről készült bevallásban figyelembe nem vett - változása esetén a szakképzési hozzájárulás különbözetét az üzleti év mérlegfordulónapját követő 150 napig vallják be, és fizetik meg.

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény járulékalapot módosító rendelkezéseit a 2009. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni, azzal, hogy a 2009. január 10-éig megszerzett jövedelmekre a 2008. december 31-éig hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

A szakképzési hozzájárulás, illetőleg munkaadói járulék fizetésére kötelezettek köre

A szakképzési hozzájárulás fizetésére kötelezettek köre alapvetően nem változik. Az egyéni vállalkozóknak továbbra sem kell szakképzési hozzájárulást fizetniük saját maguk után.

Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó adóalanynak az általa munkaviszony keretében foglalkoztatott minden magánszemély után - kivéve a tevékenységében személyesen közreműködő tagját, valamint az alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatott személyt - szakképzési hozzájárulást kell fizetnie.

Munkaadói járulékot továbbra is csak a munkaviszonyban foglalkoztatott után kell a munkaadónak fizetnie.

A szakképzési hozzájárulás és a munkaadói járulék alapjának a változása

Alapszabály, hogy csak az után a személy után kell szakképzési hozzájárulást, valamint munkaadói járulékot fizetni, aki a Tbj. rendelkezései alapján biztosítottnak minősül és rendelkezik társadalombiztosítási járulékalappal.

Alkalmazni kell a minimális járulékalapra (a minimálbér kétszeres összege), szakképzési hozzájárulás-alap tekintetében az ún. főfoglalkozású társas vállalkozók esetében a legalább a minimálbérre, mint legkisebb járulékalapra vonatkozó szabályokat is.

Ugyancsak alkalmazni kell az egyszerre több társadalombiztosítási kötelezettség alá eső jogviszonyban állók társadalombiztosítási járulékalapjának megállapítására irányadó szabályokat.

A kiegészítő tevékenységet folytató (nyugdíjas) társas vállalkozónak a személyes közreműködése alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem, miután nem kell társadalombiztosítási járulékot fizetni utána, nem képezi szakképzési hozzájárulás alapját.

A Tbj. 5.§ (1) bekezdésének g) pontjában és (2) bekezdésében felsorolt jogviszonyban foglalkoztatottak (pl. megbízási jogviszonyban foglalkoztatottak, segítő családtagok) jövedelmét csak akkor kell szakképzési hozzájárulás-alapként figyelembe venni, ha a tárgyhavi járulékalapot képező jövedelem eléri a minimálbér 30 százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét.

A borravaló után nem kell sem munkaadói járulékot, sem szakképzési hozzájárulást fizetni.

A tanulószerződésbe, illetve hallgatói szerződésben meghatározott díj, valamint a felszolgálási díj továbbra sem képezi sem a munkaadói, sem a szakképzési hozzájárulás alapját.

A hallgató munkadíjak

A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 46. §-ának (10) bekezdése szerint a hallgató hallgatói munkaviszony keretében akkor végezhet munkát, ha hallgatói munkaszerződést kötöttek vele. A hallgatói munkaszerződéssel munkát végző személy is biztosított a Tbj. 5. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglaltak szerint.

A hallgatói munkadíj után a 29 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot meg kell fizetni, ebből következően ez a jövedelem munkaadói járulékalapot és szakképzési hozzájárulás alapot is képez.

A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 48. §-ának (3) bekezdése szerint, ha az alap- és mesterképzésben részt vevő hallgató gazdálkodó szervezetnél hat hétnél hosszabb összefüggő gyakorlaton vesz részt, részére hetente legalább a legkisebb kötelező munkabér (minimálbér) havi összege tizenöt százalékának megfelelő hallgatói munkadíjat fizet a gazdálkodó szervezet.

Ebben az esetben a hallgató szakmai gyakorlaton vesz részt a gazdálkodó szervezetnél, amelyre nézve a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 46. §-ának (10) bekezdésétől eltérően a törvény nem írja elő olyan jogviszony létesítését, amely biztosítással és járulékfizetési kötelezettséggel járna.

Ebből következően a felsőoktatási törvény 48. §-ának (3) bekezdése alapján szakmai gyakorlaton résztvevő hallgatónak járó munkadíj után nem kell társadalombiztosítási járulékokat fizetni, s erre figyelemmel, e jövedelem után sem szakképzési hozzájárulást, sem munkaadói járulékot nem kell fizetni (mint ahogy eddig sem kellett).

Szakképzési hozzájárulás és a munkaadói járulék alapját képezi többek között a kiküldetési napidíj adóköteles hányada, a lakhatási költségtérítés, az adóköteles biztosítási díj, az adóköteles természetbeni juttatás szja-val növelt összege, a részvényopcióból származó jövedelem, a betegszabadság idejére járó távolléti díj.

2009. január 1-jétől az addigi szabályozástól eltérően nem kell munkaadói járulékot fizetni a cégautó adójának 25 százaléka után.

Nem változik

2009. január 1-jén hatályát veszti a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 71. §-a, és ezzel összhangban a Tbj. 4. §-ának k) pontjában "az Szja tv. 71. §-a szerinti adóköteles béren kívüli juttatás adóalapként meghatározott részének a személyi jövedelemadóval növelt összege," szövegrész. Tekintettel arra, hogy 2009-ben ilyen címen már nem keletkezik jövedelem, nincs sem tb sem egyéb fizetési kötelezettség.

A személyi jövedelemadó mentes juttatások továbbra sem képeznek társadalombiztosítási járulékalapot, ebből következően e juttatások után sem szakképzési hozzájárulást sem munkaadói járulékot nem kell fizetni.

Így nem képez továbbra sem társadalombiztosítási járulékalapot, és ezzel együtt szakképzési hozzájárulás vagy munkaadói járulékalapot többek között az iskolakezdési támogatás (Szja. tv. 1.sz. mell.8.30. pont), az üdülési csekk, a kedvezményes üdültetés (Szja. tv. 1. sz. mell.8.3., 8.33. pont), a törvény előírása alapján járó ruházati költségtérítés (Szja. tv. 1. sz. mell.5.5, 5.6. pont), a helyi utazási bérlet (Szja. tv. 1. sz. mell.8.34. pont), az internethasználat átvállalt díja (Szja. tv. 1. sz. mell. 7.11. pont).

Társadalombiztosítási járulékot az ösztöndíjak közül a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglakoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény 1. §-a (2) bekezdésének 4. pontjában meghatározott ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj után kell fizetni. Ez az ösztöndíjas jogviszony a munkaviszony egy speciális fajtáját jelenti, így a belőle származó díjazásra is úgy kell tekinteni, mint a munkaviszonyból származó jövedelemre. Ezen ösztöndíj a 2008. december 31-ig hatályos rendelkezések szerint is szakképzési hozzájárulás alapot és munkaadói járulékalapot képezett.