Fizikai és gondolkodásbeli teljesítmény romláshoz vezet a multitasking

Neurobiológusok már évekkel ezelőtt bebizonyították, hogy igazi humán multitasking valójában nem létezik. Az ember ilyenkor valójában csak váltogatja a feladatokat és ez jóval kevésbé hatékony, mintha egyszerre csak egy dologra koncentrálna az ember.

Earl Miller, az MIT agykutatója és a róla elnevezett kutatócsoport, a Miller Lab vezetője szerint mindezért nagy árat fizetünk.

A multitasking hatására a szervezet többet termel a hidrokortizon nevű stresszhormonból és az adrenalinból is, ami a szükségesnél nagyobb mértékben stimulálja az agyat, úgyhogy megtörténhet, hogy a gondolkodás elhomályosul és zavarossá válik. A multitasking során a szervezet dopamint is termel, így aztán mindig újabb stimulusra vágyik, túlzásba viszi a feladatok váltogatását.

Egyes kutatók kísérletekkel bizonyították, hogy a multitaskingnak már a lehetősége is káros az agy teljesítményére nézve. Önmagában az a tudat, hogy ott figyelnek az olvasatlan emailek az inboxban, miközben el kellene végeznünk egy fontos feladatot, kimutatható teljesítményromláshoz vezet – derítette ki Glenn Wilson, a Londoni Egyetem pszichiátere, aki nyolc önkéntesen végzett kísérleteket.

Russ Poldrack, a Stanford agykutatója szerint a multitasking során megszerzett információ eleve rossz helyre jut az agyban.

Ráadásul az állandó multitasking nagyon fárasztó az agynak. Egyszerűen attól, hogy eldöntjük, válaszolunk-e egy emailre vagy sem, lemerül az agy, ami a fizikai és gondolkodásbeli teljesítmény romláshoz vezet. A gyors feladatváltogatás ezen kívül idegességhez vezet, növeli a stresszt.

Akik túlzásba viszik a feladatok váltogatását, ritkább a szürkeállományuk az agy elülső cinguláris kéreg (más néven limbikus kéreg) nevű részében, ami fontos szerepet játszik a gondolkodásban és az érzelmek kordában tartásában. De hogy a multitasking okozza az agy zsugorodását vagy az eleve kicsi volt, nem tudni.

444.hu