Foglalkoztatás Európában

Az uniós országoknak a hatékonyabb foglalkoztatottság érdekében fejleszteniük kell a munkavállalók és a vállalkozások alkalmazkodóképességét, ösztönözni az inaktív réteget, valamint javítani kell a kormányzati munkán. Egy új kiadvány részletesen elemzi az európai munkapiacot, amelyből kiderül, hogy hazai foglalkoztatás háromszázalékos bővülést mutat.
Az Employment in Europe 2004 (Foglalkoztatás Európában 2004) című kiadvány statisztikus és analitikus hátteret ad az egyes nemzeti akciótervek éves értékeléséhez és a közös foglalkoztatáspolitikai jelentések számára. A kiadvány 1998 óta minden év szeptemberében megjelenik.
Ennek az első, európai munkapiacot áttekintő fejezete kedvező képet alkot a magyar munkapiac utóbbi éveket jellemző fejleményeiről. A fejezet adatai a magyarországi foglalkoztatásnak mintegy háromszázalékos bővülését mutatják 2003-ra - nyilatkozta Tóth Gábor, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium referense.
Gazdasági növekedés és munkapiaci mutatók az EU-ban
A tanulmányból kiderül, hogy lassú gazdasági növekedés és vegyes foglalkoztatási kép jellemezte tavaly Európát. Az újonnan csatlakozó államokkal 25 tagúvá bővült Európai Unióban 0,8 százalékosra mérséklődött a gazdasági növekedés, összehasonlítva a 2002-ben regisztrált 1,1 százalékkal. A munkanélküliség mutatói is csak kis mértékben mozdultak el; a 2003-as érték 9,1 százalék a 2002-es 8,8 százalékhoz képest.
Az unió foglalkoztatási képe nem volt egységes 2003-ban, mivel a 25 tagország felénél csökkent éves szinten a munkahelyek száma. Egyes országokban azonban egy százaléknál is nagyobb mértékben nőtt a foglalkoztatottság. Ebbe a csoportba tartozik hazánk is, Észtország, Görögország, Írország, Lettország, Litvánia, Luxemburg és Szlovákia mellett.
Az általános gazdasági visszaesés rányomta bélyegét a munkapiaci folyamatokra is. Éppen ezért a 2004-re és 2005-re vonatkozó foglalkoztatási előrejelzések is visszafogottak. Erre az időszakra a munkahelyek számának csupán kismértékű növekedését jósolják a szakemberek.
Célkitűzések az európai foglalkoztatási stratégia tükrében
Tóth Gábor elmondta: az uniós országokban mért átlagos foglalkoztatási mutató 2003-ban 63 százalék körül stagnált a munkaképes korú népesség teljes egészére vetítve. A nők esetében ez az érték 55, míg az idősebbek tekintetében 40 százalék körüli volt. Az európai országoknak szembe kell nézniük a munkapiac szerkezeti problémáival. Az EU még távol van a Lisszabonban megfogalmazott célkitűzésektől, hiszen a tavalyi mutatók összességében hét, a nők vonatkozásában öt, az idősek szempontjából pedig tíz százalékponttal maradtak el a várakozásoktól.
Az Európai Bizottság nemrég kiadott írása a munkaminőség javításának lehetőségeit elemzi. Az Improving quality in work címet viselő anyag szerint a tudásalapú társadalom kialakítása érdekében a GDP három százalékát kell kutatásra és fejlesztésre fordítani.
Politikák és megoldáskeresés
A jelentés elemzése szerint a Wim Kok vezette Európai Foglalkoztatási Munkacsoport négy területet emelt ki, ahol lényegi intézkedéseket kell hozni: a munkavállalók és a vállalkozások alkalmazkodóképességének fejlesztése, az inaktív réteg munkavállalásra ösztönzése és a munkavállalás elérhetővé tétele mindenki számára, a szellemi tőke hatékonyabb felhasználása, a kormányzati munka javítása, a reformok hatékonyabb végrehajtása.
Ebben az összefüggésben az Európai Foglalkoztatási Munkacsoport és a Foglalkoztatási irányelvek határozzák meg a legfontosabb politikákat a 2003-2006 közötti időszakra.
A munkapiaci mutatók lehetséges meghatározó tényezői: a munkavállalók adóztatásának mértéke, a kollektív szerződések jellemzői, a fizetések megállapításának mechanizmusa, a munkanélküli segély rendszere és az érvényben lévő munkapiaci politikák.
Az említett tényezők kölcsönhatásai befolyásolják a munkavállalók alkalmazkodóképességét, illetve a foglalkoztatási mutatókat.
Az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti foglalkoztatási különbség
A kiadvány szerint az európai munkapiacok egyik strukturális hátránya az amerikaival szemben az, hogy aEURES tanácsadás
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat EURES menedzserei személyes konzultációkkal segítik a külföldön munkát keresők ügyintézését az alábbi címen: Budapest, VIII. kerület Kálvária tér 7. ügyfélfogadás: hétfőtől csütörtökig 9-15 óráig szolgáltatási és az ipari szektorban különbségek tapasztalhatóak. Az unió tagországaival összehasonlítva az Amerikai Egyesült Államok még mindig a legmagasabb, 55,4 százalékos foglalkoztatási arányt szolgáltatásban, a legkisebbet, 12,6 százalékost pedig az iparban mutathatja fel.
A hivatalos iskolai végzettséget vizsgálva megállapítható, hogy az alacsony végzettségűek foglalkoztatási helyzete az USA-ban hátrányosabb, mint az unióban. A munkabérben kimutatott relatív különbségek országonként hasonlóan alakulnak, és nem mondható el róluk, hogy jelentős mértékben meghatároznák a foglalkoztatási szerkezetet.
Az európai nemzetgazdaságok további átszervezésére reagálva a szolgáltatási szektorban úgy fokozható a foglalkoztatás, hogy a viszonylag jól fizetett, nagy termelékenységű területeken - üzleti szféra, oktatás, egészségügy, szociális ellátás - létesítenek munkahelyeket. Alapvető fontosságú, hogy az oktatás, az egészségügy és a szociális ellátás területére irányítsák át az állami kiadásokat, így járulva hozzá ahhoz, hogy a nők és az idősebbek nagyobb szerephez jussanak a munkapiacon.
Kitörési lehetőség: oktatás és képzés
A munka termelékenységének és minőségének fokozása, valamint a társadalmi befogadás elősegítése érdekében fontos, hogy a szerződéses forma rugalmasságához megfelelő alapokon nyugvó biztonság is társuljon, különösen a hosszú távú, stabil munka és az előrelépés tekintetében.
Az európai munkapiacokat nagyfokú fluktuáció jellemzi, ezt mutatja az alacsony keresetet és a csak bizonytalan megélhetést nyújtó munkakörök folyamatainak elemzése. Bár a kilencvenes évek második felében nem növekedett az alacsony fizetést adó munkahelyek száma az unión belül, arányuk még mindig 15 százalék körüli.
Az iskolai képesítés és a tanfolyami képzés nagy jelentőséggel bír a munkához jutásban. Az érvényben lévő munkapiaci politikák jelentős mértékben hozzájárulnak a piacra való belépéshez és előbbre jutáshoz, különösen a munkaügyi központok folyamatos képzései révén.
A munkapiaci reformok terén elért előrelépés ellenére az EU-nak összességében fokoznia kell erőfeszítéseit a szellemi tőkét jelentő tulajdon feltárásában, és meg kell valósítania a Lisszabonban 2010-re megfogalmazott célkitűzéseket.
Munkakeresés Európában
A már több mint fél éve magyarul is üzemelő Európai Foglalkoztatási Mobilitás Portálja (EURES) minden olyan információt tartalmaz, amely az európai állás- és tanulmányi lehetőségekkel foglalkozik. Az Európában működő foglakoztatási szolgálatok mind az EURES-en keresztül hirdetik az olyan álláslehetőségeket, amelyek érintik a más uniós országokból érkező munkavállalókat.
A megjelent hirdetések a foglalkozások széles tárházát tartalmazzák, és ezen belül állandó és szezonális lehetőségeket is kínálnak - mondta Oláh Beáta EURES-menedzser.
Valamennyi lehetőség tájékoztat arról, hogy milyen módon kell a munkára jelentkezni, és kivel kell kapcsolatba lépni. A kapcsolattartó személy általában az az EURES-tanácsadó, aki feldolgozza a jelentkezést, de bizonyos esetekben személyesen is kapcsolatba lehet lépni a munkáltatóval.
Eddig több mint nyolcvanezren regisztrálták magukat az oldalon
A portálon megtalálhatóak az Európai Gazdasági Térség országai és Svájc állami foglalkoztatási szolgálatainak élet-és munkakörülményekre vonatkozó információi is. Ennek célja, hogy tömör áttekintést nyújtsanak azokról a gyakorlati, jogi és adminisztratív kérdésekről, amelyek egy másik országba átköltözéskor fontosak lehetnek.
Az állami foglalkoztatási szolgálatok adatai országos, valamint regionális szinten a munkaerőpiacokkal kapcsolatos általános leírásokat tartalmazzák. Az információk rendszeresen, legalább évente kétszer frissülnek.
Az EURES információs oldalára eddig összesen 88 ezer 161 munkakereső regisztrálta önéletrajzát, és mintegy 3465 munkáltató kínált Európa-szerte álláslehetőséget. Magyarországon 2 699-en töltötték fel önéletrajzukat a rendszerbe, és 13 vállalat ajánlott munkát hazánkban. A legtöbben - szám szerint 16 ezer 400-an - Lengyelországból szeretnének más Európai országban dolgozni, míg a legtöbb munkalehetőséget, 288-at Spanyolországban kínáltak.
Álláskeresők regisztrálása országonként
(Forrás: Állami Foglalkoztatási Szolgálat)
országok álláskeresők
Ausztria 1060
Belgium 4104
Ciprus 224
Cseh Köztársaság 2087
Dánia 752
Észtország 886
Finnország 1636
Franciaország 4395
Németország 4784
Görögország 1989
Magyarország 2699
Izland 60
Írország 648
Olaszország 11207
Lettország 899
Liechtenstein 3
Litvánia 2096
Luxemburg 172
Málta 451
Hollandia 1876
Norvégia 555
Lengyelország 16700
Portugália 2950
Szlovákia 1617
Szlovénia 345
Spanyolország 11897
Svédország 2812
Svájc 627
Egyesült Királyság 3388
Más országok 5260