Folytatódik a szak- és felnőttképzésről szóló vita

A szakiskolákba, a szak- és felnőttképzésbe minél inkább be kell vonni a szürkegazdaság résztvevőit, a munkanélkülieket és az alulképzetteket - jelentette ki Sós Tamás (MSZP) a szak- és felnőttképzést érintő reformprogram végrehajtásához szükséges törvények módosításáról szóló előterjesztés általános vitájának folytatásában, kedden a parlamentben.
A szocialista képviselő szólt arról, hogy jelenleg az adott korosztály 19,6 százaléka vesz részt szakképzésben, és ezt az arányt szerinte célszerű lenne 30 százalékra emelni.
Ékes József (Fidesz) a gyakorlati képzést hiányolta a jelenlegi szakoktatási rendszerből. Hangsúlyozta, hogy a vállalkozásokat, gazdasági társaságokat is adókedvezményekkel kell érdekeltté tenni a gyakorlati képzésben, illetve ösztöndíj-rendszerek kialakításában.
Az ellenzéki képviselő felidézte, hogy az ösztöndíj-rendszer is hozzájárul ahhoz, hogy Nyugat-Európában egy jól képzett szakmunkás mérnöki keresetben részesül. Ékes József szerint az integrált szakképzés nem azt a gyakorlati képzést szolgálja, amire igénye van a gazdasági környezetnek, a munkaadóknak.
Gúr Nándor (MSZP) pozitívumként emelte ki, hogy az elmúlt években mintegy ötszörösére 6.600-ról 32.000 nőtt a tanulmányi szerződésekben résztvevő szakképzettek száma.
Kuzma László (KDNP) felszólalásában reformra hivatkozó fűnyíró elvvel vádolta a kormányt, hangsúlyozva, hogy a Lajtán túl céltalannak tekintik azt a szakképzést, amelynek támogatása nem éri el a GDP bizonyos hányadát, és - mint fogalmazott - ezen a területen Magyarország jelentősen alulteljesít.
Kormos Dénes (MSZP) a regionális szintet nevezte a legcélszerűbbnek a források biztosításához, mivel ott a gazdaság azon szereplői vannak túlsúlyban, akik közvetíteni tudják a munkaerőpiaci igényeket.
Kontur Pál (Fidesz) azokért a leginkább hátrányos helyzetű családokból kikerülő diákokért aggódott, akik általában lemorzsolódnak a szakképzésből. A fideszes képviselő bírálta a térségi integrált szakképző központok rendszerét, mert az szerinte elhanyagolja a művészeti oktatást, másrészt nem hagy keretet a kisebb szakoktatási intézményeknek.
Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter közölte: nem lehet azt gondolni ezekről az intézményekről, hogy ott egyszerre 8.000-en fognak egy osztályban ülni, hanem különböző iskolák tartoznak majd a rendszerbe. Megjegyezte: azt sem jelenti az integrált oktatás, hogy a művészeti képzés esetében vagy más területeken nem lesz mód egyedi oktatásra, sőt, erre a célra forrást is lehet igényelni.
Babák Mihály (Fidesz) túlpolitizáltnak nevezte a regionális szakképzési fejlesztési bizottságokat, amelyek meglátása szerint a megyei közgyűlések kétharmados jogait is sértik, feles törvényekkel. Úgy értékelte, hogy a magas színvonalú szakképzéshez először is működő gazdaság kell, ami jelenleg nincs Magyarországon.
Kiss Péter szerint legjobban a befektetőkre kell figyelni, hogy hoznak-e ide tőkét. Ez a kérdés elmondása szerint jelenleg is hasonlóan alakul, mint a két évvel ezelőtti rekordévben, és négymilliárd euró körüli befektetési összegre lehet számítani 2007-ben.
Az elnöklő Áder János az általános vitát lezárta.