Gábor állást kapott! - de előtte még karriertanácsadóhoz vittük

Gábor jelenleg egy „kényszermunkahelyen” dolgozik, olyan helyen, ahol kezdettől nem akart maradni, de mivel családja van, muszáj volt bevételhez jutnia. Mivel Gábor a találkozáskor azt mondta magáról, hogy nem tudja pontosan mit is szeretne, kicsit olyan sodródónak érzi magát a munka világában, ezért következő lépésként arra gondoltam, hogy egy coach-csal, karriertanácsadóval hozom őt össze. Szűcs Heléna sokáig ült az asztal túloldalán, hiszen 10 évig dolgozott fejvadászként, ezért tudja, hogy mi kell a munkáltatóknak. Heléna egyrészt hagyományos karriertanácsadással foglalkozik, másrészt olyan, főleg közép- és felsővezetők számára, akiknek nincs napi több órájuk az álláskeresésre, ő maga keres állást, minden ehhez kapcsolódó tevékenységet végez – azaz valójában kiszervezett munkakeresést végez.

Helénát először az érdekelte, hogy mik voltak Gábor tapasztalatai az álláskeresés során. Összesen 30-40 helyre küldött életrajzot, naponta másfél órát töltött álláskereséssel. Inkább hirdetéseket nézett, mert 50 perces regisztrációkat töltögetni egyszerűen a meglévő munkája mellett nem volt ideje. Ahogy múltkor már elmondta, állásinterjúig el sem jutott, egyetlen hívása volt, egy SSC keresett munkatársat. Azonban amikor az állásinterjú időpontjának egyeztetése miatt felhívták, épp olyan helyen volt, hogy nem tudott választ adni arra, mikor lenne alkalmas neki az interjú – többet pedig nem hívták. Ez is egy komoly tapasztalat volt neki.

A munkakeresés során arra kellett rájönnie, hogy sok mindent kipróbált életében, de valójában sosem találta meg a hivatását. Nem tudja pontosan, hogy mit akar csinálni – de a beszélgetések során kezdett benne körvonalazódni, hogy milyen terület áll a legközelebb hozzá. Több évet töltött vendéglátóiparban, de ezt semmiképp nem szeretné folytatni, annak ellenére, hogy végzettsége is ehhez kapcsolódik. Ám sem az időbeosztás miatt, sem a munka jellege miatt, nem vonzó számára ez a pálya. Irodai környezetre vágyik, nem étteremre, szállodára.

Szűcs HelénaSzűcs Heléna a karriermenedzsment során azt is felméri, hogy alkalmas-e az adott munkára a hozzá forduló ügyfél. Ilyen az, ha például sok éves alkalmazotti lét után vállalkozó akar lenni valaki – ebben is tudja támogatni, de nagyon át kell gondolni, mert látott már több rossz példát is erre. Ugyanígy, ha Heléna azt látja, hogy valaki nem tűri a monotonitást, mégis call centerbe akar menni dolgozni, akkor hosszú távon ez sem lesz számára kielégítő megoldás. Ettől is óva intene, nem mondja ki, hogy nem megfelelő ez a munka, de elmondja, hogy ott mire lehet számítani munkavállalóként.

A Gáborral való beszélgetés során egy újabb terület derült ki, melyben szívesen dolgozna: sőt, úgy érzi ezt szerette a legjobban pályája során. Ez a tördelés, kiadványszerkesztés, ezen a területen is dolgozott, tanulta is. Eddig nem írta bele az önéletrajzába, mert úgy gondolta, ezt az iparágat a válság tönkretette, ezért nem látott rá sok esélyt, hogy sikerrel pályázzon. De most kellő muníciót kapott Helénától és belevágna ebbe a pályába. A múltkori találkozás során én is azt éreztem, hogy az „adminisztrátori munka” nem elég konkrét, ez iránt nehéz lelkesedni, hivatásként tekinteni rá. Most látszott, hogy Gábor már konkrétabban tudja mit szeretne, már látja, hogy mi az a munkahely, ahová szívesen bemenne.

Heléna kérdése mindezek után arra irányult, hogy immár ennek tudatában, hogy tudja mi is érdekli, miben lenne szüksége segítségre az álláskeresésben? Gábor látja, hogy az új CV sokkal jobb, velősebb, több helyről kapott ilyen visszajelzést. Ám Helénának már kész akcióterve volt. „Szerintem céltudatosan kell állást keresni, ha te azt mondod, hogy a kiadványszerkesztés érdekel, akkor azt mondanám, hogy kezdjünk el lőni az ezen a területen dolgozó cégekre és álláshirdetés nélkül is küldjük be nekik az önéletrajzodat. Sőt, én mint karriertanácsadó, azt is fel tudom ajánlani, hogy összeszedjük azokat a cégeket, ügynökségeket, ahol szóba jöhet ilyen jellegű munkakör és akkor küldjük be, én írok hozzá ajánlást és én küldöm be a cégeknek a CV-t. A cégek legtöbb esetben nagyon meg szokták köszönni, ha így küldök be nekik potenciális jelöltetek, sőt akár akár fejvadászoknak is lehet ilyen módon jelentkezéseket küldeni. Van egy 90 aktív fejvadászcégből álló listám, így igen hatékony lehet a keresés ezen módja. Ezzel egyből kiugrasz, kitűnsz a jelentkezők közül – amikor én dolgoztam vállalati HR-esként, akkor nagyon örültünk egy –egy ilyen ajánlásnak. Főleg egy olyan munka esetében, amikor sok jelentkező van, amikor egy általánosabb pozíciót hirdetnek meg.”

Házi feladatnak azt adta Heléna magának és Gábornak, hogy mindketten gyűjtsék össze a médiával foglalkozó cégeket, aztán együtt összefésülik a lehetséges célpontokat. „Nagyon jó tapasztalatom van ezzel a módszerrel, például egy kommunikáció szakon végzett lánynak a CV-jét elküldtük az összes PR-cégnek, és most kezd az egyiknél. Nem is volt meghirdetve pozíció” – mondta el Heléna, aki azt is vállalta, hogy konkrét álláshirdetésre is felkészíti Gábort, ha kell. „Ha megvan a konkrét cég, ahová behívtak, akkor hívj fel, beszéljük át, hogy milyen kérdésekre lehet számítani, milyen válaszokat célszerű adni. Átbeszéljük, hogy miként magyarázz meg például bizonyos lukakat az önéletrajzban, bizonyos leépítéseket hogyan tálalj.”

UPDATE: A cikk írása közben tudtam meg a hírt: Gábor grafikai területen állást talált! Gratulálunk neki, nem mindennapi élmény volt bekapcsolódni egy álláskeresési folyamatba. Gábornak ez az álláslehetősége már találkozásaink előtt elindult, azonban ahogy ő mondja: „teljes meggyőződésem, hogy a tanácsokat követve sikerült volna munkát találnom kicsit később. Mindkét segítő nagyon jó benyomást tett rám szakmai és személyes szinten is. Ez utóbbi szintén nagyon fontos. A segítségük kiterjed a munkaerőpiac szinte minden regiszterére, nem csak a felsőre – ezt én korábban nem tudtam.”