Gyakran hiányoznak a roma munkavállalók

Becslések szerint Szlovákiában a romák kétharmada munkanélküli, Csehországban harmaduk, míg Magyarországon mintegy negyedük. Az ENSZ fejlesztési programjának (UNDP) részeként a közelmúltban készült el egy vállalati felmérés, amely arra keresi a választ, hogyan növelhető a romák foglalkoztatása. A Csehországban, Magyarországon és Szlovákiában megkeresett több tucat cégből mindössze 14 vállalkozott a válaszadásra. A visszautasításnak az is oka lehetett, hogy a "célcsoport" azonosítása külön feladat, sok helyen -állítoták a cégek - nem vezetnek statisztikát arról, ki honnan érkezett.

A felmérésben részt vevő vállalkozások döntő többségénél nem dolgoztak ki semmilyen speciális eljárásmódot, sem a romák felvételére, sem megtartásukra. Ezeknél a cégeknél azonban gyakorlat volt, hogy beilleszkedési és szakmai képzéseket szervezzenek az alkalmazottaknak.

Van, ahol az előítélet, van ahol a munkamorál miatt nem alkalmaznak romákat
A roma származású munkatársak jellemzően betanított és segédmunkát végeztek. A vállalkozások vezetőinek 85 százaléka állította, hogy teljesítményük, a szükséges gyakorlat megszerzése után, megegyezett a többi dolgozóéval. A megkérdezett roma munkavállalók pedig arról számoltak be, hogy nem tapasztaltak feszültséget maguk körül, vagy azt, hogy miután bebizonyították, ők is keményen dolgoznak, befogadták őket.

A cégvezetők azokra a kérdésekre, hogy milyen akadályai vannak a romák alkalmazásának, hangsúlyosan említették, hogy a roma alkalmazottaik nehezen tűrik a rendszeres munkaidő-beosztást, és gyakran hiányoznak is. Néhányan jelezték, hogy a hierarchia alacsonyabb szintjén állók sokszor elutasítóak a roma munkavállalókkal szemben. Többen ügyfeleik előítéletessége miatt nem alkalmaznak romákat bizonyos pozíciókban.

Több foglalkoztatási támogatást szeretnének a vállalatok
A romák rossz munkaerő-piaci helyzetének legfőbb okát azonban valamennyien az alacsony képzettségben és a hiányzó gyakorlatban látják. A vállalati vezetők jó része úgy véli, már rövid távon javulást eredményezne, ha a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásához több kedvezményt kapnának, illetve csökkennének a munkanélküli és szociális segélyek.

Az állami támogatások hosszú távú hatásait viszont megkérdőjelezi a Munkaügyi Szemle februári számában megjelent elemzés. Ennek szerzői a Dél-dunántúli régió vállalatainál végzett felmérés alapján, azt állapítják meg, hogy "a cégek csak addig foglalkoztatják a bértámogatásos dolgozókat, amíg az előírások szerint muszáj, utána új, szintén támogatott alkalmazottat keresnek."

Népszabadság