Harminc százalékkal több pénz 2005-ben a munkaügyre

Harminc százalékkal több pénz 2005-ben a munkaügyre
Az idei 67,2 után jövőre 88,3 milliárd forint áll majd rendelkezésre az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökre, a képzésre, az elhelyezkedés támogatására és a munkaerő-piaci esélyek javítására.
A magyar foglalkoztatási stratégia az európai irányelvekre épül. A legfontosabb feladatok a foglalkoztatási ráta növelése, a munka minőségének javítása és a produktivitás növelése, valamint a társadalmi kohézió erősítése és a befogadás elősegítése. A cél az, hogy 50-60 ezerrel gyarapodjon jövőre a foglalkoztatottak száma. A kormány tervei szerint a 2002-es évvel összehasonlítva 2006-ig 100-150 ezerrel növekedne a foglalkoztatottság - nyilatkozta Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter a csütörtöki rendkívüli kormányszóvivői tájékoztatón.
A miniszter elmondta: a jövő évi adó- és járuléktörvények, valamint a költségvetési törvény tervezete számos, a foglalkoztatást segítő új eszközt, támogatási formát irányoz elő. A gazdasági növekedés mellett a bérterhek csökkentésével, célzott támogatásokkal ösztönzik a foglalkoztatottak számának növekedését.
Munkahelyteremtés

Csizmár Gábor munkaügyi miniszter
Fotó: Magyarország.hu Az idei 67,2 milliárd forint helyett jövőre 88,3 milliárd forint áll majd rendelkezésre az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökre, a képzésre, az elhelyezkedés támogatására, a munkaerő-piaci esélyek javítására. Ez a 2004-es évhez képest 31 százalékos növekedést jelent.
Programjában a kormány vállalta, hogy ösztönzi és támogatja a beruházásokat, segíti a munkahelyet keresőket, valamint kedvezményekkel esélyt ad azoknak, akik helyzetüknél fogva hátránnyal indulnak. Ezeknek a megvalósításához szükséges források rendelkezésre állnak a Munkaerő-piaci Alapból és az európai uniós programokból. Ilyenek: a foglalkoztatás és a képzési támogatások, az Európa-terv humánerőforrás-fejlesztést célzó kezdeményezései, a területi kiegyenlítés, a közmunka, a rehabilitációs célú és a gazdaságfejlesztési programok.
Csökkennek a vállalkozások bérterhei
Csizmár Gábor kiemelte, hogy csökkennek a személyi jövedelemadó (szja) okozta terhek, ez által jelentősen mérséklődik a vállalkozásokra nehezedő bérnyomás is. Így a munkaadók könnyebben vállalhatják, hogy több dolgozót foglalkoztatnak. Jövőre az szja csökkenése - változatlan bérek mellett is - mintegy 2-3 százalékkal növeli a keresetek nettó összegét.
Mérséklődik a tételes egészségügyi hozzájárulás is, ami elsősorban az alacsonyabb keresetű kis- és középvállalkozásokat segíti. A részmunkaidős foglalkoztatás elősegítése érdekében pedig a jövőben az egészségügyi hozzájárulásnak csak a munkaidővel arányos részét kell a vállalkozásoknak megfizetniük. A következő év novemberétől minden munkáltató számára 1 500 forinttal csökken ez, a ma még 3 450 forintos összege.
Adó és járulékkedvezmények
A miniszter hozzátette, hogy 2005-ben számos más eszközzel is segítik a foglalkoztatás javítását. Így például 50 százalékos társadalombiztosítási járulékkedvezményt kapnak 9 hónapig azok a munkáltatók, akik pályakezdőket vagy olyan munkavállalókat alkalmaznak, akik gyes, gyed után szeretnének újra dolgozni. Az 50 év feletti tartós munkanélkülieket alkalmazó munkaadók ugyancsak kérhetik a társadalombiztosítási járulékok 50 százalékának kifizetését a Munkaerő-piaci Alaptól.
A társasági adókedvezmény révén jövőre már a létszámukat 30 dolgozóval, hátrányos régióban 15-tel bővítő kisvállalkozások is igénybe vehetik a fejlesztési adókedvezményt. A középvállalkozások esetében 150 dolgozóval, vagy hátrányos régióban 75-tel kell bővíteni ehhez a munkások létszámát.
A tárca vezetője megjegyezte, hogy a legfeljebb öt alkalmazottal működő mikrovállalkozások minden új foglalkoztatott után a minimálbér éves összegével csökkenthetik a társasági adó-, illetve személyi jövedelemadó-alapjukat. Azok a vállalkozások, amelyekben a foglalkoztatottak átlagos létszáma jövőre bővül, minden többletfoglalkoztatott után személyenként egymillió forinttal csökkenthetik az iparűzési adó alapjukat.
Ösztöndíjprogram
Az ösztöndíjprogram segítségével a pályakezdők a minimálbérnek megfelelő ösztöndíjat kapnak majd társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség nélkül, valamint az őket foglalkoztató munkáltatóknak sem lesz társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettsége bizonyos ideig a kifizetés után. Ez széles körben arra ösztönözheti a munkáltatókat, hogy támogassák a pályakezdők munkatapasztalat-szerzését - hangsúlyozta a szakminiszter.
A jövő évi költségvetésben 43 milliárd forint fedezete van a kormány által tegnap elfogadott Prémium évek programnak, amely révén a közszféra létszámleépítésre kijelölt idősebb munkavállalói nem kerülnek az utcára, hanem 60 százalékos ellátmánnyal három évig részmunkaidősként dolgozhatnak.
A kezdeményezés lehetőséget ad az 53-56 éves nőknek, illetve az 56-59 éves férfiaknak, hogy a felmondási és végkielégítési összeg helyett a nyugdíjazásukig ezt a formát válasszák. Az átmeneti időszak kedvező lehetőség a munkavállalónak, de a költségvetési finanszírozás is így könnyebb három évre elosztva, mivel a felmondási és végkielégítési összegeket egy időben kell kifizetni - tette hozzá a miniszter.
Felnőttképzési támogatások
Növekednek a foglalkoztatási és a felnőttképzési támogatások, amelyek a hátrányos helyzetű munkanélküliek beilleszkedését, munkaerő-piaci visszatérését szolgálják. Közel 90 milliárd forint jut a hagyományos és az új munkaerő-piaci és képzési programokra, a célzott járulékkedvezményekre. Jelentős - döntően uniós - források jutnak a civil szervezetek foglalkoztatási programjainak támogatására is - tette hozzá a miniszter.