"Három állás kell, hogy túléljek!" – hová vezet hosszú távon az új munkahelyi valóság?

Az amerikaiak alig bírják tartani a lépést az inflációval. Egyetlen általános megoldást találnak a problémára: még többet dolgoznak - derül ki egy friss kutatásból. A felmérés szerint az amerikai dolgozók legnagyobb csoportját kitevő millenial generáció (az 1981 és 1996 között született fiatal felnőttek) több mint fele egynél több állást vállal, hogy kiegészítse a jövedelmét.

Ami még megdöbbentőbb: a válaszadók közel egynegyede (24%) három munkát is végez, míg egyharmaduk (33%) négy vagy több bevételi forrással rendelkezik a főállásán túl.

Ezt a jelenséget nevezik „polyworking”-nek, és a mögötte húzódó okok sokrétűek.

Az egyik legfőbb tényező az infláció és a bérek viszonyának eltolódása. Az adatok szerint a fizetések növekedése lelassult, miközben az infláció tartósan 3% körül mozog – ez azt jelenti, hogy a munkavállalók reáljövedelme alig emelkedik. Ráadásul a helyzet még rosszabbra fordulhat, ha Donald Trump tervezett vámemelései valóban tovább srófolják az árakat.

A növekvő megélhetési költségek tehát egyre többeket kényszerítenek arra, hogy több lábon álljanak anyagilag, és újabb jövedelmi forrásokat keressenek, ha szeretnék megtartani az életszínvonalukat - írja a The Guardian. 

Nem csak a pénz miatt vált trenddé a polyworking?

Az Academized platform jelentése szerint sokan azért vállalnak több munkát, mert szeretnének félretenni, saját érdeklődési körüknek élni, vagy új készségeket elsajátítani a karrierjük előmozdítása érdekében. Az alternatív jövedelemforrások emellett egyfajta biztonsági hálót is jelentenek: ha az ember fő munkaadója bajba kerül, legalább nem marad teljesen bevétel nélkül. A felmérésben résztvevők heti plusz 5–20 óra munkával évente 12 000 és 45 000 dollár közötti extra bevételhez jutnak, ami jelentős anyagi különbséget jelent.

A jelenségnek kritikusai is vannak

Nadya Williams, a Institute for Family Studies szerzője például aggasztónak tartja a hosszú távú társadalmi hatásokat. Így fogalmaz: „A másodállás vállalása – és az, hogy valaki heti 40 órán felül is kénytelen dolgozni csak azért, hogy kifizesse a számláit – nem lehet társadalmilag elfogadott norma. Ma többet dolgozunk, mint a szüleink vagy nagyszüleink, és mindezt a családi idő rovására. Ez felemészt bennünket – testileg és lelkileg is. Ez az út nem az emberi kiteljesedés felé vezet, hanem attól egyre távolabb.”

Ez a munka világa 2025-ben

Lehetne azt mondani – nem is alaptalanul –, hogy ha a munkáltatók tisztességesen megfizetnék az alkalmazottaikat, nem lenne szükség másod- vagy harmadállásra. És ez igaz is. Csakhogy a realitás mást mutat: az emberek már nem bízhatnak kizárólag a főállásukban, így kénytelenek több irányból megteremteni a megélhetésüket – akár az egészségük vagy a magánéletük árán is.

A cégek annyit fizetnek, amennyit a piac megenged – és bár a munkaerőpiac továbbra is erős, a béremelések már rég nem tartanak ott, mint a pandémia utáni „nagy vándorlás” idején. 

A teljes munkaidőben dolgozóknak tehát nem érdemes jelentős fizetésemelésre számítani sem rövid, sem hosszú távon. Ezért a mai munkavállalók előtt egyre gyakrabban csak két lehetőség áll: polyworking vagy marad minden a megszokott kerékvágásban.

Vannak, akik úgy döntenek, nem vállalnak másodállást. Ők elégedettek a fizetésükkel, kiegyensúlyozott a munka-magánélet arányuk, jól bánik velük a munkáltatójuk, vagy hisznek abban, hogy van jövőjük a cégnél.

Mások viszont a polyworkinget az önállóság és vállalkozói gondolkodás egyik formájának látják. Ez a szemlélet az elmúlt öt évben indult startup-hullám egyik fő mozgatórugója is. Bár egy „side gig” – vagyis mellékes tevékenység – időt vesz el a családtól és a pihenéstől, segíthet félretenni tanulmányokra, nyugdíjra, vagy egyszerűen a biztonságosabb élethez. Ráadásul, attól függően, hogy mivel foglalkozik valaki, ez a másodlagos munka lehet élvezetes, sőt kielégítő is – új kihívásokat, változatosságot hozhat a mindennapokba.

Ha az ember élvezi, amit csinál, az önbizalmat is adhat. Sokan büszkék arra, hogy egyfajta „mini-vállalkozóként” működnek. Persze az extra munkaórák fárasztóak, és áldozatokkal járnak, de lássuk be: az életet a pénz könnyebbé teszi.

Azon vitatkozni, hogy a polyworking jó vagy rossz dolog-e, valójában félrevisz, mert nem a lényegről szól. Ez egyszerűen a munka világának új realitása. Az idők megváltoztak.

Már nem az van, hogy apa reggel 9-től délután 5-ig bejár egy irodába, majd hazahozza azt a fizetést, amiből telik egy kertvárosi házra, teniszklubra és nyugtatóra. A legtöbb családban ma már két kereső van, és olyan döntésekkel szembesülnek, amilyenekkel a szüleik, nagyszüleik sosem.

Ha a mai élet kényelmi elemeit – Netflixet, futárszolgálatot, iskolán kívüli sportokat, terepjárót vagy nyári táborokat – meg akarják engedni maguknak, választaniuk kell: máshol spórolnak, vagy vállalnak pluszmunkát. Nehéz út ez, de sokaknak nincs más lehetőségük.

Magyarországon is egyre gyakoribb

Ez a jelenség nem csupán az USA-ra jellemző, hanem a fejlett világ számos országában megfigyelhető. A millenialok, akik már nem „egy munkahely – egy élet” logikájában gondolkodnak, kénytelenek többféle módon pénzt keresni: másodállások, mellékes vállalkozások, szabadúszó projektek vagy digitális platformokon végzett munkák révén.

Erdélyi Dóra, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szenior elemzője az Economxnak nyilatkozott ebben a témában. A szakértő szerint a legtöbben anyagi okokból vállalnak egyszerre több munkát, ugyanakkor egyáltalán nem elhanyagolható indok a polyworking életformára az önmegvalósítás és a kreativitás megélésének vágya - amikor valakinek az életében a hobbiból, a szenvedélyből válik idővel bevételi forrás. Az Oeconomus elemzője mindezek mellett a kapcsolat- és a karrierépítés szándékát is meghatározó motivációs tényezőnek tartja. 

Lehet ezt a trendet véleményezni, azt mondani, hogy tetszik, vagy nem tetszik, el kell fogadni, hogy ez a jövő, ebbe az irányba tartunk, mert az Y és a Z generáció a jelen és a jövő munkavállalói, így egyre inkább ők diktálnak, és határozzák meg a folyamatokat – összegezte Erdélyi Dóra.

Erdélyi Dóra a polyworking kapcsán külön kiemelte a munka-és a magánélet egyensúlyának kérdését is. A sok munka miatt kitolódik az ismerkedés, a párválasztás, a családalapítás ideje, nincs kapacitás és idő ezekkel foglalkozni. Cserébe, aki fiatalon egyszerre másfél, két, három állásban is helyt áll, később akár komolyabb tőkével, például saját ingatlan és autó birtokában vághat bele a gyermekvállalásba.

A holdfényen is túl - Rejtő Jenő és a HR

- olvassa el korábbi cikkünk! 

kép: freepik