Hátránya is van a kiszervezésnek

A költséghatékony működés elengedhetetlenül fontos a vállalatok számára ahhoz, hogy győztesen vonuljanak ki a gazdasági válság ellen folytatott háború csatateréről. A cél elérésének egyik eszköze a vállalatcsoporton belüli szolgáltató központok (Shared Service Centerek, SSC) felállítása, amelyek központi "back office" jelleggel HR, számítástechnikai, adminisztrációs, beszerzési, vagy a pénzügyi szolgáltatói területen is működhetnek. A jellemzően multinacionális vállalatcsoportokon belül erős verseny folyik egy-egy SSC kialakításának megszerzéséért. Magyarországra 2005 óta több mint 50 multinacionális szolgáltató központ települt, és számuk a válság alatt is folyamatosan gyarapodott - írja az RSM DTM Hungary.

A gyakrabban előforduló megoldás, hogy a magyar társaság a csoport külföldi pénzügyi szolgáltatóközpontját veszi igénybe. Ez a forma igényli, hogy olyan kontrollpontok is beépüljenek a magasabb kockázatokat rejtő hazai folyamatokba, amelyek a munkaerő-költség megtakarítás mellett megóvják a társaságot a kiszervezés miatt esetlegesen megnövekedő adókockázattól, illetve ezek jogkövetkezményeitől. Magyarországon az FMCG szektor volt az elsők egyike, amely SSC központokba szervezte ki pénzügyi szolgáltatásait. Az uniós csatlakozás előtt minden szektort figyelembe véve, csak néhány központ működött, az SSC-k elszaporodása inkább az elmúlt öt évben volt számottevő. A globális válság ugyancsak gyorsított a kiszervezési folyamaton.

A számviteli feladatok közül a kiszervezés főként a standardizálható folyamatokat érintheti, ilyen lehet például az egyszerű számla tranzakciók rögzítése. A bonyolultabb feladatok, mint az éves beszámoló, vagy az adóbevallások elkészítése viszont már problémákat vethet fel. Így például, ha egy magyarországi székhelyű vállalat teljes számvitelét külföldre helyezik ki, akkor kérdés, hogy az APEH hogyan lesz képes eljárni a társaságnál.

Problémát vethet fel, ha a beérkező számlákat ab ovo egy adott külföldi címre kéri a szolgáltató központ, és ott tárolják azokat, hiszen egy esetleges adóellenőrzés során az adózó köteles 3 munkanapon belül az adóellenőrzés lefolytatásához szükséges iratokat bemutatni. Amennyiben a könyvelési tételeket külföldön, a számviteli nyilvántartásokat pedig idegen nyelven rögzítik, az adóhatóság részére akkor is magyar nyelvű fordítást kell biztosítani a tényállás tisztázása és a nyilvántartások ellenőrizhetősége miatt.

Az adóhatóság általában tisztában van azzal, ha egy-egy multinacionális társaság kiszervezte feladatai egy részét, s ezzel némileg lelassul az információ- és dokumentáció-áramlás egy vizsgálat lefolytatása alatt, azonban, ha a hatóság bármilyen hiányosságot talál, ugyanúgy megbüntetik a társaságot, mint "normál" esetben.

A szolgáltató centrumban felmerülő tartalmi tévedések - akár a téves előjellel, vagy rossz devizanemben lekönyvelt számlák - miatti adóbírság megelőzhető, ha egy helyi szakértői gárda is bevonható az ellenőrzési folyamatba. A helyi jelenlét nélkül még összetettebb a kérdés a könyvvizsgálat esetén, hogy hogyan tudja a magyar bejegyzett könyvvizsgáló a könyvvizsgálatot lefolytatni, ha a bizonylatokat a világ másik felén tárolják és a könyvelésért felelős szakemberek is külföldön tartózkodnak.