Ilyen a világon nincs! - ezek a "hungarikumok" a magyar nyugdíjrendszerben

A nők kedvezményes nyugdíját az Alaptörvényben engedélyezett pozitív diszkrimináció alapján 2011. január 1-jétől vezették be.

A nyugdíjkorhatár betöltése előtt akkor igényelhető ez a kedvezményes nyugdíj, ha egy nő teljesíti annak kettős időfeltételét: megszerez legalább 40 évi jogosító időt, azon belül pedig (a főszabály szerint) megszerez legalább 32 év, munkával szerzett szolgálati időt. A hiányzó legfeljebb 8 év időtartam a gyermeknevelési ellátások folyósítási tartamával szerezhető meg. A kettős időfeltétel teljesülése napját követően a nyugdíjkorhatár betöltéséig bármikor igényelhető a Nők40.

A magyar nyugdíjrendszerben ez az egyetlen nyugdíj, amelyet a korhatár betöltése előtt igénybe lehet venni, de nem ettől válik hungarikummá, hanem amiatt, hogy

a kedvezményes nyugdíj összegét nem kell csökkenteni a nyugdíjkorhatár betöltése előtti igénybevétel miatt.

A világ összes többi nyugdíjrendszerében a korhatár előtt igénybe vehető nyugdíjak összegét büntető levonás terheli amiatt, hogy a nyugdíjat igénybe vevő személy évekkel a korhatár betöltése előtt felhagy a járulékfizetéssel, és jogosult lesz a járadékra, azaz a nyugdíjra.

A korhatár előtt igénybe vehető nyugdíjakat terhelő levonás (málusz) mértéke jellemzően annyiszor 5%, ahány évvel a korhatár betöltése előtt állapítják meg a jogosult részére a nyugdíját. E logika alapján a kedvezményes nyugdíját például 62 éves korától igénybe vevő magyar hölgy nyugdíját élete végéig 15%-os levonásnak kellene terhelnie, ennyivel kisebb lenne a nyugdíja.

A külföldi nyugdíjrendszerekben ilyen büntető levonással biztosítják a rendszer biztosításmatematikai egyensúlyát, vagyis az ekvivalencia elv érvényesülését (leegyszerűsítve: a jogosult által élete során fizetett járuléktömeg egyezzen meg az általa igénybe vett járadék-, azaz nyugdíjtömeggel).

A Nők40 azonban levonás nélkül teljes nyugdíj - ettől abszolút hungarikum.

A Nők40 hungarikum jellegét erősíti, hogy a kedvezményes nyugdíj rendkívüli népszerűsége következtében 2011 óta de facto (azaz ténylegesen) kettős nyugdíjkorhatár alakult ki Magyarországon - írja dr. Farkas András. 

A nyugdíjkorhatár gendersemleges, az összes olyan EU-tagállam, ahol még eltér a két korhatár, egységesítést tervez. Az egységes nyugdíjkorhatár abból a szempontból a nők érdekeit szolgálja, hogy a nyugdíjrendszerekben nincs olyan kiegészítő eljárás, amely a női várható élettartam hosszától tenné függővé a nyugdíjmegállapítást és a nyugdíjkarbantartást (a nők mindenhol hosszabb ideig élnek, mint a férfiak, így a hosszabb élettartamra tekintettel kisebb nyugdíj lenne csak megállapítható). Ahol működnek a várható élettartamtól függő automatikus korrekciók, azok születési évjárat szerint, gendersemlegesen vizsgálják a várható élettartamokat (például Svédországban).

Magyarországon a nők nyugdíjkorhatára - noha a törvény szerint ugyanúgy 65 év, mint a férfiak esetében - de facto mégis mindössze 62 év körül ingadozik a nők kedvezményes nyugdíja tömeges igénybevétele miatt.

Ez duplán kedvezményes a nők számára, hiszen egyrészt nem terheli a korábban - így hosszabb időn át - igénybe vett nyugdíjukat semmilyen levonás, másrészt a 65  éves életkorban várható hosszabb további női élettartam ellenére sem kell a nyugdíj összegét kiigazítani.

Összességében a nők esetében magasabb várható további élettartam és a kedvezményes nyugdíj levonás-mentessége miatt a magyar nyugdíjrendszerben az élethossziglan mért nyugdíjpénz-áramlás alapján

• egy 65 éves korától nyugdíjas nő átlagosan 13%-kal nagyobb,
• egy kedvezményes nyugdíjban részesülő nő 25%-kal nagyobb

összeget kaphat élete során nyugdíjként, mint egy férfi.

Egy lehetséges jövőbeni magyar nyugdíjreform egyik fő kérdése lehet a Nők40 jövőjének az alakítása, és ezzel kapcsolatban a rugalmas nyugdíjba vonulás feltételeinek ismételt megteremtése a férfiak számára is. Ennek ára ugyanis éppen az lenne, hogy a korhatár betöltése előtt igénybe vett nyugdíjakat minden esetben olyan málusz terhelje, amelynek nagysága attól függne, hány évvel korábban venné valaki igénybe az ilyen nyugellátást. A nők javára az Alaptörvényben előírt pozitív diszkrimináció ez esetben a levonás kisebb mértékében nyilvánulhatna meg.

Hungarikumok a magyar nyugdíjrendszerben

A magyar nyugdíjrendszernek nyolc olyan speciális jellemzője is van, amelyek eséllyel pályázhatnának a hungarikum címre a legunikálisabb magyaros megoldások témakörében:

• a nettó magyar nyugdíjszámítás,
• a nők kedvezményes teljes nyugdíja és a de facto kettős magyar nyugdíjkorhatár (amelyről e hírlevelem szól),
• a korkedvezmény eltörlése és a rokkantsági nyugdíj megszüntetése,
• a nyugdíjskála pénzügyi perverzitása (az első húsz év szolgálati idő kétszer annyit ér, mint a második húsz év, pedig ennek éppen fordítva kellene lennie),
• a járulékplafon és a nyugdíjplafon egyidejű hiánya,
• a minimálnyugdíj bebetonozása,
• az egészségügyben alkalmazott nyugdíjpótló jövedelemkiegészítés fából vaskarika megoldása, és
• a foglalkoztatói nyugdíjpillér hiánya.

Miért nem számít több év tanulás, gyermeknevelés? - így lehetne igazságosabb a Nők40 nyugdíjrendszer

- olvassa el korábbi cikkünk a dr. Fakras András nyugdíjszakértőtől.