Ilyen állásokat kínálnak a munkaügyi központok

Július végén 339 ezer álláskereső szerepelt az NFSZ adatbázisában, ami havi alapon 6,4, éves alapon pedig 15,6 százalékos csökkenésnek felel meg. - Eddig év/év alapon szinte mindig a közmunkások számának változása hozta a csökkenést és ez valószínűleg nem változott most sem. A KSH adatai szerint tavaly augusztusban 195 ezren dolgoztak ebben a formában, míg az idei legfrissebb adatok júliusiak, akkor pedig már folyamatosan emelkedő trend mellett már közel 203 ezren dolgoztak közmunkásként - írja a Napi Gazdaság Online.

Az álláskeresők harmada régóta keres állást

Tágabb időintervallumban vizsgálva elmondható, hogy augusztusban 2002 óta nem volt ilyen alacsony az álláskeresők száma. Nem jó hír ugyanakkor, hogy az munkanélküliek mintegy harmada, 100,1 ezer ember, több mint 12 hónapja keres állást. Bár a statisztika szerint a számukban 5,1 százalékos csökkenés látható meg az egy évvel korábbi létszám viszonylatában.

Még, hogy semmit nem ér a diploma!

Sokat mondó adat az is, hogy az álláskereső diplomások száma nem éri el a 21 ezret (5,8 százalék az összes álláskeresőn belül), miközben a szakképzetlen, azaz a legfeljebb 8 általánost és a gimnáziumot végzettek száma meghaladja a 173 ezret (51 százalék az összes álláskeresőn belül).
Ezzel szemben a csak általános iskolát végzettek száma 137,4 ezer volt, azaz az összes munkakereső 40,5 százalékát ők jelentik. Ám a legtöbb álláskereső, mintegy 180,6 ezer fő (52,6 százalék) középfokú iskolai végzettséggel rendelkezett, az ő 30 százalékuk szakiskolát vagy szakközépiskolát, 45,6 százalékuk szakmunkásképzőt, 4,5 százalékuk technikumot, 19,8 százalékuk pedig gimnáziumot végzett - derül ki az NFSZ oldalán közzé tett adatokból.

Sok a pályakezdő

Augusztusban a nyilvántartásban 44,9 ezer pályakezdő szerepelt, arányuk az összes álláskereső között 13,3 százalékot jelentett. A legtöbb pályakezdő fiatalt Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben tartották nyilván, de e két megye mellett jelentős még a Hajdú-Bihar megyében regisztrált pályakezdő álláskeresők száma is. A pályakezdő álláskereső 39,9 százalékának legfeljebb általános iskolai, 23,7 százalékának szakiskolai vagy szakközépiskolai, 15,3 százalékának gimnáziumi, 15,5 százalékának szakmunkásképző és technikumi, 5,4 százalékának felsőfokú iskolai végzettsége volt.

A tárgyhó zárónapján, a 25 éven aluli korosztályba 55,9 ezer álláskereső tartozott, az 50 éven felüli állástalanok száma 97,3 ezer fő volt. Az előbbiek 16,5 százalékot, az utóbbiak pedig 28,7 százalékot képviseltek az álláskeresők között.

Az ország kettészakadása sajnos ezen adatokban is jól látszik - írja a Napi.hu: csak Borsod-Abaúj-Zemplén megyében több mint kétszer annyi regisztrált álláskereső van (41155), mint az egész nyugat-dunántúli régióban (18039). A toplistát így simán vezeti BAZ megye, amit - ha a fővárost (32556) nem számoljuk - Szabolcs-Szatmár-Bereg (30630) és Hajdú-Bihar (29871) követ. A lista másik végén már van egy kisebb meglepetés: a szokásos első Győr-Moson-Sopron megye (4709) a második helyre szorult, mivel Vas megyében ugyanis 53 fővel kevesebb álláskeresőt talált az NFSZ.

Az álláskeresők felének felkopik az álla

Rossz hír, hogy az álláskeresők több mint fele, egészen pontosan 50,7 százaléka semmilyen pénzbeli támogatást nem kapott. Összesen egyébként 167,2 ezer fő volt jogosult valamilyen pénzbeli ellátásra, akiknek a 31,5 százaléka álláskeresési ellátásban, a többiek pedig szociális jellegű támogatásban részesültek.

Újra voltak csoportos leépítések

Bár júliusban egyet sem regisztrált a hatóság, augusztusban már 867 embert bocsátottak el csoportos létszámleépítéssel. A legtöbben a Közép-Magyarországi régióban voltak kénytelenek ilyen formában búcsút inteni a munkahelyüknek, csak a fővárosban 318 embert bocsátottak el. Budapesten kívül száz főt meghaladó mértékben csak Baranya és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében jelentettek be csoportos leépítést.

Van még állás, elsősorban támogatott és egyszerű

Augusztus során összesen 50,1 ezer új üres álláshelyet jelentettek be a cégek országszerte az NFSZ felé. Rossz hír, hogy ezek többségéhez, 65,6 százalékához, avagy 32,9 ezer munkahelyhez kértek valamilyen támogatást. Ebből 20,5 ezer a közfoglalkoztatás valamely eszközét takarta.

Az adatok szerint augusztusban összességében 144,1 ezer álláslehetőség állt rendelkezésre, amelyből a zárónapon 70,3 ezer maradt üres, betöltetlen.

A legnagyobb támogatott munkaerőigény-kínálattal (ezek többsége közmunkát jelent egyébként) Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar megye rendelkezett, míg a legnagyobb (több mint 2 ezer fős) nem támogatott munkaerő-kereslettel Budapest, de Pest, Bács-Kiskun, Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron megyében is ezer fő feletti támogatás nélküli álláshely bővülés történt.

A hónapban a nem támogatott állások elsősorban az egyszerű ipari, a mechanikaigép-összeszerelő, egyszerű szolgáltatási és szállítási, bolti eladó, valamint konyhai kisegítő munkahelyeket fedték le.

A hónap végén egyébként a legtöbb betöltetlen állás Közép-Magyarországon volt, egészen pontosan 22333. A következő szereplő az Észak-Alföld volt 14714-el, míg a legkevesebb szabad munkahelyet a Dél-Dunántúlon (3633) találta a hatóság.

A megyék és Budapest sorrendjét egyértelműen a főváros nyerte, ahol 15878 betöltetlen állás volt, de sok cég nem talált megfelelő munkaerőt Pest (6455) és Hajdú-Bihar (6105) megyében sem.

Csökkent a munkanélküliségi ráta

Augusztusban a nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva 7,6 százalék volt, a munkavállalási korú népességhez mért relatív ráta pedig 4,9 százalékos értéket mutatott. A legalacsonyabb értékekkel továbbra is GyőrMoson-Sopron megye (2,2 százalék, illetve 1,5 százalék) rendelkezett, emellett megemlíthető még a 2 kedvező munkaerő-piaci mutatókkal rendelkező területek között Budapest, Vas, Pest, Komárom-Esztergom, illetve Veszprém megye is. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) által használt definíció szerinti 15-74 éves munkanélküliek száma a 2015. május - 2015. júliusi gördülő negyedévben 305,8 ezer főt tett ki, amely 6,8 százalékos munkanélküliségi rátát eredményezett. A munkanélküliségi ráta az előző év azonos időszakához képest 1,2 százalék-ponttal volt kevesebb.