Indiai tehenészek Sarudon
Másfél év telt el azóta, hogy megérkezett Sarudra hat indiai férfi, és a helyi szarvasmarhatelepen vállalt munkát. A lakosság kétkedve fogadta őket, ám bizonyítottak: munkához való hozzáállásuk párját ritkítja - írta a Heol.hu.
2015 novemberétől hat indiai fiatalembert alkalmaznaknak Sarudon.
Tejtermeléssel foglalkozunk, az állatok ellátására hozzávetőlegesen 30 főre van szükség. Sajnos nagyon nehezen, sőt - azt kell, mondjam - egyáltalán nem találtunk dolgozni akaró és felelős munkavállalókat, és ez veszélyeztette telepünk működését - mondta Sárközi Tamás, a Multiton Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. egyik tulajdonosa a Heol.hu-nak. Naponta 20-22 ezer liter tejet termelnek, amit egy ebesi sajtgyárban hasznosítanak. Eleinte főként helyi és környékbeli lakosok között toboroztak, de csak nagyon kevesen jelentkeztek, és akik eljutottak odáig, hogy felvegyék őket, hamarosan már nem álltak alkalmazásukban pontatlanság és hanyag munkavégzés miatt.
Tudomására jutott, hogy egy hozzájuk hasonló, de Nógrád megyében működő vállalkozásnál már régóta alkalmaznak indiai munkavállalókat. Felvették a kapcsolatot a nógrádi tulajjal, aki rendkívül pozitívan nyilatkozott az Indiából érkezett dolgozók munkához való hozzáállásáról, munkabírásáról, alkalmazkodóképességéről és tisztelettudásáról - írta a Heol.hu
Tojással dobálták a házukat
Egy évbe telt aztán, hogy a hat észak-indiai munkavállalót Sarudon alkalmazni tudják. Érkezésük nagy feltűnést keltett a kis dél-hevesi faluban. A lakosság megijedt, hogy illegális bevándorlókat akarnak betelepíteni Sarudra, és emiatt kezdetben ellenségesen viselkedtek az indiai fiatalemberekkel.
Megesett, hogy tojással dobálták meg azt a bérelt házat, amiben laknak. Sárközi Tamás akkor nyílt levelet írt a sarudi képviselő-testületnek, hogy nyugodjanak meg, az indiaiak tisztességes munkavállalók, akik valóban dolgozni jöttek hazánkba a jobb megélhetést keresve. Mint megtudtuk: Magyarországon 3-4-szeresét keresik meg annak a fizetésnek, amit otthon kapnának, és ez még úgy is megéri nekik, hogy hónapokat vannak távol a 2-3 napos repülőútnyira lévő hazájuktól. Időközben létszámuk ötre csökkent, mivel az egyikük családi okok miatt hazaköltözött, de hamarosan ketten is jönnek a helyére.
Az indiai fiatalemberek a fejőházban dolgoznak nap mint nap, három műszakban: az első fejés 4 órakor, a második délben, a harmadik pedig este 8-kor kezdődik. A l22 éves Pavan és a 35 esztendős Mangat feladata az, hogy betereljék a teheneket a fejőgéphez, megtisztítsák tőgyüket, majd elindítsák és befejezzék a fejést.
Pavan elmondta, hogy Pandzsábból érkezett, nőtlen és még legalább 10 évet tervez itt, azután mindenképpen hazájában szeretne családot alapítani. A munkájával nagyon elégedett, nincs oka panaszra, minden problémamentesen zajlik és ez nagyon tetszik neki. A beszélgetésünk nagyjából ennyiből állt, ugyanis nem örült annyira, hogy kizökkentették a munkavégzéséből.
Sárközi Tamás erre mosolyogva csak annyit mondott: „ha szabadnapot adok nekik, büntetésnek fogják fel.” Érdekességként hozzáfűzte azt is, hogy a többiek közül többen turbánt viselnek, mivel hosszú hajuk van, és állandó közlekedési eszközük a kerékpár, amivel képesek akár Tiszafüredre is áttekerni, ami valóban különleges látványt nyújt.
Heol.hu
Tejtermeléssel foglalkozunk, az állatok ellátására hozzávetőlegesen 30 főre van szükség. Sajnos nagyon nehezen, sőt - azt kell, mondjam - egyáltalán nem találtunk dolgozni akaró és felelős munkavállalókat, és ez veszélyeztette telepünk működését - mondta Sárközi Tamás, a Multiton Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. egyik tulajdonosa a Heol.hu-nak. Naponta 20-22 ezer liter tejet termelnek, amit egy ebesi sajtgyárban hasznosítanak. Eleinte főként helyi és környékbeli lakosok között toboroztak, de csak nagyon kevesen jelentkeztek, és akik eljutottak odáig, hogy felvegyék őket, hamarosan már nem álltak alkalmazásukban pontatlanság és hanyag munkavégzés miatt.
Tudomására jutott, hogy egy hozzájuk hasonló, de Nógrád megyében működő vállalkozásnál már régóta alkalmaznak indiai munkavállalókat. Felvették a kapcsolatot a nógrádi tulajjal, aki rendkívül pozitívan nyilatkozott az Indiából érkezett dolgozók munkához való hozzáállásáról, munkabírásáról, alkalmazkodóképességéről és tisztelettudásáról - írta a Heol.hu
Tojással dobálták a házukat
Egy évbe telt aztán, hogy a hat észak-indiai munkavállalót Sarudon alkalmazni tudják. Érkezésük nagy feltűnést keltett a kis dél-hevesi faluban. A lakosság megijedt, hogy illegális bevándorlókat akarnak betelepíteni Sarudra, és emiatt kezdetben ellenségesen viselkedtek az indiai fiatalemberekkel.
Megesett, hogy tojással dobálták meg azt a bérelt házat, amiben laknak. Sárközi Tamás akkor nyílt levelet írt a sarudi képviselő-testületnek, hogy nyugodjanak meg, az indiaiak tisztességes munkavállalók, akik valóban dolgozni jöttek hazánkba a jobb megélhetést keresve. Mint megtudtuk: Magyarországon 3-4-szeresét keresik meg annak a fizetésnek, amit otthon kapnának, és ez még úgy is megéri nekik, hogy hónapokat vannak távol a 2-3 napos repülőútnyira lévő hazájuktól. Időközben létszámuk ötre csökkent, mivel az egyikük családi okok miatt hazaköltözött, de hamarosan ketten is jönnek a helyére.
Az indiai fiatalemberek a fejőházban dolgoznak nap mint nap, három műszakban: az első fejés 4 órakor, a második délben, a harmadik pedig este 8-kor kezdődik. A l22 éves Pavan és a 35 esztendős Mangat feladata az, hogy betereljék a teheneket a fejőgéphez, megtisztítsák tőgyüket, majd elindítsák és befejezzék a fejést.
Pavan elmondta, hogy Pandzsábból érkezett, nőtlen és még legalább 10 évet tervez itt, azután mindenképpen hazájában szeretne családot alapítani. A munkájával nagyon elégedett, nincs oka panaszra, minden problémamentesen zajlik és ez nagyon tetszik neki. A beszélgetésünk nagyjából ennyiből állt, ugyanis nem örült annyira, hogy kizökkentették a munkavégzéséből.
Sárközi Tamás erre mosolyogva csak annyit mondott: „ha szabadnapot adok nekik, büntetésnek fogják fel.” Érdekességként hozzáfűzte azt is, hogy a többiek közül többen turbánt viselnek, mivel hosszú hajuk van, és állandó közlekedési eszközük a kerékpár, amivel képesek akár Tiszafüredre is áttekerni, ami valóban különleges látványt nyújt.
Heol.hu
Hogyan tekint egy HR szakember, egy fejvadász a közeli jövőre nemcsak a szakmáját, hanem Magyarország és a világ várható folyamatait kutatva?
Aki válaszol: Sipőcz Iván
Így dolgozunk - ezeket a dokumentumfilmeket nézd meg a munka világáról