Inflálódó nyugdíjak: Azonnali beavatkozásra lenne szükség

Januárban 5 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak, amihez az elszabadult infláció miatt júliustól 3,9 százalékos pótlólagos emelést rendelt el a kormány, és már szinte biztos, hogy a további drágulások miatt novemberben is lesz korrekció. Ennek ellenére a nyugdíjak az idén is csak kullognak az infláció után, ami főleg az alacsony nyugdíjúakat hozza nehéz helyzetbe. A Nyugdíjasok Országos Szövetsége (NYOSZ) azonnali beavatkozást sürget - írja a 24.hu.

A Nyugdíjasok Országos Szövetsége (NYOSZ) elnöke, Némethné Jankovics Györgyi lapnak elmondta, a kisnyugdíjasok fogyasztásának döntő részét az élelmiszer, a gyógyszer és a rezsi teszi ki. Ezek közül a legfrissebb, májusi KSH-statisztika az élelmiszereknél tavalyhoz képest az átlagosnál (10,7 százalék) jóval nagyobb, 18,6 százalékos emelkedést jelzett, de számos élelmiszer drágult 20–30, sőt 40 százalék felett is. A gyógyszereknél átlag alatti (3,3 százalék) áremelkedést mutatott a statisztika éves átlagban, a NYOSZ elnöke szerint azonban a nyugdíjasok egyes gyógyszereknél jelentős áremelkedést érzékelnek. A rezsi (gáz, áram, víz) viszont nem drágult a 2013-as befagyasztás óta.

A kis nyugdíjúak a statisztikákban jelzett hivatalos adatnál is nagyobbnak érzik az elszaladt inflációt, mert a vásárlásaik nagy részét kitevő termékek zöme az átlagnál jobban drágult, miközben nemigen vesznek tartós fogyasztási cikket, amelyek ára összességében stagnál a statisztika szerint.

A NYOSZ szerint gondoskodni kellene a kisnyugdíjak felzárkóztatásáról is. Ehhez pedig beáldozhatónak tartanák a 13. havi nyugdíjat és a GDP legalább 3,5 százalékos növekedéséhez kötött nyugdíjprémiumot. Álláspontjuk szerint – mivel ezek mögött nincs tényleges járulékfizetés – nem számítanak nyugdíjnak, hanem csak juttatások – aminek persze örülnek a nyugdíjasok. De a szolidaritás jegyében, úgy vélik, az ezen juttatásokra költött pénzből inkább fel kellene zárkóztatni a kisnyugdíjasok járadékait.

Fotó: unsplash.com