Inflálódó nyugdíjak: Azonnali beavatkozásra lenne szükség

A kisnyugdíjasok fogyasztásának döntő részét az élelmiszer, a gyógyszer és a rezsi teszi ki. Ők a statisztikákban jelzett hivatalos adatnál is nagyobbnak érzik az inflációt, mert a vásárlásaik nagy részét kitevő termékek zöme az átlagnál jobban drágult. A Nyugdíjasok Országos Szövetsége (NYOSZ) azonnali beavatkozást sürget.

Januárban 5 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak, amihez az elszabadult infláció miatt júliustól 3,9 százalékos pótlólagos emelést rendelt el a kormány, és már szinte biztos, hogy a további drágulások miatt novemberben is lesz korrekció. Ennek ellenére a nyugdíjak az idén is csak kullognak az infláció után, ami főleg az alacsony nyugdíjúakat hozza nehéz helyzetbe. A Nyugdíjasok Országos Szövetsége (NYOSZ) azonnali beavatkozást sürget - írja a 24.hu.

A KSH adatai alapján 2021 januárjában az öregségi nyugdíjasok kétharmada, azaz 1,6 millió ember kapott 160 ezer forintnál kevesebb ellátást (ez nagyjából az átlagnak felel meg), és több mint 333 ezer idős ember ellátása nem érte el a havi 80 ezer forintot.

A Nyugdíjasok Országos Szövetsége (NYOSZ) elnöke, Némethné Jankovics Györgyi lapnak elmondta, a kisnyugdíjasok fogyasztásának döntő részét az élelmiszer, a gyógyszer és a rezsi teszi ki. Ezek közül a legfrissebb, májusi KSH-statisztika az élelmiszereknél tavalyhoz képest az átlagosnál (10,7 százalék) jóval nagyobb, 18,6 százalékos emelkedést jelzett, de számos élelmiszer drágult 20–30, sőt 40 százalék felett is. A gyógyszereknél átlag alatti (3,3 százalék) áremelkedést mutatott a statisztika éves átlagban, a NYOSZ elnöke szerint azonban a nyugdíjasok egyes gyógyszereknél jelentős áremelkedést érzékelnek. A rezsi (gáz, áram, víz) viszont nem drágult a 2013-as befagyasztás óta.

A kis nyugdíjúak a statisztikákban jelzett hivatalos adatnál is nagyobbnak érzik az elszaladt inflációt, mert a vásárlásaik nagy részét kitevő termékek zöme az átlagnál jobban drágult, miközben nemigen vesznek tartós fogyasztási cikket, amelyek ára összességében stagnál a statisztika szerint.

A Nyugdíjasok Országos Képviselete (NYOK) nemrégiben azt jelezte, legalább 12 százalékos nyugdíjemelésre lenne szükség idén, de ez még azelőtt történt, hogy az MNB jelezte volna, ebben az évben 12,7 százalékos inflációval számol. Amikor a kormány áprilisban bejelentette a 3,9 százalékos nyugdíjemelést, még csak a márciusi inflációs adat volt meg, ami 8,5 százalékos drágulást jelzett átlagban, a nyugdíjasoknál pedig 8,3 százalékost – vagyis akkor a 3,9 százalékos emelés korrektnek tűnt. Azóta azonban még tovább emelkedtek az árak, és nem tudni, mi lesz még az év végéig.

A NYOSZ szerint gondoskodni kellene a kisnyugdíjak felzárkóztatásáról is. Ehhez pedig beáldozhatónak tartanák a 13. havi nyugdíjat és a GDP legalább 3,5 százalékos növekedéséhez kötött nyugdíjprémiumot. Álláspontjuk szerint – mivel ezek mögött nincs tényleges járulékfizetés – nem számítanak nyugdíjnak, hanem csak juttatások – aminek persze örülnek a nyugdíjasok. De a szolidaritás jegyében, úgy vélik, az ezen juttatásokra költött pénzből inkább fel kellene zárkóztatni a kisnyugdíjasok járadékait.

Fotó: unsplash.com