Ismét emelik a béreket az áruházláncok

A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnökére hivatkozva írja a Világgazdaság, hogy ősszel jöhetnek a bértárgyalások a Tescóval. A Metrónál a júniusban bemutatott bérrendezési tervet visszadobta a szakszervezet. A túl alacsony bérekkel a felmérések szerint szinte már a cégek járnak rosszul, mert könnyen veszítenek embereket, akik a konkurenciához mennek, ha keveset keresnek.

Kétszázezer forintos bér alatt illúzió a kereskedelmi dolgozók megtartása, az ennél alacsonyabb összegért foglalkoztatott árufeltöltőket vagy pénztárosokat már másnap tárt karokkal várja egy konkurens áruházlánc - mondta a Világgazdaságnak Karsai Zoltán, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnöke.
Példaként a Tescót hozta fel a KASZ elnöke: a legnagyobb üzletláncnál bruttó 197 ezer forint az alapbér, de a pótlékokkal együtt lényegében minden esetben meghaladja a 200 ezret a belépőszint, és erre jön még rá a 12-16 ezer forintos cafeteria. Ezzel a multival októberben egyeztetnek a jövő évi béremelésről. 8-10 százalékot akarnak elérni.

Gondot okozhat cafeteria kivezetése. Ha a munkáltatók az eddigi béren kívüli juttatásokat beépítenék a fizetésbe, az még járható út lenne, ha erre nem hajlandók, akkor csökken a dolgozó nettó bére - hívják fel a figyelmet a szakemberek. A legtöbb esetben az éppen csak a garantált bérminimum feletti, 180-185 ezres kezdő bruttó béreket igyekeznek 200 ezer fölé tornászni. Karsai Zoltán az OBI-t említette pozitív példaként: ott legutóbb februárban kezdtek tárgyalni, és a megállapodás már márciusban megszületett.

A Metro esetében szintén 20-30 ezer forintos különbség lehet a mostani és a kiharcolni kívánt fizetések között. A szakszervezet nem fogadta el az áruházlánc június közepén ismertetett bérrendezési tervét, amely szerint három lépésben emelnének. A Metro-dolgozók körében végzett reprezentatív felmérés szerint majdnem negyedük elhagyja a vállalatot, ha a bérhelyzet nem rendeződik.

Világgazdaság