Itt a rejtett hazai munkaerő-tartalék: 50–60 ezer ember munkába állhatna, vendégmunkások helyett

A hazai munkaerőhiány enyhítésében kulcsszerepet kaphat a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásának bővítése – derült ki a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) Rehabilitációs Konferenciáján, amelyről a Portfolio.hu számolt be. A rendezvényen hangsúlyozták: bár a fogyatékossággal élők és megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatási aránya mára eléri az 50%-ot, továbbra is jelentős, 50–60 ezres munkaerő-tartalék rejlik ebben a csoportban.

A BKIK immár öt éve működtet rehabilitációs tanácsadást, amely jogi és gyakorlati segítséget nyújt a cégeknek a megváltozott munkaképességű munkavállalók befogadásához. A kamara alelnöke, Balog Ádám arra hívta fel a figyelmet, hogy a valóban befogadó munkahely nem csak alkalmazkodik, hanem tanul is, és maga a BKIK is több megváltozott munkaképességű kollégát foglalkoztat adminisztratív és kreatív területeken.

A konferencián bemutatott adatok szerint a 2022-es népszámlálás alapján 270 ezer fogyatékossággal élő ember él Magyarországon, közülük 123 ezren mozgáskorlátozottak, és több mint felük 65 év feletti. Megváltozott munkaképességűnek az számít, akinek egészségi állapota 60% vagy annál kisebb. A rehabilitációs ellátás összege 43–71 ezer forint, míg a rokkantsági ellátásé 43–213 ezer forint.

Jelenleg 31 ezer fő dolgozik akkreditált, úgynevezett MMK-s cégeknél, ahol a foglalkoztatást az állam 75 milliárd forinttal támogatja. Évente további mintegy 6500 fő vesz részt fejlesztő foglalkoztatásban, míg a nyílt munkaerőpiacon 110–120 ezer megváltozott munkaképességű ember dolgozik kedvezmények és támogatások mellett. A kormány célja, hogy a 20–64 évesek foglalkoztatási rátája 2030-ra elérje a 85%-ot, amelyhez a megváltozott munkaképességűek integrációja is hozzájárulhat. Az állam több ösztönzőt is biztosít, például a szocho alóli mentességet, a rehabilitációs hozzájárulás alóli mentesülést, valamint a 2024 óta élő ingyenes helyközi és helyi utazási lehetőséget.

A konferencia egyik legfontosabb bejelentése a Héphaisztosz Klaszter megalakulása volt. A 14 MMK-s céget tömörítő új szerveződés összesen 3000 megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztat. A klaszter célja, hogy összekapcsolja a speciális hátterű munkavállalókat alkalmazó vállalkozásokat a nyíltpiaci cégekkel, akik így beszállítóként vagy bérgyártóként vehetik igénybe szolgáltatásaikat. A konferencián ezért egy külön piactér is megnyílt, ahol a rehabilitációs foglalkoztatók mutathatták be termékeiket és kapacitásaikat a potenciális megrendelőknek.

Gulyás Kovács Gergely, a klaszter elnöke és a Főnix MMK Nonprofit Kft. tulajdonosa elmondta: a tagvállalatok jelenleg csak 20–33%-os kapacitáskihasználtsággal működnek, így akár háromszor-ötször nagyobb teljesítményre is képesek lennének megfelelő piaci kapcsolatok mellett. Hozzátette: az MMK-s cégek versenyképes áron tudnak szolgáltatni, mivel állami bértámogatást kapnak, ezért olyan gyártási feladatokra különösen alkalmasak, amelyek nehezen gépesíthetők.

Mint mondta:

Nem biztos, hogy Ázsiából kellene beszerezni ehhez a munkaerőt a hazai cégeknek.

A klaszter és a BKIK január végén együttműködési megállapodást ír alá, tavasszal pedig országos roadshow indul a vállalati együttműködések ösztönzésére. A tervek között szerepel az olaszországi bemutatkozás is, hiszen több hazai MMK-s vállalat már ma is jelentős külföldi megrendeléseket lát el – a Főnix például a Nordica sícipőgyártó számára szerel össze síbakancsokat több száz fős üzemeiben.

kép: freepik