Januártól 3,1 százalékkal nőnek a nyugdíjak

Az emelés vonatkozik a 2009 január 1-je előtt megállapított öregségi nyugdíjakra, a rokkantsági nyugdíjakra, a baleseti rokkantsági nyugdíjakra, az özvegyi és szülői nyugdíjakra, az árvaellátásokra, a baleseti hozzátartozói nyugdíjakra. A mezőgazdaság szövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadékban, a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadékban valamint a baleseti járadékban részesülők ellátásai szintén 3,1 százalékkal emelkednek. Aki saját jogú nyugdíjban és özvegyi nyugdíjban is részesül, mindkét ellátása 3,1 százalékkal növekszik - derült ki.

A 13. havi nyugdíj intézménye megmarad. Ezt az Országgyűlés határozata alapján a 62. életévüket betöltött nyugdíjasok kaphatják, kivéve a rokkantsági és a hozzátartozói ellátásban részesülőket, akiknél nincs korhatár. Az országgyűlési határozat egy másik szigorítást is bevezetett, a 13. havi nyugdíj összege 2009-ben nem haladhatja meg a 80 ezer forintot. A 13. havi nyugdíjak arányos részeit márciusban és novemberben fizetik ki.

A korengedményes nyugdíjkorhatár intézménye korszerűsödött. Ez azt jelenti, hogy a 62 éves nyugdíjkorhatárt megelőzően 5 évvel lehet kérni. Meg kell azonban felelni az érintetteknek bizonyos szolgálati feltételeknek. Ez 40 év, de legalább 37 év szolgálati időt jelent. Az érintetteket ebben a tekintetben egyedileg bírálják el - mondta el Barát Gábor.

A főigazgató a jövőről szólva elmondta, hogy elemzések szerint a nyugdíjrendszer stabilitása hosszú távra - 2020 - biztosított. Hozzátette: ez nem jelenti azt, hogy ne kezdjünk el közösen gondolkodni arról, miként lehet a korhatár kérdéséhez hozzányúlni. Hozzátette: foglalkoztatáspolitikai, demográfiai, egészségügyi és más folyamatokat figyelembe véve kellene arról értelmes és korrekt vitát folytatni, hogyan lehetne egy átmenetet véghezvinni a nyugdíjrendszerben. Ez Barát Gábor véleménye szerint egy 2015 után hatályosuló és hosszabb átmenetet jelentő korhatáremelést jelenthetne.