Jelentősen csökkenhet a béremelkedés üteme idén

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentése szerint a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete tavaly decemberben 449 400 forint volt, 10,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.

2020-ban a bruttó átlagkereset 403 600 forintot ért el, 9,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A reálkereset 6,2 százalékkal emelkedett, a fogyasztói árak előző évhez mért 3,3 százalékos növekedése mellett.

Virovácz Pétert, az ING Bank vezető elemzőjét rendkívül meglepték a tavaly decemberi béradatok. A vállalati szférában átlag feletti, a tavalyi évben a legdinamikusabb bérnövekedést mutatta ki ugyanis a KSH. Ennek részben az lehet az oka, hogy a statisztika a teljes munkaidőben foglalkoztatottak béralakulását veszi figyelembe.

A koronavírus második hulláma során azonban ismét egyre többen térhettek át részmunkaidős foglalkoztatásra, így az összetételhatás felfelé húzhatta a béreket.
Az átlagkeresetek változása Magyarországon (2003-2020)
Erre utalhat az is, hogy a novemberinél is jobban csökkent az alkalmazottak száma az év utolsó hónapjában. A prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nagyobb mértékű volt 2020 decemberében, mint egy évvel korábban, az év végi bónuszok így jelentősen hozzájárulhattak az erős bérnövekedéshez, ami mindenképpen meglepő a tavalyi év gazdasági teljesítményének fényében - mutatott rá az ING szakértője.

Sokkal árnyaltabbá válik a kép, ha a béradatot összevetjük a decemberi hatalmas csalódást keltő kiskereskedelmi adattal. A fogyasztás és a bérnövekedés jelentősen elvált egymástól, ami részben jelentheti az óvatossági megtakarítások újbóli erősödését, de ugyanúgy azt is jelzi, hogy a valós bérkiáramlás és a rendelkezésre álló jövedelem növekedése a hivatalos bérstatisztikánál jóval mérsékeltebb lehet - vetette fel Virovácz Péter.

Szerinte a 2021-es bérdinamika jelentősen elmarad majd a 2020-ban mért átlagosan 9,7 százalékos növekedéstől. Egyrészt a minimálbéremelés is jóval csekélyebb mértékű idén, másrészt a vállalatok mozgástere is jelentősen beszűkülhetett a költségoldali nyomás és a bevételkiesés miatt - mutatott rá.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint viszont egyáltalán nem meglepő a tavalyi béremelkedés mértéke, ami a többi között a garantált bérminimum és a minimálbér tavaly januári megemelésének, valamint az egészégügyi dolgozóknak a járvány elleni küzdelem miatt évközben kifizetett, egyszeri juttatásnak köszönhető.

A szakértő a fizetések idei alakulásáról azt mondta: az országos béradatokat feljebb húzhatja az egészségügyi dolgozók fizetésének várható megemelése, ám ennek a pontos hatását még nehéz prognosztizálni. A minimálbér - korábbi évekhez képest alacsonyabb - 4 százalékos idei emelése szintén feljebb húzza a fizetéseket.

Ugyanakkor - az egészségügyi alkalmazottaknak szánt béremelés nélkül - a gyorsuló infláció miatt a reálbérek várhatóan csak 2-3 százalékkal emelkedhetnek az idén, ami kevesebb mint fele a korábbi évekre jellemző ütemnek.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője azt emelte ki, hogy decemberben a keresetek növekedése továbbra is dinamikus maradt, az éves átlagot meghaladta. Ez azt jelenti, hogy a működő ágazatok helyzete stabil, az év végi bónuszfizetések is jellemzően megtörténtek.

Ugyanakkor megjegyezte azt is, hogy a korlátozás alatt lévő ágazatokban a helyzet természetesen kedvezőtlen, az átlagos fizetés még azok körében is csökkent, akik megőrizhették teljes munkaidejüket. Az alkalmazottak száma az előző hónaphoz képest mérséklődött, ebben szezonális hatások mellett szerepet játszanak a novemberben bevezetett intézkedések is - mutatott rá.

Az idei béremelések a járványhelyzet miatt az előző években megszokottnál kedvezőtlenebbül alakulhatnak, az inflációt csak csekély mértékben haladhatják meg. Kérdés, hogy a béremelések mekkora része történik meg januárban és mekkora részét halasztják a munkáltatók későbbre.

Szintén kérdés, hogy a statisztikában tapasztalt tavalyi pozitív torzítás az idén mennyire válik negatívvá, az alacsonyabb átlagkeresetű nemzetgazdasági ágak újranyitása mennyivel húzza lejjebb az átlagkeresetet - vetette fel a Századvég Gazdaságkutató szakértője.

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője is előrebocsátotta, hogy a teljes munkaidőben dolgozó munkavállalók esetében továbbra is tartotta a vírus előtti dinamikát a bérnövekedés.

A tavaly még jelentős segítséget nyújtó erőteljes minimálbéremelés az idén kevésbé fog támaszt jelenteni. A Takarékbank szakértőinek várakozása szerint 2021-ben 8 százalékot elérő bérnövekedés és 4,5 százalékos reálbérnövekedés jöhet, mivel több szektorban továbbra is érzékelhető munkaerőhiány és láthatóan erőteljes maradt a bérdinamika a vírus által érdemben nem értintett szektorokban.

Egyes szektorok munkavállalóinak alkupozíciója némileg gyengébb maradhat, főleg a "szakmát is váltani kényszerülők" esetében, de a hiányszakmák és a képzett munkavállalók esetében csak kisebb lassulás várható a béremelkedési ütemben - jelezte.