Katasztrófa esetén nem kell dolgoznunk?

A munka törvénykönyvében az áll: ha elháríthatatlan ok miatt nem tud a dolgozó a munkahelyén megjelenni, akkor igazolt a távolléte, nem kell szabadságot kivennie, sem lecsúsztatnia a munka nélkül töltött időt. Ide tartozhat bármely olyan, a munkavállalónak fel nem róható ok, amely a munkahelyen való megjelenést megakadályozza, például árvíz vagy havazás miatti útakadályok, vagy bármilyen más természeti katasztrófa.

Vészhelyzetet hirdettek

Kidőlt fák nehezítik a közlekedést, a vasúti forgalom akadozik az időjárás miatt, az utak a vízátfolyások miatt többfelé járhatatlanok. Budapesten szélvihar tombol, Észak-Magyarországon és a Dunántúlon az esőzések miatt kiöntöttek a patakok – Miskolcon például vészhelyzetet hirdettek, és a polgármester arra kérte a lakosságot, mindenki segítsen a védekezésben.

Az azonban kérdéses, hogy a munkáltató szerint is „elháríthatatlan akadálynak” számít-e egy olyan vészhelyzet, mint amellyel az észak-magyarországi és a dél-dunántúli településeknek kell szembe néznie. Ha nem, akkor igazolatlan mulasztásnak számít a késés. Néhány cég vélekedhet úgy, hogy a dolgozóknak mindenképpen meg kell oldaniuk a munkahelyükre való bejutást, és a késéssel a ledolgozott munkaidejük rövidül meg. Természetesen a munkaadók el is térhetnek ettől: erre egyébként számos példa van, sok helyen megpróbálnak előre készülni a rendkívüli helyzetekre, és a vezetők előre deklarálják, hogy a késést elnézik-e, vagy sem.

Állampolgári kötelességnek számít az árvízvédelemben való részvétel, ezért ha valaki azért nem jelenik meg a munkahelyén, mert például homokzsákokat tölt, a munkaadó nem alkalmazhat szankciókat. A munkahelyről való távollét idejére – ha munkavégzés nem történik – munkabért nem kötelező fizetni a dolgozónak. A távolléti díj akkor jár, ha a munkáltató engedélye alapján vagy épp a cég működésében felmerült okból nem kell munkát végezni. Akkor is ilyen jogcímen jár a bér, ha valaki például véradáson vesz részt vagy bírósági tárgyalásra kell mennie munkaidőben, vagy épp polgári szolgálatot végez.

A megoldás: távmunka és vészforgatókönyv

Egy 2009-es válságkezelési kutatásból az derült ki, hogy a válaszadók kevesebb mint negyede rendelkezik csak vészforgatókönyvvel. A DGS Global felmérésének adatai a gazdasági válság kezelésére használható HR-eszközök hiányára utaltak, ám a tanácsadó cég szerint az eredmény általános következtetésként is megállja a helyét. A cég szakértői eddig például alig találkoztak olyan szervezettel, amely rendelkezett volna forgatókönyvvel természeti katasztrófákra, országos sztrájkokra, politikai válságokra vagy akár egy járványra.

A felmérés szerint létre kell hozni úgynevezett vállalati válságstábokat, illetve azonosítani a kulcsmunkatársakat és a kulcsfunkciókat, meghatározni, hogy a távmunkát mely területen lehet bevezetni. A külföldi tulajdonú vállalatok felkészültebbek, mint a magyar cégek – ugyanis az 57 százalékuknál van válságprogram. A krízistervvel rendelkezők között azonban akadnak állami és önkormányzati tulajdonú szervezetek is, amelyeknek – érthető módon – különösen fontos a megfelelő felkészültség.