Két számjegyű bérnövekedés lehet 2020-ban
A Sberbank 5-7 százalékpontos bruttó bérnövekedést tart valószínűnek 2020-ra összgazdasági szinten közfoglalkoztatottakkal együtt, amennyiben nem lesz központi minimálbér-emelés. Abban az esetben, ha lesz, akkor az fel tudja emelni az előbbi számot akár a 8-10 százalékpontos tartományba is.
A Sberbank 5-7 százalékpontos bruttó bérnövekedést tart valószínűnek 2020-ra összgazdasági szinten közfoglalkoztatottakkal együtt, amennyiben nem lesz központi minimálbér-emelés. Abban az esetben, ha lesz, akkor az fel tudja emelni az előbbi számot akár a 8-10 százalékpontos tartományba is.
A Sberbank a közfoglalkoztatottakkal együtt 2020-ra bruttó 385 000 forintos (1170 eurós) átlagbért valószínűsít. A bank szerint a gyenge forint amiatt számít leginkább, mert a bérek vásárlóértékét csökkenti, mivel a fogyasztás jelentős részét teszik ki az import termékek, azok ára pedig a gyenge forint miatt emelkedik.
Korábban Török Zoltánt, a Raiffeisen Bank főosztályvezetőjét kérdeztük a gyengülő forint béremelkedésre gyakorolt hatásáról. Török elmondta, hogy a Raiffeisen 2019-es előrejelzése szerint körülbelül 10%-os béremelésre számíthatnak a magyar munkavállalók idén, ami euróban kifejezve csupán 6% lesz, ha továbbra is kitartóan gyenge lesz a forint 2019-ben. (Török Zoltán az utóbbi napokban kialakult 330 forintos euró árral számolt, aminél volt gyengébb is a forint az előző héten - a szerk.) A forint erősödése esetén Török becslése szerint az euróban értett béremelés kedvezőbben alakul, és várhatóan 7-7,5% lesz idén. A Raiffeisen előrejelzése szerint 2020-ban fordulópont jön, mert csak egy számjegyű lesz a forintban mért átlagos bruttó béremelés.
A bérek és a gyenge forint szerepe a hazatelepülésben
A Sberbank úgy látja, hogy a gyenge forint árfolyam döntően nem befolyásolja a külföldön élők hazatelepülési szándékát. Álláspontjuk szerint, ha mindenképpen ennek hatását akarjuk vizsgálni, akkor az inkább csökkenti a hazatelepülés esélyét, hiszen hazai kiadásaik devizában a gyenge forint miatt csökkennek, vagyis a külföldről hazautalt devizájuk egyre többet ér, ami kevésbé ösztönző a hazatérésre.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank főosztályvezetője szerint a külföldön dolgozó magyarok hazatérését valamennyire támogatja a bérek átlagos emelkedése, különösen azok a jelentős, szakágazatokat érintő emelések, amelyek belesimulnak a statisztikába, holott jóval magasabbak annál - mondta Török Zoltán. Így szaporodnak a példák a hazatelepülésre akkor is, ha a nyugati béreknél kevesebbet kapnak itthon, de más tényezőket figyelembe véve, már megéri hazaköltözniük.
Fotó: pexels.com
A Sberbank a közfoglalkoztatottakkal együtt 2020-ra bruttó 385 000 forintos (1170 eurós) átlagbért valószínűsít. A bank szerint a gyenge forint amiatt számít leginkább, mert a bérek vásárlóértékét csökkenti, mivel a fogyasztás jelentős részét teszik ki az import termékek, azok ára pedig a gyenge forint miatt emelkedik.
Korábban Török Zoltánt, a Raiffeisen Bank főosztályvezetőjét kérdeztük a gyengülő forint béremelkedésre gyakorolt hatásáról. Török elmondta, hogy a Raiffeisen 2019-es előrejelzése szerint körülbelül 10%-os béremelésre számíthatnak a magyar munkavállalók idén, ami euróban kifejezve csupán 6% lesz, ha továbbra is kitartóan gyenge lesz a forint 2019-ben. (Török Zoltán az utóbbi napokban kialakult 330 forintos euró árral számolt, aminél volt gyengébb is a forint az előző héten - a szerk.) A forint erősödése esetén Török becslése szerint az euróban értett béremelés kedvezőbben alakul, és várhatóan 7-7,5% lesz idén. A Raiffeisen előrejelzése szerint 2020-ban fordulópont jön, mert csak egy számjegyű lesz a forintban mért átlagos bruttó béremelés.
A bérek és a gyenge forint szerepe a hazatelepülésben
A Sberbank úgy látja, hogy a gyenge forint árfolyam döntően nem befolyásolja a külföldön élők hazatelepülési szándékát. Álláspontjuk szerint, ha mindenképpen ennek hatását akarjuk vizsgálni, akkor az inkább csökkenti a hazatelepülés esélyét, hiszen hazai kiadásaik devizában a gyenge forint miatt csökkennek, vagyis a külföldről hazautalt devizájuk egyre többet ér, ami kevésbé ösztönző a hazatérésre.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank főosztályvezetője szerint a külföldön dolgozó magyarok hazatérését valamennyire támogatja a bérek átlagos emelkedése, különösen azok a jelentős, szakágazatokat érintő emelések, amelyek belesimulnak a statisztikába, holott jóval magasabbak annál - mondta Török Zoltán. Így szaporodnak a példák a hazatelepülésre akkor is, ha a nyugati béreknél kevesebbet kapnak itthon, de más tényezőket figyelembe véve, már megéri hazaköltözniük.
Fotó: pexels.com
Hogyan tekint egy HR szakember, egy fejvadász a közeli jövőre nemcsak a szakmáját, hanem Magyarország és a világ várható folyamatait kutatva?
Szexuális zaklatás a munkahelyen – Michael Douglastől Nicole Kidmanig