Folyamatosan csökken a magyar béremelkedés mértéke
A Raiffeisen 2019-es előrejelzése szerint körülbelül 10%-os béremelésre számíthatnak a magyar munkavállalók idén, ami euróban kifejezve csupán 6% lesz, ha továbbra is kitartóan gyenge lesz a forint 2019-ben. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank főosztályvezetője szerint a magyarországi bérek közelítettek valamennyit a visegrádi országok béreihez, de az nem biztató, hogy 2017 óta a béremelkedés mértéke forintban és euróban is csökken Magyarországon.
Az elmúlt két évben felgyorsult a bérnövekedés Magyarországon: 2017-ben 13%-os, '18-ban pedig 11,5%-os volt átlagosan a nettó és a bruttó béremelkedés forintban kifejezve a statisztikai hivatal adatai szerint. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank főosztályvezetője kérésünkre kiszámolta, hogy ez az emelés euróban kifejezve 2017-ben 13%, 2018-ban 8,1% volt.
A Raiffeisen 2019-es előrejelzése szerint körülbelül 10%-os béremelésre számíthatnak a magyar munkavállalók idén, ami euróban kifejezve csupán 6% lesz, ha továbbra is kitartóan gyenge lesz a forint 2019-ben. (A szakértő az utóbbi napokban kialakult 330 forintos euró árral számolt, aminél volt gyengébb is a forint az előző héten - a szerk.) A forint erősödése esetén Török becslése szerint az euróban értett béremelés kedvezőbben alakul, és várhatóan 7-7,5% lesz idén. A bank előrejelzése szerint 2020-ban fordulópont jön, mert csak egy számjegyű lesz a forintban mért átlagos bruttó béremelés.
A hivatalos nettó átlagfizetés júniusban 242 600 Ft volt, ami 330-as árfolyamon számítva 735 eurót jelent. Felmerül a kérdés, hogy mikor maradtunk le a visegrádi országok mögött, és mikorra zárkózhatunk fel látványosabban. Török Zoltán elmondta, hogy a 2006-2016 között összeszedett 20-30% hátrányt nem lehet pillanatok alatt ledolgozni úgy, hogy közben a visegrádiak is emelték és emelik a béreket. A különbség csökkent valamennyit, de az nem biztató, hogy 2017 óta a béremelkedés mértéke forintban és euróban is csökken Magyarországon.
A jelentős forint leértékelődés hatással van az inflációra. Másfél éves időtávban a leértékelődés egy része megy rajta keresztül, de nem az egész - mondta Török Zoltán azzal kapcsolatban, hogy a lakosság életszínvonalának alakulását tekintve leginkább az infláció számít. Ez azonban minden egyén esetében másként csapódik le, ugyanis a személyes fogyasztói kosarat - ami mindenkinél más - különbözőképpen érinti. A munkáltatók esetében szintén annyira egyedi esetek vannak, hogy nem lehet általános érvényben megfogalmazni a forint gyengülés hatásait a vállalkozásokra: tegyük fel, hogy euróban szeretné számolni a profitot, akkor neki az erős forint jobb, mint a gyenge.
A külföldön dolgozó magyarok hazatérését mindazonáltal valamennyire támogatja a bérek átlagos emelkedése, különösen azok a jelentős, szakágazatokat érintő emelések, amelyek belesimulnak a statisztikába, holott jóval magasabbak annál - mondta Török Zoltán. Így szaporodnak a példák a hazatelepülésre akkor is, ha a nyugati béreknél kevesebbet kapnak itthon, de más tényezőket figyelembe véve, már megéri hazaköltözniük.
A Raiffeisen 2019-es előrejelzése szerint körülbelül 10%-os béremelésre számíthatnak a magyar munkavállalók idén, ami euróban kifejezve csupán 6% lesz, ha továbbra is kitartóan gyenge lesz a forint 2019-ben. (A szakértő az utóbbi napokban kialakult 330 forintos euró árral számolt, aminél volt gyengébb is a forint az előző héten - a szerk.) A forint erősödése esetén Török becslése szerint az euróban értett béremelés kedvezőbben alakul, és várhatóan 7-7,5% lesz idén. A bank előrejelzése szerint 2020-ban fordulópont jön, mert csak egy számjegyű lesz a forintban mért átlagos bruttó béremelés.
A hivatalos nettó átlagfizetés júniusban 242 600 Ft volt, ami 330-as árfolyamon számítva 735 eurót jelent. Felmerül a kérdés, hogy mikor maradtunk le a visegrádi országok mögött, és mikorra zárkózhatunk fel látványosabban. Török Zoltán elmondta, hogy a 2006-2016 között összeszedett 20-30% hátrányt nem lehet pillanatok alatt ledolgozni úgy, hogy közben a visegrádiak is emelték és emelik a béreket. A különbség csökkent valamennyit, de az nem biztató, hogy 2017 óta a béremelkedés mértéke forintban és euróban is csökken Magyarországon.
A jelentős forint leértékelődés hatással van az inflációra. Másfél éves időtávban a leértékelődés egy része megy rajta keresztül, de nem az egész - mondta Török Zoltán azzal kapcsolatban, hogy a lakosság életszínvonalának alakulását tekintve leginkább az infláció számít. Ez azonban minden egyén esetében másként csapódik le, ugyanis a személyes fogyasztói kosarat - ami mindenkinél más - különbözőképpen érinti. A munkáltatók esetében szintén annyira egyedi esetek vannak, hogy nem lehet általános érvényben megfogalmazni a forint gyengülés hatásait a vállalkozásokra: tegyük fel, hogy euróban szeretné számolni a profitot, akkor neki az erős forint jobb, mint a gyenge.
A külföldön dolgozó magyarok hazatérését mindazonáltal valamennyire támogatja a bérek átlagos emelkedése, különösen azok a jelentős, szakágazatokat érintő emelések, amelyek belesimulnak a statisztikába, holott jóval magasabbak annál - mondta Török Zoltán. Így szaporodnak a példák a hazatelepülésre akkor is, ha a nyugati béreknél kevesebbet kapnak itthon, de más tényezőket figyelembe véve, már megéri hazaköltözniük.
- 2026.11.19Dr. Berke Gyula - Nehéz munkavállalói helyzetek - figyelmeztetéstől a munkaviszony megszüntetéséig Hogyan kezelhetők jogszerűen a nehéz munkavállalói helyzetek, a teljesítményproblémáktól a kötelezettségszegésig? Előadásunk bemutatja a figyelmeztetés, a felmondás és a munkaviszony megszüntetésének legfontosabb szabályait, valamint a megfelelő dokumentáció szerepét.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.24A megtartás kulcsa 2026 – Vezetői konferencia Mitől lesz egy munkahely valóban megtartó? 6700 fős országos kutatás, vezetői kerekasztalok és jó gyakorlatok. Hallgasd meg azokat a vezetőket, akik a megtartást a gyakorlatban is sikeresen megvalósítják!
Részletek
Jegyek
- 2026.12.03Dr. Sipka Péter - Mesterséges intelligencia a munkavégzésben - lehetőségek, korlátok és felelősség Hogyan használható biztonságosan és jogszerűen a mesterséges intelligencia a munkahelyen, különösen a HR-területen? Előadásunk bemutatja az AI-használat jogi és adatvédelmi korlátait, a felelősségi kérdéseket és a belső szabályozás legfontosabb szempontjait.
Részletek
Jegyek
- 2026.12.09Dr. Kollár Gergő - Munkáltatói ellenőrzés és adatvédelem - e-mail, kamera, home office Meddig terjedhet a munkáltatói ellenőrzés, és hogyan védhető a munkavállalók magánszférája? Előadásunkon bemutatjuk az ellenőrzés legfontosabb jogi és adatvédelmi szabályait, gyakorlati példákkal.
Részletek
Jegyek


Conflict Night: rémálom HR-helyzetek a színpadon