Kevesebb külföldi dolgozik Magyarországon

Bóth János (MSZP), az albizottság tagja arról érdeklődött, hogy van-e becslés a külföldön dolgozó magyarok, illetve a Magyarországon dolgozó külföldiek egyenlegéről. A főosztályvezető elmondta: jelenleg az unió egy sor tagállamában már a Magyarországgal együtt csatlakozó országok állampolgárai is szabadon vállalhatnak munkát. Ezeknek a munkavállalóknak, illetve foglalkoztatójuknak csak elvi regisztrációs kötelezettségük van, szankciók nélkül. Így pontosan nem ismerhető a számuk. Ez vonatkozik például a Magyarországon dolgozó szlovákokra is.

Az adóhatóság felé viszont mind a foglalkoztatóknak, mind a kereső tevékenységet végzőknek adatszolgáltatási kötelezettségük van. Amennyiben jogszabály-módosítás lehetővé teszi Magyarországon az APEH-adatok munkaerő-piaci feldolgozását, illetve továbbítják őket egy európai adatgyűjtéshez, és az egyes tagországok hasonlóan adatokat szolgáltatnak, akkor valamennyi tagállam rendelkezésére állnak majd a pontos adatok arról, hogy melyik tagállamban, mennyi állampolgáruk dolgozik.

Somodi Istvánné a Magyarországon munkát vállaló külföldiek létszámáról szólva elmondta: ez csökkenő tendenciát mutat. Régebben évente körülbelül húszezer külföldi dolgozott Magyarországon, ez az utóbbi években ötvenezer körülire erősödött, de például már az idei első negyedév azt mutatja, hogy az előző évek azonos időszakához képest csökkent az érdeklődés a magyarországi munkavállalás iránt. Ez jellemzi például a román állampolgárok magyarországi munkavállalását is.

Magyarország Románia és Bulgária európai uniós belépésekor nem biztosított szabad munkavállalást e két ország állampolgárainak, ezt fokozatosan kívánja elérni. Ennek keretében 219 szakmában automatikusan biztosítja a két ország állampolgárainak a munkavállalási engedélyt. Az első negyedéves tényadatok alapján a szaktárca azt javasolja a kormánynak, hogy 28-cal bővítsék e szakmák körét. A javaslat jelenleg tárcaegyeztetésen van. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium például azt szorgalmazza, hogy mielőbb legyen szabad a munkavállalás a két új tagállam állampolgárainak. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium szerint a kellően alapos munkaerő-piaci elemzéshez legalább egyéves időszak adatai szükségesek.

Kiss Ferenc (MSZP), az albizottság elnöke ezzel egyetértett, és támogatta, hogy az egyéves adatok alapján készüljön részletes elemzés a Romániából és Bulgáriából érkező munkavállalók munkaerő-piaci hatásáról.