Ki dönt a szabadság kiadásáról?

A munkavállaló jogai a szabadság kiadásánál

A szabadság 1/4-ével a munkavállaló rendelkezik. Ennek azonban az a feltétele, hogy a munkavállaló legalább 3 hónapja munkaviszonyban álljon a munkáltatónál, és hogy a szabadság kezdete előtt legalább 15 nappal jelentse be a munkáltatói jogkör gyakorlójának a szabadság kiadására vonatkozó igényét.

Ha a munkaviszony év közben kezdődött, a szabadság arányos része jár a munkavállalónak. Amennyiben a rendes szabadság kiszámításánál töredéknap keletkezik, a fél napot elérő töredék egész munkanapnak számít.

A szabadság kiadásának szempontjai

A munkáltatónak a szabadság kiadásánál mérlegelnie kell egyrészt a munkahely működéséhez fűződő érdekeket, másrészt természetesen a munkavállaló személyes érdekeit is. Érdemes előre megtervezni a szabadságolás rendjét, hogy minden munkavállaló már jóval a nagy szabadságolási hullám előtt megszervezhesse a pihenését, és felkészülhessen az esetleges helyettesítésre. Nagyobb létszámú üzemekben, gyárakban a szabadságokat úgy is ki szokták adni, hogy a termelést egyszerre leállítják, és minden munkavállaló abban az 1-2-3 hétben köteles szabadságra menni (ezt nevezik leállásnak).

Az idényjellegű, szezonális munkáknál nem lehet akármikor szabadságot kivenni, az ilyen munkahelyeken fel kell készülni arra, hogy például nem nyáron, hanem az év másik időszakában tudnak csak szabadságot adni a munkavállalóknak. A munkavállaló azonban az Mt. alapján ilyenkor is rendelkezhet a szabadságának 1/4-ével: azonban valószínű, hogy a többit nem adja ki a munkáltató a dolgozó tetszése szerint.

Az Mt. 65. §-a (3) bekezdésének e) pontja alapján a munkáltató az éves szabadságolási tervet köteles véleményeztetni az üzemi tanáccsal.

Az aktív pihenést csak az szolgálja, ha a munkavállaló egyszerre huzamosabb ideig szabadságon van. Így kettőnél több részletben csak a munkavállaló kérésére lehet kiadni a szabadságot. (1-2 napos szabadságot csak a munkavállaló ilyen irányú kifejezett kérésére lehet adni).