Megjelent: 16 éve

Ki mentesül a mukaerő-piaci járulék alól?

2010. január 1-jétől mind a foglalkoztató, mind a biztosított által 2009. december 31-ig fizetendő járulékok kiegészülnek a munkaerő-piaci járulékokkal, amely a munkaadói, munkavállalói, illetve a vállalkozói járulékokat tartalmazza. Ezzel együtt megszűnik a munkavállalói, a munkaadói és a vállalkozói járulék.

A járulékok mértéke:

A foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó által fizetendő társadalombiztosítási járulék mértéke:27 százalék, ebből a nyugdíjbiztosítási járulék:24 százalék, az egészségbiztosítási és a munkaerőpiaci járulék: 3 százalék, (ezen belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék:1,5 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék:0,5 százalék, a munkaerő-piaci járulék: 1 százalék).

A biztosított által fizetendő "egyéni" járulék mértéke összesen: 17 százalék, ebből az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék mértéke: 7,5 százalék (ezen belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék: 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék: 2 százalék, a munkaerőpiaci járulék: 1,5 százalék). A nyugdíjjárulék továbbra is 9,5 (1,5) százalék a magánnyugdíj-pénztári tagdíj: 8 százalék.

A foglalkoztatottak járulék terhei összességében nem emelkednek, hiszen jelenleg is összesen 17 százalék az egyéni járulék, ha figyelembe vesszük az összesen 15,5 százalék egyéni járulékot és az 1,5 százalék munkavállalói járulékot.

A foglalkoztatott nem fizet nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot a társadalombiztosítási járulékalapot képező természetbeni juttatás adóalapként megállapított értékének szja-val növelt összege után, továbbá nem fizet
- egészségbiztosítási, és munkaerőpiaci járulékot (6+1,5 százalék):
- a jubileumi jutalom
- a végkielégítés
- az újrakezdési támogatás
- a szabadságmegváltás jogcímen kifizetett juttatás
- a határozott időtartamú jogviszony megszüntetése esetén a Munka Törvénykönyve 88.§-ának (2) bekezdése és
- a közalkalmazotti jogállásról szóló 1992. évi XXXIII. Törvény 27.§-ának (2) bekezdése alapján kifizetett összeg után.

A foglalkoztatott nem fizet pénzbeli egészségbiztosítási járulékot (2 százalék) a külön jogszabály szerinti prémiumévek program, illetőleg a különleges foglalkoztatási állomány keretében járó juttatás után.

A nyugdíjjárulék-alap felső határa 2010. évben napi 20.420 forint (éves szinten: 7.453.300 forint).

A társas vállalkozás a kiegészítő tevékenységet folytató tagja után, illetve a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó 2010. január 01-jétől havi 4.950 (napi 165) forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet.

A foglalkoztató a jelenleg hatályos járulékalap figyelembevételével, vagyis az általa kifizetett járulékalap után, de havonta legalább a minimálbér kétszerese (bejelentés alapján a tényleges járulékalapot képező jövedelem) után fizeti a 27 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot.


Járulékfizetésre vonatkozó különleges szabályok



A munkaerő-piaci járulékfizetési kötelezettség alól mentesített személyek

Nagyon lényeges, hogy a munkaerő-piaci járulékfizetési kötelezettség alól mentesített személyek csak magánszemélyeket érint, és nem érinti a foglalkoztatót terhelő munkaerő-piaci járulékfizetési kötelezettséget.

Nem fizet munkaerőpiaci járulékot (1,5 százalék):
- a szövetkezet tagja, ide nem értve az iskolai szövetkezetnek nem minősülő szövetkezet tevékenységében munkaviszony keretében közreműködő szövetkezeti tagot,
- a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló,
- az álláskeresési támogatásban részesülő személy,
- a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (bedolgozó, megbízási jogviszonyban, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban, segítő családtagként biztosított) munkát végző személy,
- az egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személy, szerzetesrendi tag,
- a mezőgazdasági őstermelő,
- a választott tisztségviselő.

Mentesül továbbá a biztosítottat terhelő 1,5 százalékos mértékű munkaerőpiaci járulék megfizetésének kötelezettsége alól:

- az az egyéni és társas vállalkozó, aki közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, vagy a vállalkozói tevékenysége mellett munkaviszonnyal is rendelkezik,
- az a foglalkoztatott, biztosított, továbbá egyéni vagy társas vállalkozó, aki sajátjogú nyugdíjas, vagy a társadalombiztosítási nyugdíjtörvényben meghatározott reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

Forrás: APEH
  • 2026.01.09Foglalkoztatás és jóllét: az értékes munkaerő megszerzése és megtartása a folyamatosan változó munkaerőpiaci környezetben Foglalkoztatás és jóllét: az értékes munkaerő megszerzése és megtartása a folyamatosan változó munkaerőpiaci környezetben. A konferencia ingyenes, de regisztrációhoz kötött. A program és a regisztráció a jegyek menüpont alatt.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.01.28Vezetés- és szervezetfejlesztés szakmai konferencia Bokor Attila Aranykalitkában című kutatásának harmadik fejezetéhez érkeztünk, amely ötven vezetői életúton keresztül három évtized szervezeti és vezetői tapasztalatát mutatja be. Az OD Partner is mérföldkőhöz érkezett: 30 évesek lettünk. Kinyitjuk szakmai műhelyünket és megosztjuk, hogyan gondolkodunk vezetésről, szervezetről, és aktuálisan milyen témákban mélyedünk el.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.01.29Bértranszparencia irányelv és diszkrimináció-tilalom Szakmai képzés a bértranszparenciáról és a diszkriminációról HR szakembereknek és vezetőknek. Készüljön fel munkajogászainkkal az EU új bérátláthatósági szabályaira!info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.01.31Vállalati szimuláció Valós piaci helyzetben egy-egy döntés meghozatalakor helyt kell állnia mind vezetői, mind kontrolleri képességeinknek. Mennyivel egyszerűbb lenne, hogyha mi is úgy gyakorolhatnánk, mint egy pilóta, aki éles felszállás előtt, a szimulátorban tanulja meg a vezetést, míg kellő rutinra tesz szert. Ez megvalósítható ma már az üzleti életben is. info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Hol élnek a legjobban kereső magyarok? Településenként mutatjuk a nettó béreket

A 2024. évi nettó keresetek települések szerinti alakulását vizsgálta meg a GKI. Az országos nettó települési átlagkereset 474 ezer forint volt... Teljes cikk

Hol fizetnének ötször többet a munkádért Európában?

Az Eurostat 2024-es adatai alapján készült európai bérrangsor szerint az átlagfizetésekben akár ötszörös különbség is lehet az egyes országok... Teljes cikk

Ekkora fizetésemelések várhatóak a magyar munkaerőpiacon 2026-ban

A jövő évi bértárgyalások alapján 2026-ban átlagosan 7–8 százalékos fizetésemelésre számíthatnak a dolgozók, ám ágazatonként óriási... Teljes cikk