kapubanner for mobile
Megjelent: 14 éve

Ki mentesül a mukaerő-piaci járulék alól?

2010. január 1-jétől mind a foglalkoztató, mind a biztosított által 2009. december 31-ig fizetendő járulékok kiegészülnek a munkaerő-piaci járulékokkal, amely a munkaadói, munkavállalói, illetve a vállalkozói járulékokat tartalmazza. Ezzel együtt megszűnik a munkavállalói, a munkaadói és a vállalkozói járulék.

A járulékok mértéke:

A foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó által fizetendő társadalombiztosítási járulék mértéke:27 százalék, ebből a nyugdíjbiztosítási járulék:24 százalék, az egészségbiztosítási és a munkaerőpiaci járulék: 3 százalék, (ezen belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék:1,5 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék:0,5 százalék, a munkaerő-piaci járulék: 1 százalék).

A biztosított által fizetendő "egyéni" járulék mértéke összesen: 17 százalék, ebből az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék mértéke: 7,5 százalék (ezen belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék: 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék: 2 százalék, a munkaerőpiaci járulék: 1,5 százalék). A nyugdíjjárulék továbbra is 9,5 (1,5) százalék a magánnyugdíj-pénztári tagdíj: 8 százalék.

A foglalkoztatottak járulék terhei összességében nem emelkednek, hiszen jelenleg is összesen 17 százalék az egyéni járulék, ha figyelembe vesszük az összesen 15,5 százalék egyéni járulékot és az 1,5 százalék munkavállalói járulékot.

A foglalkoztatott nem fizet nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot a társadalombiztosítási járulékalapot képező természetbeni juttatás adóalapként megállapított értékének szja-val növelt összege után, továbbá nem fizet
- egészségbiztosítási, és munkaerőpiaci járulékot (6+1,5 százalék):
- a jubileumi jutalom
- a végkielégítés
- az újrakezdési támogatás
- a szabadságmegváltás jogcímen kifizetett juttatás
- a határozott időtartamú jogviszony megszüntetése esetén a Munka Törvénykönyve 88.§-ának (2) bekezdése és
- a közalkalmazotti jogállásról szóló 1992. évi XXXIII. Törvény 27.§-ának (2) bekezdése alapján kifizetett összeg után.

A foglalkoztatott nem fizet pénzbeli egészségbiztosítási járulékot (2 százalék) a külön jogszabály szerinti prémiumévek program, illetőleg a különleges foglalkoztatási állomány keretében járó juttatás után.

A nyugdíjjárulék-alap felső határa 2010. évben napi 20.420 forint (éves szinten: 7.453.300 forint).

A társas vállalkozás a kiegészítő tevékenységet folytató tagja után, illetve a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó 2010. január 01-jétől havi 4.950 (napi 165) forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet.

A foglalkoztató a jelenleg hatályos járulékalap figyelembevételével, vagyis az általa kifizetett járulékalap után, de havonta legalább a minimálbér kétszerese (bejelentés alapján a tényleges járulékalapot képező jövedelem) után fizeti a 27 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot.


Járulékfizetésre vonatkozó különleges szabályok



A munkaerő-piaci járulékfizetési kötelezettség alól mentesített személyek

Nagyon lényeges, hogy a munkaerő-piaci járulékfizetési kötelezettség alól mentesített személyek csak magánszemélyeket érint, és nem érinti a foglalkoztatót terhelő munkaerő-piaci járulékfizetési kötelezettséget.

Nem fizet munkaerőpiaci járulékot (1,5 százalék):
- a szövetkezet tagja, ide nem értve az iskolai szövetkezetnek nem minősülő szövetkezet tevékenységében munkaviszony keretében közreműködő szövetkezeti tagot,
- a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló,
- az álláskeresési támogatásban részesülő személy,
- a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (bedolgozó, megbízási jogviszonyban, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban, segítő családtagként biztosított) munkát végző személy,
- az egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személy, szerzetesrendi tag,
- a mezőgazdasági őstermelő,
- a választott tisztségviselő.

Mentesül továbbá a biztosítottat terhelő 1,5 százalékos mértékű munkaerőpiaci járulék megfizetésének kötelezettsége alól:

- az az egyéni és társas vállalkozó, aki közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, vagy a vállalkozói tevékenysége mellett munkaviszonnyal is rendelkezik,
- az a foglalkoztatott, biztosított, továbbá egyéni vagy társas vállalkozó, aki sajátjogú nyugdíjas, vagy a társadalombiztosítási nyugdíjtörvényben meghatározott reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

Forrás: APEH
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerniinfo button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
A cégek 70 százaléka tervez bérfejlesztést a munkaerő megtartása érdekében

Optimistábbá váltak a magyar cégvezetők mind az ország, mind saját cégük kilátásait illetően a Niveus Consulting Group tanácsadó felmérése szerint. Teljes cikk

Mennyit keresnek a HR-esek?

Több szakterület béradatairól készített összeállítást a piacvezető munkaerő-közvetítő cég a közelmúltban. Most a HR szakmában, elsősorban... Teljes cikk

Romlott a fizetésünk értéke - mutatjuk a legfrissebb számokat

2023-ban a bruttó átlagkereset 571 200, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 393 700 forintot ért el. 2023-ban a bruttó és... Teljes cikk