Ki mentesül a mukaerő-piaci járulék alól?
2010. január 1-jétől mind a foglalkoztató, mind a biztosított által 2009. december 31-ig fizetendő járulékok kiegészülnek a munkaerő-piaci járulékokkal, amely a munkaadói, munkavállalói, illetve a vállalkozói járulékokat tartalmazza. Ezzel együtt megszűnik a munkavállalói, a munkaadói és a vállalkozói járulék.
A foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó által fizetendő társadalombiztosítási járulék mértéke:27 százalék, ebből a nyugdíjbiztosítási járulék:24 százalék, az egészségbiztosítási és a munkaerőpiaci járulék: 3 százalék, (ezen belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék:1,5 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék:0,5 százalék, a munkaerő-piaci járulék: 1 százalék).
A biztosított által fizetendő "egyéni" járulék mértéke összesen: 17 százalék, ebből az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék mértéke: 7,5 százalék (ezen belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék: 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék: 2 százalék, a munkaerőpiaci járulék: 1,5 százalék). A nyugdíjjárulék továbbra is 9,5 (1,5) százalék a magánnyugdíj-pénztári tagdíj: 8 százalék.
A foglalkoztatottak járulék terhei összességében nem emelkednek, hiszen jelenleg is összesen 17 százalék az egyéni járulék, ha figyelembe vesszük az összesen 15,5 százalék egyéni járulékot és az 1,5 százalék munkavállalói járulékot.
A foglalkoztatott nem fizet nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot a társadalombiztosítási járulékalapot képező természetbeni juttatás adóalapként megállapított értékének szja-val növelt összege után, továbbá nem fizet
- egészségbiztosítási, és munkaerőpiaci járulékot (6+1,5 százalék):
- a jubileumi jutalom
- a végkielégítés
- az újrakezdési támogatás
- a szabadságmegváltás jogcímen kifizetett juttatás
- a határozott időtartamú jogviszony megszüntetése esetén a Munka Törvénykönyve 88.§-ának (2) bekezdése és
- a közalkalmazotti jogállásról szóló 1992. évi XXXIII. Törvény 27.§-ának (2) bekezdése alapján kifizetett összeg után.
A foglalkoztatott nem fizet pénzbeli egészségbiztosítási járulékot (2 százalék) a külön jogszabály szerinti prémiumévek program, illetőleg a különleges foglalkoztatási állomány keretében járó juttatás után.
A nyugdíjjárulék-alap felső határa 2010. évben napi 20.420 forint (éves szinten: 7.453.300 forint).
A társas vállalkozás a kiegészítő tevékenységet folytató tagja után, illetve a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó 2010. január 01-jétől havi 4.950 (napi 165) forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet.
A foglalkoztató a jelenleg hatályos járulékalap figyelembevételével, vagyis az általa kifizetett járulékalap után, de havonta legalább a minimálbér kétszerese (bejelentés alapján a tényleges járulékalapot képező jövedelem) után fizeti a 27 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot.
Járulékfizetésre vonatkozó különleges szabályok
A munkaerő-piaci járulékfizetési kötelezettség alól mentesített személyek
Nagyon lényeges, hogy a munkaerő-piaci járulékfizetési kötelezettség alól mentesített személyek csak magánszemélyeket érint, és nem érinti a foglalkoztatót terhelő munkaerő-piaci járulékfizetési kötelezettséget.
Nem fizet munkaerőpiaci járulékot (1,5 százalék):
- a szövetkezet tagja, ide nem értve az iskolai szövetkezetnek nem minősülő szövetkezet tevékenységében munkaviszony keretében közreműködő szövetkezeti tagot,
- a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló,
- az álláskeresési támogatásban részesülő személy,
- a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (bedolgozó, megbízási jogviszonyban, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban, segítő családtagként biztosított) munkát végző személy,
- az egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személy, szerzetesrendi tag,
- a mezőgazdasági őstermelő,
- a választott tisztségviselő.
Mentesül továbbá a biztosítottat terhelő 1,5 százalékos mértékű munkaerőpiaci járulék megfizetésének kötelezettsége alól:
- az az egyéni és társas vállalkozó, aki közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, vagy a vállalkozói tevékenysége mellett munkaviszonnyal is rendelkezik,
- az a foglalkoztatott, biztosított, továbbá egyéni vagy társas vállalkozó, aki sajátjogú nyugdíjas, vagy a társadalombiztosítási nyugdíjtörvényben meghatározott reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.
Forrás: APEH
- 2026.02.11HR 2026 – kevesebb mozgástér, nagyobb elvárások? - Mit léphet a HR, ha mégis üzleti hatást akar elérni? Egy intenzív, interaktív délelőtt HR- és vállalati vezetőknek, ahol nagymintás regionális kutatások eredményeit mutatjuk meg: hol tart a magyar HR, és milyen 3–5 prioritással lehet 2026-ban is mérhető üzleti hatást elérni. Kerekasztal és kiscsoportos munka várja a HR-vezetőket a HR öt kritikus területén, felkészülve 2026 legtöbbet hozó HR-fejlesztéseire.
Részletek
Jegyek
- 2026.03.18Six Sigma Green Belt képzés A KÉPZÉS CÉLJA: A tréning résztvevői megismerik a TQM-ben, mint menedzsmentrendszerben rejlő lehetőségeket. A tréning résztvevői gyakorlati jártasságra tesznek szert a 6 Sigma módszertan alkalmazásában, és képesek lesznek önállóan 6 Sigma projekteket vezetni a vállalatuknál.
Részletek
Jegyek
- 2026.03.26recruiTECH x HRTECH konferencia A recruiTECH x HRTECH konferencia HR vezetőknek, toborzóknak, toborzási vezetőknek, employer branding és L&D szakembereknek szól, akik a munkaerőpiaci kihívásokra már technológia-alapú, jövőálló megoldásokat keresnek, és hatékonyabb HR működésben gondolkodnak.
Részletek
Jegyek
A minimálbér-emelés és az szja-mentesség együtt látványosan kitolta a lakáshitel-felvétel határait: pusztán a jövedelemarányos törlesztési... Teljes cikk
A személyi jövedelemadó kedvezményrendszere minden eddiginél jelentősebb mértékben bővül 2026-ban. Aki időben lép, és már januárban nyilatkozik... Teljes cikk
Tanár, orvos, katona, rendőr. Négy szakma, amelyben összesen több százezren dolgoznak / teljesítenek szolgálatot Magyarországon, és amelyek fizetése... Teljes cikk
- Kinek jár és mennyi a nyugdíj előtti álláskeresési segély? 1 hete
- Változó bérköltségek és járulékszabályok - Amit a munkáltatóknak 2026-ban tudniuk kell 1 hete
- A diploma évei beleszámítanak a nyugdíjba? Sokan meglepődnek a válaszon 2 hete
- Egy meccs is elég a magyar fociválogatottban az egymillióval magasabb nyugdíjhoz 2 hete
- Sokan nem tudják: így jár pénz nyugdíj előtt is 3 hete
- Hogyan időzíthető optimálisan a Nők40 igénylése 2026-ban? 4 hete
- Aggasztó adatok - Már a fiatalok sem hisznek a magyar nyugdíjban? 4 hete
- Sokan követik el ezt a hibát a 13. és 14. havi nyugdíjjal 1 hónapja
- Védett kor 2026-ban: kirúgható-e az, aki már közel a nyugdíjhoz? 1 hónapja
- Nyugdíj 2026: mi marad és mi változik? 2 hónapja
- Már csak alig több mint két hét maradt az akár 280 ezer forintos adójóváírás megszerzésére 2 hónapja

Filmek a munka valóságáról: sztrájktól a szellemírásig