Ki mentesül a mukaerő-piaci járulék alól?
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokat2010. január 1-jétől mind a foglalkoztató, mind a biztosított által 2009. december 31-ig fizetendő járulékok kiegészülnek a munkaerő-piaci járulékokkal, amely a munkaadói, munkavállalói, illetve a vállalkozói járulékokat tartalmazza. Ezzel együtt megszűnik a munkavállalói, a munkaadói és a vállalkozói járulék.
A járulékok mértéke:
A foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó által fizetendő társadalombiztosítási járulék mértéke:27 százalék, ebből a nyugdíjbiztosítási járulék:24 százalék, az egészségbiztosítási és a munkaerőpiaci járulék: 3 százalék, (ezen belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék:1,5 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék:0,5 százalék, a munkaerő-piaci járulék: 1 százalék).
A biztosított által fizetendő "egyéni" járulék mértéke összesen: 17 százalék, ebből az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék mértéke: 7,5 százalék (ezen belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék: 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék: 2 százalék, a munkaerőpiaci járulék: 1,5 százalék). A nyugdíjjárulék továbbra is 9,5 (1,5) százalék a magánnyugdíj-pénztári tagdíj: 8 százalék.
A foglalkoztatottak járulék terhei összességében nem emelkednek, hiszen jelenleg is összesen 17 százalék az egyéni járulék, ha figyelembe vesszük az összesen 15,5 százalék egyéni járulékot és az 1,5 százalék munkavállalói járulékot.
A foglalkoztatott nem fizet nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot a társadalombiztosítási járulékalapot képező természetbeni juttatás adóalapként megállapított értékének szja-val növelt összege után, továbbá nem fizet
- egészségbiztosítási, és munkaerőpiaci járulékot (6+1,5 százalék):
- a jubileumi jutalom
- a végkielégítés
- az újrakezdési támogatás
- a szabadságmegváltás jogcímen kifizetett juttatás
- a határozott időtartamú jogviszony megszüntetése esetén a Munka Törvénykönyve 88.§-ának (2) bekezdése és
- a közalkalmazotti jogállásról szóló 1992. évi XXXIII. Törvény 27.§-ának (2) bekezdése alapján kifizetett összeg után.
A foglalkoztatott nem fizet pénzbeli egészségbiztosítási járulékot (2 százalék) a külön jogszabály szerinti prémiumévek program, illetőleg a különleges foglalkoztatási állomány keretében járó juttatás után.
A nyugdíjjárulék-alap felső határa 2010. évben napi 20.420 forint (éves szinten: 7.453.300 forint).
A társas vállalkozás a kiegészítő tevékenységet folytató tagja után, illetve a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó 2010. január 01-jétől havi 4.950 (napi 165) forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet.
A foglalkoztató a jelenleg hatályos járulékalap figyelembevételével, vagyis az általa kifizetett járulékalap után, de havonta legalább a minimálbér kétszerese (bejelentés alapján a tényleges járulékalapot képező jövedelem) után fizeti a 27 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot.
A munkaerő-piaci járulékfizetési kötelezettség alól mentesített személyek
Nagyon lényeges, hogy a munkaerő-piaci járulékfizetési kötelezettség alól mentesített személyek csak magánszemélyeket érint, és nem érinti a foglalkoztatót terhelő munkaerő-piaci járulékfizetési kötelezettséget.
Nem fizet munkaerőpiaci járulékot (1,5 százalék):
- a szövetkezet tagja, ide nem értve az iskolai szövetkezetnek nem minősülő szövetkezet tevékenységében munkaviszony keretében közreműködő szövetkezeti tagot,
- a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló,
- az álláskeresési támogatásban részesülő személy,
- a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (bedolgozó, megbízási jogviszonyban, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban, segítő családtagként biztosított) munkát végző személy,
- az egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személy, szerzetesrendi tag,
- a mezőgazdasági őstermelő,
- a választott tisztségviselő.
Mentesül továbbá a biztosítottat terhelő 1,5 százalékos mértékű munkaerőpiaci járulék megfizetésének kötelezettsége alól:
- az az egyéni és társas vállalkozó, aki közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, vagy a vállalkozói tevékenysége mellett munkaviszonnyal is rendelkezik,
- az a foglalkoztatott, biztosított, továbbá egyéni vagy társas vállalkozó, aki sajátjogú nyugdíjas, vagy a társadalombiztosítási nyugdíjtörvényben meghatározott reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.
Forrás: APEH
A foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó által fizetendő társadalombiztosítási járulék mértéke:27 százalék, ebből a nyugdíjbiztosítási járulék:24 százalék, az egészségbiztosítási és a munkaerőpiaci járulék: 3 százalék, (ezen belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék:1,5 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék:0,5 százalék, a munkaerő-piaci járulék: 1 százalék).
A biztosított által fizetendő "egyéni" járulék mértéke összesen: 17 százalék, ebből az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék mértéke: 7,5 százalék (ezen belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék: 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék: 2 százalék, a munkaerőpiaci járulék: 1,5 százalék). A nyugdíjjárulék továbbra is 9,5 (1,5) százalék a magánnyugdíj-pénztári tagdíj: 8 százalék.
A foglalkoztatottak járulék terhei összességében nem emelkednek, hiszen jelenleg is összesen 17 százalék az egyéni járulék, ha figyelembe vesszük az összesen 15,5 százalék egyéni járulékot és az 1,5 százalék munkavállalói járulékot.
A foglalkoztatott nem fizet nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot a társadalombiztosítási járulékalapot képező természetbeni juttatás adóalapként megállapított értékének szja-val növelt összege után, továbbá nem fizet
- egészségbiztosítási, és munkaerőpiaci járulékot (6+1,5 százalék):
- a jubileumi jutalom
- a végkielégítés
- az újrakezdési támogatás
- a szabadságmegváltás jogcímen kifizetett juttatás
- a határozott időtartamú jogviszony megszüntetése esetén a Munka Törvénykönyve 88.§-ának (2) bekezdése és
- a közalkalmazotti jogállásról szóló 1992. évi XXXIII. Törvény 27.§-ának (2) bekezdése alapján kifizetett összeg után.
A foglalkoztatott nem fizet pénzbeli egészségbiztosítási járulékot (2 százalék) a külön jogszabály szerinti prémiumévek program, illetőleg a különleges foglalkoztatási állomány keretében járó juttatás után.
A nyugdíjjárulék-alap felső határa 2010. évben napi 20.420 forint (éves szinten: 7.453.300 forint).
A társas vállalkozás a kiegészítő tevékenységet folytató tagja után, illetve a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó 2010. január 01-jétől havi 4.950 (napi 165) forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet.
A foglalkoztató a jelenleg hatályos járulékalap figyelembevételével, vagyis az általa kifizetett járulékalap után, de havonta legalább a minimálbér kétszerese (bejelentés alapján a tényleges járulékalapot képező jövedelem) után fizeti a 27 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot.
Járulékfizetésre vonatkozó különleges szabályok
A munkaerő-piaci járulékfizetési kötelezettség alól mentesített személyek
Nagyon lényeges, hogy a munkaerő-piaci járulékfizetési kötelezettség alól mentesített személyek csak magánszemélyeket érint, és nem érinti a foglalkoztatót terhelő munkaerő-piaci járulékfizetési kötelezettséget.
Nem fizet munkaerőpiaci járulékot (1,5 százalék):
- a szövetkezet tagja, ide nem értve az iskolai szövetkezetnek nem minősülő szövetkezet tevékenységében munkaviszony keretében közreműködő szövetkezeti tagot,
- a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló,
- az álláskeresési támogatásban részesülő személy,
- a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (bedolgozó, megbízási jogviszonyban, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban, segítő családtagként biztosított) munkát végző személy,
- az egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személy, szerzetesrendi tag,
- a mezőgazdasági őstermelő,
- a választott tisztségviselő.
Mentesül továbbá a biztosítottat terhelő 1,5 százalékos mértékű munkaerőpiaci járulék megfizetésének kötelezettsége alól:
- az az egyéni és társas vállalkozó, aki közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, vagy a vállalkozói tevékenysége mellett munkaviszonnyal is rendelkezik,
- az a foglalkoztatott, biztosított, továbbá egyéni vagy társas vállalkozó, aki sajátjogú nyugdíjas, vagy a társadalombiztosítási nyugdíjtörvényben meghatározott reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.
Forrás: APEH
- 2026.06.05Bértranszparencia Az irányelv legfontosabb újdonságairól és kötelezettségeiről. A munkáltatókat érintő jogi és HR-es kihívásokról. Gyakorlati példákról, amelyek segítenek megérteni a kockázatokat. Megoldási stratégiákról: hogyan lehet a megfelelést eszközzé tenni a munkahelyi bizalom és a munkáltatói márka erősítésében.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.18Mesterséges intelligencia üzleti használata - a rejtett kockázatok Az előadás célja, hogy gyakorlati, adatvédelmi és AI jogi szempontból is bemutassa a mesterséges intelligencia üzleti használatának legkritikusabb kockázatait. Kiemelt fókuszt kap, hogy milyen adatokat tilos, de legalább is nem jó ötlet AI rendszerekbe bevinni és hogyan történik mindez a valóságban, akár észrevétlenül.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?