Komoly bírsággal járhat a tévedés a feltöltendő társasági adó becslésében
Hamarosan itt van december 20-a, a társasági, a helyi iparűzési és az egyszerűsített vállalkozói adó feltöltési kötelezettségének határideje.
Az Adótanácsadók Egyesületének közleménye emlékeztet: a társasági és iparűzési adóelőleg kiegészítéshez bevallási kötelezettség is társul, ezek a benyújtási határideje is azonos a feltöltési kötelezettségével. Ilyenkor kell az év közben befizetett adóelőlegeket figyelembe véve az éves adókat a várható fizetendő adó összegére kiegészíteni. „Az Adótanácsadók Egyesülete évek óta próbálja a döntéshozók figyelmét arra, hogy ez a kötelezettség nagy kockázattal és felesleges adminisztrációval jár a vállalkozások számára, hiszen nagyon nehéz pontosan megbecsülni a fizetendő adót, de a tévedésért mulasztási bírság jár, miközben a költségvetés számára nem jelent plusz bevételt.” - hangsúlyozta dr. Alexy Miklós, az egyesület elnökségének tagja.
Mind mondja: ha az adózó rosszul becsüli meg a feltöltendő adó összegét és nem fizeti meg az adót legalább 90 százalékos mértékig, akkor mulasztási bírságot köteles fizetni az elmaradt különbözet után, amely bár 2019-től 20-ról 10 százalékra csökken, így is indokolatlan, mert a pontos becslés szinte lehetetlen.
A feltöltési kötelezettség számításánál nemcsak a várható korrekciós tételeket kell figyelembe venni, hanem viszonylag nagy pontossággal meg kell becsülni az adóévben még várható bevételeket és költségeket is. Ezek a tételek azonban sokszor a vállalkozás által nem befolyásolható körülményektől függnek, például a karácsony előtti forgalom. További nehézségeket jelent az adókedvezmények igénybevételének becslése is. Például a beruházási, kis- és középvállalkozások kamatkedvezménye, látvány-csapatsport támogatás - az jelent gondot, hogy a kedvezmény felső korlátja gyakran a fizetendő adó százalékában rögzített.
Az Adótanácsadók Egyesülete szerint ezért tartalmilag pontosítani kellene a „várható adó” fogalmának a számítását, vagy a határozatok kiküldése előtt nyilatkoztatni kellene az adóalanyokat arról, hogy a várható adó általuk, a feltöltési kötelezettséghez becsült értéke miért maradt el attól az adótól, ami az éves bevallásban szerepel. Azt már láttuk, hogy az alulbecslés kockázata a bírság, de az eredmény túlbecsülése is sok problémát okoz: például likviditási gondokat, amely miatt „felelősségi vita” alakulhat ki az ügyvezetés és a könyvelés között, és ennek rendezésére csak az éves bevallás benyújtásakor, de csak a törvényben rögzített határidőt - a következő év május 31-ét - követően van lehetősége a vállalkozásnak.
Ráadásul ez a költségvetésben is bizonytalansági tényezőt jelent. Ha nem lenne decemberi feltöltési kötelezettség, akkor nem két időszakban befolyásolná a költségvetési bevételek alakulását a társasági adó, hanem csak az egyikben, az éves bevallások benyújtási határidejében.
A vállalkozások adminisztrációs terheinek érdemi csökkentését csak a feltöltési kötelezettségek végleges eltörlése eredményezné. Ezért az Adótanácsadók Egyesülete évek óta javasolja az adminisztráció csökkentésére vonatkozó beadványaiban a feltöltési kötelezettség jelenlegi rendszerének az eltörlését.
Mind mondja: ha az adózó rosszul becsüli meg a feltöltendő adó összegét és nem fizeti meg az adót legalább 90 százalékos mértékig, akkor mulasztási bírságot köteles fizetni az elmaradt különbözet után, amely bár 2019-től 20-ról 10 százalékra csökken, így is indokolatlan, mert a pontos becslés szinte lehetetlen.
A feltöltési kötelezettség számításánál nemcsak a várható korrekciós tételeket kell figyelembe venni, hanem viszonylag nagy pontossággal meg kell becsülni az adóévben még várható bevételeket és költségeket is. Ezek a tételek azonban sokszor a vállalkozás által nem befolyásolható körülményektől függnek, például a karácsony előtti forgalom. További nehézségeket jelent az adókedvezmények igénybevételének becslése is. Például a beruházási, kis- és középvállalkozások kamatkedvezménye, látvány-csapatsport támogatás - az jelent gondot, hogy a kedvezmény felső korlátja gyakran a fizetendő adó százalékában rögzített.
Az Adótanácsadók Egyesülete szerint ezért tartalmilag pontosítani kellene a „várható adó” fogalmának a számítását, vagy a határozatok kiküldése előtt nyilatkoztatni kellene az adóalanyokat arról, hogy a várható adó általuk, a feltöltési kötelezettséghez becsült értéke miért maradt el attól az adótól, ami az éves bevallásban szerepel. Azt már láttuk, hogy az alulbecslés kockázata a bírság, de az eredmény túlbecsülése is sok problémát okoz: például likviditási gondokat, amely miatt „felelősségi vita” alakulhat ki az ügyvezetés és a könyvelés között, és ennek rendezésére csak az éves bevallás benyújtásakor, de csak a törvényben rögzített határidőt - a következő év május 31-ét - követően van lehetősége a vállalkozásnak.
Ráadásul ez a költségvetésben is bizonytalansági tényezőt jelent. Ha nem lenne decemberi feltöltési kötelezettség, akkor nem két időszakban befolyásolná a költségvetési bevételek alakulását a társasági adó, hanem csak az egyikben, az éves bevallások benyújtási határidejében.
A vállalkozások adminisztrációs terheinek érdemi csökkentését csak a feltöltési kötelezettségek végleges eltörlése eredményezné. Ezért az Adótanácsadók Egyesülete évek óta javasolja az adminisztráció csökkentésére vonatkozó beadványaiban a feltöltési kötelezettség jelenlegi rendszerének az eltörlését.
Egy különleges üzleti könyv jelent meg a napokban Digitális sikertörténetek címmel. 
Aki válaszol: Endrei-Kiss Judit
Szexuális zaklatás a médiabirodalomban - igaz történet alapján