Korkedvezményes nyugdíj csak többletjárulékkal lesz adható

Tavaly éves szinten 15 milliárd forintos nyugdíj-többletkiadást jelentett az állam számára a korai nyugdíjazás, a kieső nyugdíjjárulékból eredő bevételi hiány összege pedig elérte a 10 milliárd forintot. A kormány éppen ezért jövőre átalakítja a korkedvezmény intézményét úgy, hogy a 800 törvényben megszabott korkedvezményre jogosult munkakörön kívül csak emelt járulékfizetéssel biztosíthatják a munkáltatók a munkavállalók számára a korai nyugdíjazást.

A munkavállalók adóterheit enyhítendő, a kormány az elkövetkezendő 5 évben támogatást nyújt a többlet járulékteher kifizetéséhez. Így a 2007-es nem érintett időszak után 2008-ban 25, 2009-ben 50, 2010-ben 75 százalékát kell kifizetnie a munkáltatóknak az emelt járulékszintből. A teljes járulékteher-viseléssel ennek értelmében 2011-től kell számolnia a munkáltatóknak. Egyelőre annyi ismeretes, hogy a kormány tervei szerint a többlet járulékteher viselése alól csak akkor mentesülhet a munkáltató, ha az egészségre ártalmas, károsító tényezőket megszünteti a munkahelyen - ám ha a foglalkozás-egészségügyön keresztül végzett vizsgálatok szerint sikeresen kivitelezte a cég a munkahelyek ártalom-mentesítését, az nem csak a többletjárulék fizetése alóli mentességet, de a korai nyugdíjaztatás indokait is megkérdőjelezné. További nyitott kérdés a többletjárulék kapcsán, hogy azokon a munkahelyeken ahol egészségkárosító alapanyagokkal foglalkoznak, hogyan lesz kivitelezhető a munkahelyek egészségessé tétele.

De nemcsak e kérdések kapcsán, hanem főleg a többletteher okán a kormány már most számol a társadalom erős ellenállásával. Ennek ellenére reményeik szerint az emelésből 4-5 milliárd bevétel fog származni már az első érintett évben, 2008-ban is.

Érdemes tudni, hogy a kormány tervei szerint a korkedvezményes nyugdíjat munkakörtől függően differenciálni fogják. Így a nehéz fizikai munkát -mint egészségre ártalmas munkakörben eltöltött munkát- végzők korengedménye maximum 7 év lesz, ami egy ilyen munkakör esetén 35 év munkaviszonyt jelent. Az ilyen speciális szakmai változtatások is többlet járulékteherrel fognak járni, ám ezek járulékterhét az általánostól eltérően nem csak a jövő évben, hanem 2010-ig vállalja át a költségvetés a munkaadóktól.

További fontos módosítás lesz, hogy az elkövetkezendő évek során emelik a nyugdíjkorhatárt. A nők mai 57 éves nyugdíjkorhatára 2009-től 59-re, 2012-től 60 évre fog emelkedni. A férfiak esetében szintén a 60 éves életkor lesz az irányadó. Lényeges változás, hogy 2009-től a korai nyugdíjazás egyben alacsonyabb nyugdíjat is fog jelenteni!

Egyes foglalkozási körökben a korábbinál nagyobb korai nyugdíjaztatást is engedélyezni fognak. Így a fegyveres szervek tagjai, a bányászok, de egyes művészi tevékenységek esetén is a szakmai nyugdíjak elegendővé teszik a 25 év szolgálati időt is. Így előfordulhat, hogy valaki már 45 éves korában nyugdíjba vonul. Az egyes tárcák az ezt érintő szakmai feltételeket jövő év júniusáig fogják előirányozni.

A fentieken túl még több változásra is számíthatunk. Mivel az 1997-ben az OÉT tagok által létrehozott korkedvezményes nyugdíjazás most érvényben lévő megállapodása január elsején lejár, helyébe a fenti tervezetet fogják benyújtani. Abban az esetben, ha ezt nem fogadnák el, jövő évtől automatikusan megszűnik a korkedvezményes nyugdíj rendszere és lehetősége - adta hírül a Világgazdaság.