Kósa szerint egymillió nyugdíjas dolgozna

Az első szövetkezetek megalakulására nem kell sokat várni, mivel a nagyobb diákfoglalkoztatók vezetői már felkészültek rá, hogy segítsék mind szakmai oldalról, mind munkaadói oldalról ezek létrejöttét - mondta a Magyar Időknek Fiák István, a legnagyobb diákszövetkezeteket tömörítő érdekképviselet, a Diákész vezetője.

Fiák azt is elmondta, hogy konzorciumi formában működhetnek együtt a diák- és nyugdíjas-szövetkezetek. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a munkaadó már nemcsak diákokat, hanem időseket is kérhet az adott munkakör betöltésére, attól függően, hogy milyen igények merülnek fel.

A Diákész vezetője a munkaadók körében végzett felmérés alapján arról beszélt, hogy ma már nincs olyan ágazat, ahol ne fogadnák szívesen a dolgozni vágyó nyugdíjaskorúakat. Kiemelten igaz ez a kereskedelemben, és különösen a kisebb településeken, ahol komoly gondot jelent a bolti eladók utánpótlása, ráadásul a kis lélekszámú helységekben diákmunkások sincsenek.

A nyugdíjas-szövetkezetek célja, hogy - a diákmunkásokhoz hasonlóan - az idősek is dolgozhassanak rugalmas időbeosztásban, akár heti két napon, 4 órás munkarendben.

Ez azért kedvező a nyugdíjasoknak, mert csak a 15 százalékos személyi jövedelemadót kell megfizetniük, miközben a nyugdíjukról sem kell lemondaniuk. Hagyományos foglalkoztatásban a nyugdíjasok után is meg kell fizetni a teljes állású munkavállalók után kötelező közterheket, így a szövetkezeti modell munkaadói oldalról is kedvező.

Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője kedden a saját maga által jegyzett, a nyugdíjas szövetkezetek létrehozásáról szóló javaslat elfogadása után azt nyilatkozta, hogy előzetes kutatások szerint mintegy egymillió nyugdíjas érdeklődik a lehetőség iránt. Ez a nyugdíjasok felét jelentené.

Harrach Péter, aki Kósával közösen nyújtotta be a javaslatot, májusban arról beszélt, hogy a nyugdíjasok 40 százaléka térne vissza valamilyen módon a munkaerőpiacra. Ez számításaink szerint 800-820 ezer nyugdíjast jelent.

Portfolio