Kötelezettségekkel jár a dolgozó felmondása is

Címlap >> MunkajogKötelezettségekkel jár a dolgozó felmondása is /uzletinegyed/allas-karrier/munkajog/20040205afelmondas.html" [origo]" " " Kötelezettségekkel jár a dolgozó felmondása is2004. február 6., péntek, 7:17|Utolsó módosítás: 2004. február 6., péntek, 7:17A cikk betűmérete :kisebbnagyobbOlvasói levelekből készített összeállításunkból megtudhatják, hogy a munkajogi szabályok nem csak a munkavállaló, hanem a munkáltató érdekeit is védik. Így a dolgozó rendes felmondása esetén a felmondási idő teljes időtartamában köteles munkát végezni és a napi munkaidőbe iktatott munkaközi szünet idejét is le kell dolgoznia.  1/3. oldalFelmondás, közös megegyezésTöbb évtized után felmondták a munkaviszonyomat. A régebbi kollektív szerződés szerint a felmondási idő 9 hónap volt. A jelenlegi szerint csak 3 hónap. Régebben nem járt végkielégítés, most azonban igen. Véleményem szerint az új kollektív szerződés nem ronthatja a munkaszerződésem, vagyis a hosszabb felmondási idő illet meg. Jogosan tartok-e igény a hosszabb felmondási időre és a végkielégítésre?Amennyiben a konkrét munkaszerződés a felmondási időről nem rendelkezik, hanem ebben a kérdésben a kollektív szerződésre utal, úgy a felmondási időt a jelenleg hatályos kollektív szerződés szerinti időtartamban kell megállapítani. Ha viszont a munkaszerződése rögzíti a felmondási idő hosszát, akkor az abban szereplő időtartam az arányadó. A munkahelyemen felmondást nyújtottam be. Kértem, hogy a munkaviszonyomat a hónap végével közös megegyezéssel szüntessük meg. Kérésemet megindokolva elutasították. Közölték, hogy ragaszkodnak a felmondási idő letöltéséhez. Utaltak arra is, hogy amennyiben a felmondási időt nem töltöm le, úgy a munkaviszonyomat az utolsó munkában töltött napon a Munka Törvénykönyve alapján munkáltatói rendkívüli felmondással megszüntetik. Tájékoztattak arról, hogy a levelük kézhezvételétől számolva 15 napon belül írásban egyeztetést kezdeményezhetek a munkáltatómnál. Egyeztetés lehetőségével sajnos nem éltem. A meghatározott felmondási időt nem tudtam ledolgozni, mert az új munkáltatom nem várt volna annyi ideig. Így a munkaviszonyom munkáltatói rendkívüli felmondással szűnt meg. A fent leírtakat figyelembe véve jár-e végkielégítés? Ha igen hogyan kezdeményezhetem? A munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése - amint az elnevezéséből is kiderül - mindkét fél, tehát a munkáltató és a munkavállaló egyező akaratát feltételezi. Ön az adott hónap végével kívánta a munkaviszonyát megszüntetni, amelyhez azonban a munkáltató nem járult hozzá, így közös megegyezésre nem kerülhetett sor. Ebben az esetben csak rendes felmondás úján tudja a munkavállaló a munkaviszonyát megszüntetni. Rendes felmondás esetében a törvényben előírt szabályokat (így a felmondási időt, amely legalább 30 nap) be kell tartani. A felmondási időt a munkáltató eltérő tartalmú engedélye hiányában teljes egészében le kell dolgozni. Felmentésre csak munkáltatói rendes felmondás esetén kerülhet sor. Ha Ön a felmondási idő letelte előtt távozik, tehát hamarabb szünteti be a munkavégzést, ez a magatartása alapul szolgálhat a munkáltatói rendkívüli felmondáshoz. Végkielégítés sem rendkívüli munkáltatói felmondás, sem a munkavállaló rendes felmondása esetén nem jár. (Kizárólag a munkáltató rendes felmondása esetén kell végkielégítést fizetni.) Munkaközi szünetMunkahelyem gyakran előfordul, hogy a napi munkaidő eléri a 9-10 órát. A Mt. 122§ (1) alapján a hat órát meghaladó munkaidő után 20 perc munkaközi szünetet kell biztosítani a munkavállalónak. Kérdésem, hogy a munkaközi szünetet a munkaidőn belül kell-e kiadni vagy munkaidőn túl? Ez utóbbi esetben le kell-e dolgoztatni a munkavállalóval a szünet idejét? Ha le kell dolgoztatni, akkor azt az adott munkanapon kell-e megtenni?A munkaközi szünet minden munkavállalóra vonatkozik. A munkaközi szünetet természetesen a munkavégzés napján, a munkavégzés közben kell kiadni (ezért munkaközi szünet). A szünet ideje a munkaidőbe értelemszerűen nem tartozik bele, tehát azt le kell dolgozni, azaz annak idejével általában "meghosszabbodik" a munkaidő. Álláspontom szerint nincs akadálya annak, hogy a munkaközi szünetet - megállapodás alapján - összevontan, nem az adott napon, hanem pl. hetente egy napon dolgozza le (az egyik munkanapon 1 óra 40 perccel többet dolgozik.)  A törvényes munkaidőbe beszámít-e az a 20 perc pihenő idő amit a törvény a napi 8 órás foglalkoztatásnál előír? A Munka Törvénykönyvében erre vonatkozó pontos meghatározást nem találtam. A munkaidőbe a 20 perces munkaközi szünet ideje természetesen nem számítandó be. Ez ugyanúgy munkaidőn kívüli pihenőidőnek minősül, mint a két napi munkavégzés közötti kötelező pihenőidő. A munkáltatónak az alábbi pihenőidőket kell biztosítanimunkaközi szünet, legalább 20 perc,napi pihenőidő, legalább 11 óra,heti pihenőidő, 2 nap,munkaszüneti nap.Ha a beosztás szerinti napi munkaidő vagy a rendkívüli munkavégzés időtartama a hat órát meghaladja, valamint minden további három óra munkavégzés után a munkavállaló részére - a munkavégzés megszakításával - legalább húsz perc munkaközi szünetet kell biztosítani. 1/3következő oldal1. Kötelezettségekkel jár a dolgozó felmondása is2. Többműszakos, illetve folyamatos munkavégzés3. Előzetes megállapodás, másodállás, tanulmányi szerződés