Lehet-e adómentes a borravaló?

Ha a munkaadó összegyűjti a borravalót és újraosztja a dolgozók között, abban az esetben adóköteles bevételnek számít, és sok más esetben is.

Nagyon fontos megkülönböztetni a borravalót a szervízdíjtól. Az oldal összefoglalta a borravaló jellemzőit:

• nem vonatkozik rá rendelet, így nem lehet „bevezetni”, önkéntes alapon adható,
  
• a fogyasztó és az őt kiszolgáló személy közötti közvetlen kapcsolatból következhet,
  
• több szakmában is létezik, nem csak a vendélátásban,
  
• az összege nem szerepel a nyugtán vagy a számlán,
  
• nem része a cég bevételének,
  
• a vendég az elégedettségét fejezi ki vele, bár manapság szinte elvárják a felszolgálók.
  

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklete rendelkezik a magánszemély adómentes bevételeiről. A 4. pontjában felsorolják az egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes jövedelmeket. Ezen belül szerepel a 4.21. pontban, hogy adómentes a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló. Így tehát ha a pincér közvetlenül kap borravalót a vendégtől és az az övé, vagyis elteszi, akkor nem kell az összeg után személyi jövedelemadót fizetnie.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény 1. számú mellékletének 7. pontja sorolja fel azokat a jövedelmeket, melyek „egyéb indokkal” adómentesek. A 7.2. pont szerint a magánszemély részére más magánszemély által ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott (fizetett) vagyoni érték adómentes. De ez nem alkalmazható, ha a juttatás (a fizetés) a magánszemély vagy más által teljesített termékértékesítésre (vagyoni érték átengedésére), szolgáltatásnyújtásra tekintettel vagy azzal összefüggésben történik (így különösen nem adómentes a magánszemély által, hálapénz címén megszerzett vagyoni érték).

Mivel a borravalót szolgáltatásnyújtásra tekintettel adják, ezért a fent idézett adómentesség nem alkalmazható ha

• a borravaló a szolgáltató pénztárába kerül (például bankkártyás fizetéskor). Az már a cég bevételének minősül, akkor is, ha az alkalmazottak járandóságát ebből egészíti ki a munkáltató, azután már adó- és járulékköteles.
  
• megbízási szerződéssel foglalkoztatott dolgozó esetén a borravaló a magánszemély önálló tevékenységből származó bevétele, melynek 90 százaléka után kell 15 százalék szja-t és 22 százalék ehót fizetni.
  
• egyéni vállalkozó kapja a borravalót, akkor azt az egyéni vállalkozó bevételeként kell számbavenni.
  
• a munkaadó begyűjti mindenkitől a borravalót és utána újraosztják annak érdekében, hogy a szakács, a pultos és a kézilány is többletjövedelemhez jusson belőle, akkor a borravalót munkabérként kell kezelni.
  

A borravaló kezeléséről a foglalkoztatónak a foglalkoztatottakkal előzetesen meg kell állapodnia. Alapvetően három lehetőség adott, és mindhárom szabályos (ám csak az első eset adómentes):

• A felszolgálók azonnal elteszik az általuk kapott borravalót.
  
• Elkülönítve - például egy borravalós dobozkában - gyűjtik, és később kerül szétosztásra egy előre megállapodott rendszer szerint.
  
• Vagy bekerül az online pénztárgép kasszájába. Ehhez feltétlenül szükséges a pénztárbizonylat kiállítása! (Tanulmányozzák a 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet 4. számú melléklet 6.5. Pénzmozgás bizonylat, sorszám: 6., befizetés ok: 07 - borravaló!) Ezzel egyenértékű az az eset, amikor a vendég a bankkártyájáról ad borravalót.
  

Fotó Pixabay
adó/online